Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Rendkívüli felmondás alapjául szolgál, ha a munkavállaló a munkaviszonya alapján tudomására jutott és bizalmas adatként kezelendő, az alperes üzleti dokumentumainak jelentős részét engedély nélkül telepített szoftverrel úgy semmisítette meg, hogy azok helyreállítására nem volt lehetőség – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes projektmenedzserként állt az alperes alkalmazásában. Munkája során többek között jogosult volt laptop használatra, amely a magáncélú igénybevételre is kiterjedt az alperes szabályzata szerint. A munkaköri leírása alapján a felperes felelősséget vállalt a belső szabályzatok, ISO előírások, és egyéb projekttel összefüggő kötelező érvényű előírások betartására. A felperes 2011 márciusában az alperes egyik telephelyén helyi szakszervezeti csoportot alapított, amelynek vezető tisztségviselőjévé választották. Ugyanekkorra projektvezetői munkaköre „kiüresedett”, mivel az implementációs projekttel kapcsolatos feladata befejeződött. 2011. szeptember 21-én délelőtt a munkáltató felszólította a felperest arra, hogy a cég által biztosított laptopot adja át az IT osztály számára biztonsági mentés céljából. A felperes annak érdekében, hogy a munkáltató engedélyezze a számítógépen tárolt személyes adatainak mentését, kihívta a rendőrséget, állítása szerint erre a munkáltató megfélemlítő, erőszakos fellépése miatt volt szükség. Ezt követően a felperes két alperesi munkavállaló váltott jelenlétében több órán keresztül adatmentést és adattörlést végzett. Tevékenységét a munkáltató többszöri felszólítása ellenére sem hagyta abba, ráadásul engedély nélkül telepített a laptopra egy olyan szoftvert, amely azt a célt szolgálta, hogy az általa törölt adattartalom utóbb informatikus segítségével se legyen visszaállítható. A laptopon az alperes bizalmas, üzleti titkot képező és a felperes személyes, privát használatból eredő adatai voltak, köztük néhány szexuális tartalmú fénykép is. A felperes az alperes ügyvezetőjének, valamint az HR igazgatójának ismételt felszólítására sem hagyta abba tevékenységét, a délutáni órákban ismételten kihívta a rendőrséget, és csak ezt követően adta le a laptopot, és a CD-re és pendrive-ra mentett adatokkal elhagyta a munkahelyet.
2011. október 17-én a munkáltató rendkívüli felmondással élt. Indokolása szerint a munkáltató IT-szabályzatát a felperes megsértette azzal, hogy nyíltan szexuális tartalmú adatokat tárolt a munkáltató tulajdonát képező laptopon. Közel 1000 db munkavégzéssel kapcsolatos adatot (fájlt) semmisített meg szándékosan, amelyek a munkáltató kizárólagos tulajdonát képezték, és egyben üzleti titoknak minősültek. Ezzel a felperes megsértette a munkaszerződés bizalmas információ kezelésére vonatkozó előírásait, és súlyosan veszélyeztette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Ezen felül a szoftvert jogosulatlanul telepítette. Meglátása szerint a munkáltató tulajdonhoz való jogát is sérült, amikor a felperes nem adta át a laptopot biztonsági mentés elkészítésének időtartamára. Álláspontja szerint a felperes által hangoztatott magán és szakszervezeti adatvédelem nyilvánvalóan valótlan, a felperes a teljes és helyreállíthatatlan adatmegsemmisítés céljából követte el a rongálást. Mindezen magatartást a munkáltató úgy értékelte, hogy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné vált.
