Felkészülés a munkaügyi ellenőrzésre


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015. június-júliusban a munkaügyi felügyelőségek a munkavállalók jogviszonyának rendezettsége érdekében a foglalkoztatásra vonatkozó alapvető szabályok érvényre juttatására irányuló akcióellenőrzést tartanak. Az ellenőrzés kiterjed a munkaszerződések alakszerűségére, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is), továbbá a munkaszerződés lényeges tartalmi elemeire és a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére is.


Az ellenőrzésre történő felkészülés során célszerű a munkaviszony létesítésének valamennyi alaki és tartalmi feltételét még az esetleges hatósági ellenőrzést megelőzően, „házon belül” felülvizsgálni. Ennek keretei között elsősorban az alábbi területekre kell kiemelt figyelmet fordítani.

A munkaviszony létesítésének életkori feltételei alapján munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte. Ettől eltérően az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, is létesíthet munkaviszonyt, aki nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat. Egyes, jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenységek keretében 16. életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható, ehhez azonban a gyámhatóság engedélyére van szükség.

A munkavállalók biztosítási jogviszonyának létesítését (azaz a munkaviszony kezdetét) legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt be kell jelenteni. Amennyiben a bejelentés – például adminisztratív hiba miatt – elmaradt, azt haladéktalanul pótolni kell. Amennyiben a munkáltató a bejelentést a hatósági ellenőrzés megkezdése előtt nem pótolja, úgy az fekete foglalkoztatásnak minősül, ami egyrészt köztelező bírságolás tárgykörébe esik, másrészről magával vonja a rendezetlen munkaügyi kapcsolatok megállapítását is, ami a hatósági határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 évig kizárja a munkáltatót az állami támogatások igénybe vételéből. A bejelentések megtételének ellenőrzése során figyelemmel kell lenni arra, hogy az elektronikus úton tett bejelentésekről minden esetben visszaigazolást küld az adóhatóság. Abban az esetben, ha ez a visszaigazolás elmaradt, mindenképpen tisztázni kell a bejelentés státuszát, ugyanis elképzelhető, hogy az nem érkezett meg megfelelő módon az adóhatósághoz. Önmagában a bejelentés elküldése – avisszaigazolás nélkül – nem elegendő, amennyiben az a hatósághoz nem érkezett meg, úgy a munkáltató a fentebb ismertetett szankciókkal számolhat.

A biztosítási jogviszony adóhatósági bejelentése mellett a munkáltatónak figyelemmel kell lenni a munkaviszony létesítésének alaki és tartalmi követelményeire is. A munkavállalóval a munkába lépést megelőzően írásban kell munkaszerződést kötni. A munkaszerződésnek – a felek megnevezésén túl – tartalmaznia kell legalább a munkavállaló munkakörét és alapbérét is. Az alapbér megállapítása során be kell tartani a minimálbérre, illetve a garantált bérminimumra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

A munkaszerződések tartalmi felülvizsgálata során a kötelező elemeken túl különös hangsúlyt kell fektetni a felek megállapodásaira is. Így például a munkaidő tekintetében meg kell bizonyosodni arról, hogy a részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók munkaszerződésében biztosan szerepel a részmunkaidőre és annak mértékére vonatkozó egyértelmű rendelkezés, vagy éppen a készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatottak esetében a hosszabb teljes napi munkaidőről szóló megállapodás.

A munkaszerződés mellett a munkáltatónak, a munkaviszony kezdetétől számított 15 napon belül írásban tájékoztatnia kell a munkavállalót:

a napi munkaidőről,
az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
a munkakörbe tartozó feladatokról,
a szabadság mértékéről, számítási módjáról és kiadásának, valamint
 a munkáltatóra és a munkavállalóra irányadó felmondási idő megállapításának szabályairól, továbbá
arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e, valamint
a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.

Az a)-c), és e)-f) pontjában előírt tájékoztatás jogszabályra, kollektív szerződés rendelkezésére történő hivatkozással is megadható. A d) pont szerinti tájékoztatás a munkavállaló munkaköri leírásának kiadásával teljesíthető.

A tájékoztatót és a munkaköri leírást célszerű két példányban elkészíteni, amelyből egy példányt a munkavállaló kap meg, egy példányon pedig aláírásával igazolja, hogy a dokumentumokat átvette. Amennyiben a tájékoztató tartalmában változás következik be, arról a munkavállalókat ugyancsak írásban, 15 napon belül tájékoztatni kell.

Abban az esetben, ha a munkáltató akár a munkaszerződés, akár a tájékoztató megfelelő tartalommal történő kiadását elmulasztotta, úgy azt haladéktalanul pótolni kell. A hatósági ellenőrzés során lényegesen kedvezőbb elbírálás alá esik például a munkavállalói tájékoztató késedelmes kiadása, mint annak elmaradása.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.