A fiatalok kiváltsága a munkavállalói mobilitás

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az országon belül a pályakezdő, a vezetői állásban dolgozó, valamint az agráriumban tevékenykedő munkavállalók a legmobilisabbak – derült ki a Jobinfo.hu állásszemléző oldal kutatásából. Az új munkahellyel járó lakóhelyváltás a hölgyek körében népszerűbb, bár közöttük jóval magasabb azok aránya, akiket nem pusztán az új lehetőség, hanem a jobb egzisztenciális körülmények motiválnak. A külföldi munkavállalásra elsősorban a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók nyitottak, a célországok között sorrendben Németország, Anglia és Ausztria vezet.

A munkavállalók fele költözne Magyarországon belül másik városba egy új állásért, derült ki a Jobinfo.hu kutatásából. A képet árnyalja ugyanakkor, hogy kétharmaduk ezt csak abban az esetben tenné meg, ha az új ajánlat jobb pozícióról, magasabb fizetésről szólna. „Saját keresési adataink kapcsán úgy tapasztaljuk, hogy a magyarok körében továbbra is fontosabb, hogy hol, mint az, hogy mit dolgoznak, hiszen a keresések során elsőként inkább a városra, mintsem a konkrét pozícióra szűrnek látogatóink” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu állásszemléző oldal vezetője.

Nemek alapján vizsgálva a kérdést apró különbség tapasztalható a hölgyek javára: a nők szívesebben teremtenek új otthont, de közöttük magasabb azok aránya, akik ezt kizárólag egy jobb egzisztenciát biztosító pozíció érdekében lépnék meg. „A kor előrehaladtával persze a munkavállalói mobilitás folyamatosan csökken. Míg a 18-25 év közöttiek 70 százaléka lenne hajlandó lakhelyet váltani egy új kihívás érdekében, az ötven felettiek esetében már csak 10-ből négyen tennék meg ugyanezt” – tette hozzá Kristók Balázs.

Legkevésbé az adminisztráció, asszisztencia területén dolgozók szeretnek költözni, akiket a jogi területen tevékenykedők követnek. A leginkább mobilizálható réteget pedig a pályakezdők, a vezetői állásban, valamint az agráriumban dolgozók jelentik. Persze olykor hiába a szóban kifejtett költözési szándék, ha a leendő munkáltató bizalmatlan a mobilis jelentkezővel szemben. „Akadt például olyan Budapestre költöző jelölt, akitől az interjún azt tudakolták, tisztában van-e azzal, hogy ez nem vidék, és hogyan fogja megoldani a lakhatást. Egy másik esetben pedig arra voltak kíváncsiak egy, a párja miatt odaköltöző hölgytől, hogy elhagyná-e a várost, ha szakítana a barátjával” – tette hozzá Kristók Balázs.

A diplomások autóval és kerékpárral járnak?

A munkavállalók többsége tömegközlekedéssel jár be dolgozni, amit az autó követ. Ez utóbbi egyébként leginkább a diplomások körében „népszerű”, a négy keréken munkahelyre gurulók 80 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik.  A Jobinfo.hu kutatásában azt is megvizsgálták, hogy mennyi a még elviselhető utazással töltött idő: minden második munkavállaló nyilatkozott úgy, hogy 1 irányba számolva maximum 31-60 percet, vagyis naponta 1-2 órát hajlandó utazni. A nők egyébként e tekintetben kevésbé toleránsak: 5 hölgyből mindössze 1 szánna naponta 2 óránál többet utazásra, míg a férfiak 30 százaléka vállalná az extrém hosszú munkahelyre történő bejárást.

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >> A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

Németország, Anglia, Ausztria

A magyarok számára ma már a külföldi munkavállalás is reális opció: a megkérdezettek fele játszott már el a gondolattal, hogy külföldön próbál szerencsét, minden 5. munkavállaló pedig legalább egyszer már szétnézett az ajánlatok között. Habár nők és férfiak nagyjából egyforma arányban törték már ezen a fejüket, konkrét lépéseket sokkal inkább a férfiak tesznek. Az országhatár átlépése leginkább a 18-25 év közöttieket foglalkoztatja, az életkor előrehaladtával pedig drasztikusan csökken a külföldi munkavállalás iránti érdeklődés. „Kutatásunk szerint a szakmunkások, illetve a vendéglátóiparban dolgozók a legelszántabbak, míg legkevésbé a jogászok, a gazdaság és pénzügy, valamint a közigazgatás terén tevékenykedők akarnak külföldön dolgozni” – tette hozzá Kristók Balázs. A Jobinfo.hu állásszemléző oldal adatai alapján egyébként az ország határain túlra vágyók körében sorrendben Németország, Anglia és Ausztria a legnépszerűbbek: a teljes kínálathoz mérve arányaiban azok a pozíciók a legkeresettebbek, melyek ezekben az országokban biztosítanak munkalehetőséget.

---