Változásfigyeltetés |
|---|
|
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >> |
Az első- és másodfokú bíróság eljárása
A felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát rendkívüli felmondással, a bíróság azonban nem találta megalapozottnak érvelését. A felperes azzal védekezett, hogy a program feltelepítésének célja az volt, hogy a személyes adatait, valamint a szakszervezeti adatokat, mint különleges és általa védendő adatokat a törlés után se lehessen visszaállítani, ekkor azonban sietségből ugyan, de az alperes tulajdonát képező céges adatok törlésére is elindította a törlés-felülírást. A bíróság szerint a felperes a munkaviszonyból eredő kötelezettségét szándékosan, és jelentős mértékben sértette meg azzal, hogy tiltott szoftver telepítésével, az alperes üzleti titkát képező, bizalmas információt tartalmazó adatait is megkísérelte véglegesen törölni.
A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság szerint a felperes a belső szabályzatok betartására munkaszerződése és munkaköri leírása alapján köteles volt. Lehetősége nyílt a laptop használatra vonatkozó kötelezettségek megismerésére, így e körben nyilatkozat elmaradására, vagy az oktatás hiányára munkajogi szempontból alappal nem hivatkozhat. A cégnél külső forrásból származó szoftver csak engedély birtokában használható, de a felperes az engedély beszerzését meg sem kísérelte. A bíróság szerint mivel az alperes nem a személyes és a szakszervezeti, hanem a céges adatok törlését rótta a felmondásban a felperes terhére, ezért annak nem volt jelentősége, hogy a munkáltató előzetesen a magán- és a szakszervezeti adatoknak csak a mentését, vagy azok törlését is engedélyezte. A bíróság megállapította, hogy munkáltatót a céges adatok feletti rendelkezési jog ugyanúgy megillette, mint a felperest személyes adatai védelme, ennek ellenére a munkavállaló bár tudta, hogy az alperes a laptopon céges adatokra vonatkozó biztonsági mentést tervez, azokat annak hozzájárulása nélkül törölte. A helyreállított adatokról készült lista nem támasztotta alá a felperes azon védekezését, hogy a céges adatok nagy része e-mailben keletkezett, melyek rendszeresen mentésre kerültek az alperesi szerverre. A lista összesen csak 16 db e-mail helyreállítását tartalmazta 996 szöveges dokumentummal és fájllal, valamint 35 db képpel és videóval szemben.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes álláspontja szerint munkaideje alatt nem keletkezett olyan üzleti adat a rendelkezésére bocsátott számítógépen, amelyet a munkáltató már nem kezelt volna, vagy ne mentett volna le. Mivel a számítógépen a személyes adatai, illetőleg a szakszervezeti adatok is rögzítésre kerültek, melyek védelmét az adatvédelmi törvény biztosítja. Ráadásul az érdek-képviseleti szervezet tagságára vonatkozó adat különleges adatnak minősül, amelyek megismerésére a munkáltató nem jogosult. Mindezek alapján a felperes szerint ő csupán egyrészt információs önrendelkezési jogát, másrészt pedig a szakszervezeti adatok kezelésével kapcsolatos adatbiztonsági követelményeket érvényesítette. Álláspontja szerint azzal, hogy a munkáltató nem kívánt megfelelő időt biztosítani a felperes részére adatai lementésére, és az adatok törlése ellen fellépett, az adatkezelésben érintett személyek jogait sértette meg. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira hivatkozva fejtette ki a felperes, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott eszközön tárolt adatok nem válnak a munkáltató tulajdonává. Az adattároló tulajdonjoga és az azon tárolt adatokhoz kapcsolódó személyiségi jogok egymástól elválnak.
A Kúria megállapításai
Mivel a jogvita tárgya a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása volt, így a Kúria szerint csak az képezhette a vizsgálat tárgyát, hogy a munkavállaló elkövette-e a terhére rótt cselekményeket. Ebben a kérdésben a Kúria osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, kiemelve, hogy nincs jelentősége annak a körülménynek az IT szabályzat előírásainak megismerése szempontjából, hogy azt korábban közölték a felperessel, mint ahogy a számítógépet használatba vette volna. Hangsúlyozta, hogy bár a felperes jogosult volt meghatározott keretek között a számítógép magáncélú használatára a munkaideje alatt is, azonban nem volt jogosult olyan jelentős mennyiségű, részben pornográf jellegű anyag tárolása, amelynek letöltése több órát vett igénybe.
