Felmondás közlése emailben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Mt. főszabálya ugyan az alaki kötöttségtől mentesség, ugyanakkor a legfontosabb jognyilatkozatokat – a munkavállalók védelmében – kötelező a feleknek írásba foglalnia. Ezek közül kiemelkedő jelentőséggel bír a jogviszony megszüntetése, hiszen az írásba foglalás elmaradása önmagában már jogellenessé teszi a felmondást, tekintet nélkül arra, hogy melyik fél mulasztotta el azt.
Az írásbeliség fogalmát a jogalkotó kibővítette az elektronikus dokumentummal. Eszerint írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot, ha annak közlése a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban kerül sor.
A fenti fogalomból akár az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvényre és a minősített elektronikus aláírással ellátott dokumentumokra is asszociálhatnánk, azonban a jogszabály szövege semmilyen formában nem utal arra, hogy kizárólag az ilyen dokumentumokat fogadná el elektronikus dokumentumnak. Azaz, az írásbeliségnek nem feltétele az elektronikus aláírás, sőt, ha a jogszabályi rendelkezést szó szerint értelmezzük, annál lényegesen kötetlenebb formákat is találhatunk, amelyek megfelelőek lehetnek.
Kézenfekvőnek tűnik, hogy az e-mail elektronikus dokumentumnak minősül, a benne foglalt tartalom visszaidézhető, a küldő személye és nyilatkozat közlésének időpontja (az az időpont, amikor a dokumentum hozzáférhetővé válik) egyértelműen beazonosítható. A küldő személyét egyértelműen beazonosíthatja a felek által ismert e-mail cím (akár hivatali, akár privát címről legyen is szó), a hozzáférhetővé válás időpontját a levelezést bonyolító szolgáltatók napló bejegyzései igazolják, a tartalom pedig a fogadó fél által nem módosítható.
Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy az e-mailben történő közlésnek és így az írásbeliségnek nem feltétele, hogy a jognyilatkozat papír alapon is elkészüljön és az arról készített fotó vagy szkennelt dokumentum kerüljön a másik fél részére megküldésre, hiszen az elektronikus dokumentum lényege éppen az, hogy maga az e-mail szövege is tartalmazhatja a felmondást.
Az e-mailen túl jóval „kötetlenebb” közlési formák is eleget tudnak tenni az Mt.-ben szereplő fogalomnak, így például akár egy közösségi oldalon küldött üzenet, vagy éppen egy SMS is alkalmas lehet – elméletileg – arra, hogy abban felmondást közöljünk. Egy közösségi oldalon küldött üzenet ugyanis szintén alkalmas a közlés időpontjának, valamint a küldő személyének beazonosítására (az oldalon lévő profilhoz is csak jelszóval lehet hozzáférni, és egyértelműen azonosítja a nyilatkozatot tevő felet). A nyilatkozat tartalma pedig az oldal üzemeltetőjének szerverein biztosan hozzáférhető, még akkor is, ha azt a felek egyike esetleg törölte.
Az SMS-ek esetében már lényegesen több kérdőjel merülhet fel a küldő személyének beazonosítása során, különösen akkor, ha az nem a másik fél által is ismert számról érkezik, de elméletileg valamennyi feltétel teljesülhet ilyen formában is.
Nem vitatható, hogy a fenti közlési formák esetében a jogszabályi feltételek valamennyi esetben megkerülhetőek. Így például a munkavállaló vagy éppen a munkáltató jelszava ellopható, a felhasználói fiók feltörhető, de ez – végeredményében – nem különbözik lényegesen attól, mintha valakinek a nevével visszaélve jogosulatlanul írnánk alá egy jognyilatkozatot és adnánk azt postára. Azaz, önmagában a visszaélés elméleti lehetősége nem jelenti azt, hogy a közlési forma nem felel meg a jogszabályban foglaltaknak. Csupán arról van szó, hogy míg egy papír alapú dokumentum esetén írásszakértő állapítja meg az aláírás hitelességét, addig elektronikus dokumentumok esetében azt informatikai szakemberek fogják megtenni.
Természetesen a bírói gyakorlatra vár annak a meghatározása, hogy mely közlési formákat és milyen feltételek mellett fogad el kétséget kizáróan elektronikus dokumentumként. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyeznünk, hogy a Kúria joggyakorlat elemző csoportja által készített átfogó jelentés alapján a bíróságok előtt még nem jelent meg az elektronikus dokumentum a jogviszonyok megszüntetése során, azaz a felek elsősorban továbbra is a hagyományos közlési formákat részesítik előnyben – vagy pedig nem kezdeményeznek jogvitát az elektronikus úton történő közlésre tekintettel.
A magunk részéről a felmondások közlése esetében mind a munkáltatók, mind a munkavállalók oldaláról azt javasoljuk, hogy arra elsősorban az e-mailt használják, mégpedig olyan e-mail címmel, ami a másik fél számára egyértelműen ismert. A közösségi oldalakat és SMS-eket pedig inkább a kisebb jelentőségű nyilatkozatok megtételére vegyék csak igénybe.