II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia |
|---|
|
2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel. Napijeggyel a részvétel mindössze 39.990 Ft+ áfa! |
A Kúria álláspontja szerint a szakszervezeti anyagoknak a munkáltató gépén történő kezelése csupán a felperes saját veszélyére történhetett. A nagy mennyiségű, részben tiltott személyes jellegű adat feltöltésével pedig olyan felróható magatartást tanúsított, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A Kúria emlékeztetett rá, hogy a felperes nem volt elzárva attól, hogy az alperes számítógépéről a saját tulajdonát képező személyes adatait elmentse, sőt attól sem, hogy azokat letörölje. Ugyanakkor az alperesnél hatályos belső szabályzat nem tette lehetővé, hogy nem engedélyezett szoftvert telepítsen a gépre. Mivel a felperes az alperes gazdálkodását érintő, annak működése körében a rábízott adatokat semmisítette meg az illegálisan telepített programmal, ez önmagában alkalmas a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére. Az a kérdéskör, hogy a számítógépen lévő, alperesi tulajdonú dokumentumok duplikáltak voltak-e, vagyis az alperes rendelkezett azokkal például más hordozón, nem mérsékli a felperes lényeges kötelezettségszegésének súlyát. A munkavállaló nem jogosult eldönteni, hogy ezen adatok, dokumentumok törölhetők-e.
Az alperes a felperes részére lehetővé tette a személyes adatai több órán keresztül történő másolását (részére adathordozót is biztosítva), így nem állapítható meg, hogy a felperestől jogellenesen kívánt információkat megszerezni.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy jogszerűen élt a munkáltató a rendkívüli felmondással.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I. 10.534/2014.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában 311. szám alatt jelent meg.
Ami a tényállást illeti, a felperes projektmenedzserként állt az alperes alkalmazásában. Munkája során többek között jogosult volt laptop használatra, amely a magáncélú igénybevételre is kiterjedt az alperes szabályzata szerint. A munkaköri leírása alapján a felperes felelősséget vállalt a belső szabályzatok, ISO előírások, és egyéb projekttel összefüggő kötelező érvényű előírások betartására. A felperes 2011 márciusában az alperes egyik telephelyén helyi szakszervezeti csoportot alapított, amelynek vezető tisztségviselőjévé választották. Ugyanekkorra projektvezetői munkaköre „kiüresedett”, mivel az implementációs projekttel kapcsolatos feladata befejeződött. 2011. szeptember 21-én délelőtt a munkáltató felszólította a felperest arra, hogy a cég által biztosított laptopot adja át az IT osztály számára biztonsági mentés céljából. A felperes annak érdekében, hogy a munkáltató engedélyezze a számítógépen tárolt személyes adatainak mentését, kihívta a rendőrséget, állítása szerint erre a munkáltató megfélemlítő, erőszakos fellépése miatt volt szükség. Ezt követően a felperes két alperesi munkavállaló váltott jelenlétében több órán keresztül adatmentést és adattörlést végzett. Tevékenységét a munkáltató többszöri felszólítása ellenére sem hagyta abba, ráadásul engedély nélkül telepített a laptopra egy olyan szoftvert, amely azt a célt szolgálta, hogy az általa törölt adattartalom utóbb informatikus segítségével se legyen visszaállítható. A laptopon az alperes bizalmas, üzleti titkot képező és a felperes személyes, privát használatból eredő adatai voltak, köztük néhány szexuális tartalmú fénykép is. A felperes az alperes ügyvezetőjének, valamint az HR igazgatójának ismételt felszólítására sem hagyta abba tevékenységét, a délutáni órákban ismételten kihívta a rendőrséget, és csak ezt követően adta le a laptopot, és a CD-re és pendrive-ra mentett adatokkal elhagyta a munkahelyet.
2011. október 17-én a munkáltató rendkívüli felmondással élt. Indokolása szerint a munkáltató IT-szabályzatát a felperes megsértette azzal, hogy nyíltan szexuális tartalmú adatokat tárolt a munkáltató tulajdonát képező laptopon. Közel 1000 db munkavégzéssel kapcsolatos adatot (fájlt) semmisített meg szándékosan, amelyek a munkáltató kizárólagos tulajdonát képezték, és egyben üzleti titoknak minősültek. Ezzel a felperes megsértette a munkaszerződés bizalmas információ kezelésére vonatkozó előírásait, és súlyosan veszélyeztette a munkáltató jogos gazdasági érdekeit. Ezen felül a szoftvert jogosulatlanul telepítette. Meglátása szerint a munkáltató tulajdonhoz való jogát is sérült, amikor a felperes nem adta át a laptopot biztonsági mentés elkészítésének időtartamára. Álláspontja szerint a felperes által hangoztatott magán és szakszervezeti adatvédelem nyilvánvalóan valótlan, a felperes a teljes és helyreállíthatatlan adatmegsemmisítés céljából követte el a rongálást. Mindezen magatartást a munkáltató úgy értékelte, hogy a munkaviszony fenntartását lehetetlenné vált.
XIII. Magyar Munkajogi Konferencia |
|---|
|
Előjelentkezési akció! Ha október, akkor Visegrád! Megkezdődött az előjelentkezés a XIII. Magyar Munkajogi Konferenciára. December 31-ig még a 2015-ös áron jelentkezhet a jövő évi rendezvényre.
|
Az első- és másodfokú bíróság eljárása
A felperes annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy az alperes jogellenesen szüntette meg munkaviszonyát rendkívüli felmondással, a bíróság azonban nem találta megalapozottnak érvelését. A felperes azzal védekezett, hogy a program feltelepítésének célja az volt, hogy a személyes adatait, valamint a szakszervezeti adatokat, mint különleges és általa védendő adatokat a törlés után se lehessen visszaállítani, ekkor azonban sietségből ugyan, de az alperes tulajdonát képező céges adatok törlésére is elindította a törlés-felülírást. A bíróság szerint a felperes a munkaviszonyból eredő kötelezettségét szándékosan, és jelentős mértékben sértette meg azzal, hogy tiltott szoftver telepítésével, az alperes üzleti titkát képező, bizalmas információt tartalmazó adatait is megkísérelte véglegesen törölni.
A másodfokon eljárt törvényszék az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A bíróság szerint a felperes a belső szabályzatok betartására munkaszerződése és munkaköri leírása alapján köteles volt. Lehetősége nyílt a laptop használatra vonatkozó kötelezettségek megismerésére, így e körben nyilatkozat elmaradására, vagy az oktatás hiányára munkajogi szempontból alappal nem hivatkozhat. A cégnél külső forrásból származó szoftver csak engedély birtokában használható, de a felperes az engedély beszerzését meg sem kísérelte. A bíróság szerint mivel az alperes nem a személyes és a szakszervezeti, hanem a céges adatok törlését rótta a felmondásban a felperes terhére, ezért annak nem volt jelentősége, hogy a munkáltató előzetesen a magán- és a szakszervezeti adatoknak csak a mentését, vagy azok törlését is engedélyezte. A bíróság megállapította, hogy munkáltatót a céges adatok feletti rendelkezési jog ugyanúgy megillette, mint a felperest személyes adatai védelme, ennek ellenére a munkavállaló bár tudta, hogy az alperes a laptopon céges adatokra vonatkozó biztonsági mentést tervez, azokat annak hozzájárulása nélkül törölte. A helyreállított adatokról készült lista nem támasztotta alá a felperes azon védekezését, hogy a céges adatok nagy része e-mailben keletkezett, melyek rendszeresen mentésre kerültek az alperesi szerverre. A lista összesen csak 16 db e-mail helyreállítását tartalmazta 996 szöveges dokumentummal és fájllal, valamint 35 db képpel és videóval szemben.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes álláspontja szerint munkaideje alatt nem keletkezett olyan üzleti adat a rendelkezésére bocsátott számítógépen, amelyet a munkáltató már nem kezelt volna, vagy ne mentett volna le. Mivel a számítógépen a személyes adatai, illetőleg a szakszervezeti adatok is rögzítésre kerültek, melyek védelmét az adatvédelmi törvény biztosítja. Ráadásul az érdek-képviseleti szervezet tagságára vonatkozó adat különleges adatnak minősül, amelyek megismerésére a munkáltató nem jogosult. Mindezek alapján a felperes szerint ő csupán egyrészt információs önrendelkezési jogát, másrészt pedig a szakszervezeti adatok kezelésével kapcsolatos adatbiztonsági követelményeket érvényesítette. Álláspontja szerint azzal, hogy a munkáltató nem kívánt megfelelő időt biztosítani a felperes részére adatai lementésére, és az adatok törlése ellen fellépett, az adatkezelésben érintett személyek jogait sértette meg. Az adatvédelmi biztos állásfoglalásaira hivatkozva fejtette ki a felperes, hogy a munkavállalók rendelkezésére bocsátott eszközön tárolt adatok nem válnak a munkáltató tulajdonává. Az adattároló tulajdonjoga és az azon tárolt adatokhoz kapcsolódó személyiségi jogok egymástól elválnak.
A Kúria megállapításai
Mivel a jogvita tárgya a munkáltatói rendkívüli felmondás jogellenességének megállapítása volt, így a Kúria szerint csak az képezhette a vizsgálat tárgyát, hogy a munkavállaló elkövette-e a terhére rótt cselekményeket. Ebben a kérdésben a Kúria osztotta a másodfokú bíróság álláspontját, kiemelve, hogy nincs jelentősége annak a körülménynek az IT szabályzat előírásainak megismerése szempontjából, hogy azt korábban közölték a felperessel, mint ahogy a számítógépet használatba vette volna. Hangsúlyozta, hogy bár a felperes jogosult volt meghatározott keretek között a számítógép magáncélú használatára a munkaideje alatt is, azonban nem volt jogosult olyan jelentős mennyiségű, részben pornográf jellegű anyag tárolása, amelynek letöltése több órát vett igénybe.
A Kúria álláspontja szerint a szakszervezeti anyagoknak a munkáltató gépén történő kezelése csupán a felperes saját veszélyére történhetett. A nagy mennyiségű, részben tiltott személyes jellegű adat feltöltésével pedig olyan felróható magatartást tanúsított, amelyre előnyök szerzése végett nem hivatkozhat. A Kúria emlékeztetett rá, hogy a felperes nem volt elzárva attól, hogy az alperes számítógépéről a saját tulajdonát képező személyes adatait elmentse, sőt attól sem, hogy azokat letörölje. Ugyanakkor az alperesnél hatályos belső szabályzat nem tette lehetővé, hogy nem engedélyezett szoftvert telepítsen a gépre. Mivel a felperes az alperes gazdálkodását érintő, annak működése körében a rábízott adatokat semmisítette meg az illegálisan telepített programmal, ez önmagában alkalmas a jogviszony azonnali hatályú megszüntetésére. Az a kérdéskör, hogy a számítógépen lévő, alperesi tulajdonú dokumentumok duplikáltak voltak-e, vagyis az alperes rendelkezett azokkal például más hordozón, nem mérsékli a felperes lényeges kötelezettségszegésének súlyát. A munkavállaló nem jogosult eldönteni, hogy ezen adatok, dokumentumok törölhetők-e.
Az alperes a felperes részére lehetővé tette a személyes adatai több órán keresztül történő másolását (részére adathordozót is biztosítva), így nem állapítható meg, hogy a felperestől jogellenesen kívánt információkat megszerezni.
Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy jogszerűen élt a munkáltató a rendkívüli felmondással.
Az ismertetett döntés (Kúria Mfv. I. 10.534/2014.) a Kúriai Döntések 2015/11. számában 311. szám alatt jelent meg.
