Fogyasztóvédelmi szabályrendszer 3. – Hatósági szerződés a fogyasztóvédelmi igényérvényesítésben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sorozatunk a Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című Wolters Kluwer-kötet egyes fejezetein keresztül mutatja be a tárgyalt szabályrendszer jogintézményeit. Ezúttal a hatósági szerződéseket taglaló részlet olvasható.
A Wolters Kluwer Hungary Kft. gondozásában, dr. Balogh Virág szerkesztésében megjelenő Magyarázat a fogyasztóvédelmi jogi igényérvényesítésről című kötet kísérletet tesz az egyre gyorsabb ütemben bővülő fogyasztóvédelmi szabályrendszer bemutatására, olyanképp, hogy a kiadvány az egyes jogintézményeket a lehetséges igényérvényesítés módjain keresztül ismerteti. Cikksorozatunk harmadik részében a magyarázat hatósági szerződésekkel foglalkozó részletét olvashatják el. Az első cikk itt , a második pedig itt tekinthető meg.
„A fogyasztói érdekek védelmében fellépő hatóságok különleges eszköze a hatósági szerződés megkötésének a lehetősége, amelynek esetében a hatósági fellépés esetén megszokottnak tekinthető alá-fölérendeltséget részben oldja a hatóság és az ügyfél egyfajta partneri viszonya, hiszen a hatósági szerződés megkötésének alapja a felek együttműködése, egyeztetése. (A hatósági szerződéssel kapcsolatos joggyakorlat köréből lásd például: KGD2015. 90., BDT2017. 3631., BH2018. 144.).
A GVH-nak [Gazdasági Versenyhivatal (a szerk.)] nincs lehetősége hatósági szerződés megkötésére, ugyanakkor a Tpvt. [1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (a szerk.)] alapján sor kerülhet az eljárásnak a vállalkozás által tett kötelezettségvállalás elfogadása, a vállalt kötelezettség teljesítésének előírása révén történő lezárására.
Az ezen eszközök mellett szóló érvek közül ki kell emelnünk azt, hogy az adott eszközök a fogyasztók számára közvetlen előnyökkel is járhatnak. A hatóságok nem jogosultak polgári jogi igények tárgyában eljárni, nem írhatják elő például a vállalkozások számára, hogy kártérítésként meghatározott összeget fizessenek ki az érintett fogyasztóknak – a fogyasztók kártérítésben részesítésére ugyanakkor lehetőség nyílik hatósági szerződés, illetőleg kötelezettségvállalás révén, a vállalkozás ilyen tartalmú vállalása esetén. Mindemellett a vállalások kiterjedhetnek más, a fogyasztói érdekek védelme szempontjából jelentőséggel bíró területekre is, így például a fogyasztók oktatására (edukációjára), tájékoztatására az adott ügy által érintett valamely témában.
a) Hatósági szerződés és közigazgatási döntés
A hatósági szerződés megkötésére határozathozatal helyett kerülhet sor, így a szerződés egyfajta alternatívája a közigazgatási határozatnak [Ákr. 92. § (1) bekezdés, illetve például Fgytv. 47. § (6) bekezdés].
b) A hatósági szerződéssel lezárható ügyek
Nem minden, a fogyasztói érdekek védelmével összefüggő hatósági eljárás esetén van mód hatósági szerződés megkötésére, annak feltételei ugyanis, hogy:
– jogszabály teheti lehetővé, illetve írhatja elő
– a hatóság hatáskörébe tartozó ügynek
– a közérdek és az ügyfél szempontjából is előnyös rendezése érdekében, hogy
– a hatóság határozathozatal helyett az ügyféllel írásban hatósági szerződést kössön [Ákr. 92. § (1) bekezdés].
A hatósági szerződés megkötésére több fogyasztóvédelmi ügyben van lehetőség:
– a fogyasztóvédelmi hatóság a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba az Fgytv. 45/A. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel [Fgytv. 47. § (6) bekezdés, 45/A. § (1)–(3) bekezdés];
– az MNB a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárás során feltárt jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseivel [MNBtv. 95. § (1) bekezdés]. A hatósági szerződéssel kapcsolatos döntést az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöke hozza meg [a Magyar Nemzeti Bank egyes hatósági döntéseivel kapcsolatos hatáskörgyakorlás, valamint a hatáskör gyakorlója helyettesítésének részletes szabályairól szóló 45/2019. (XII. 18.) MNB rendelet 2. § (3) bekezdés f) pont].
– az NMHH [Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a szerk.)] az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 41. §-a alapján hatáskörébe tartozó ügyben az ügyféllel, az ügynek a közérdek és az ügyfél szempontjából előnyös rendezése érdekében – az Ákr.-ben foglalt szabályok alapján, a törvényben meghatározott eltérésekkel és kiegészítésekkel – hatósági szerződést köthet. Amennyiben a hatósági eljárás folyamatában az ügyfél, az ügy hatósági szerződéssel történő lezárását kezdeményezi, az ügyintézési határidőbe nem számít be a hatósági szerződéskötéshez szükséges időtartam. A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél;
– az NMHH a kéretlen elektronikus hirdetéssel összefüggő rendelkezések megsértése esetén közigazgatási szankció alkalmazása mellett jogkövetkezményként a jogsértés megszüntetése érdekében határozathozatal helyett hatósági szerződést köthet azzal az ügyféllel, aki vállalja, hogy felhagy a jogsértő magatartással, és magatartását a hatósági szerződésben meghatározott módon hozza összhangba a kéretlen elektronikus hirdetésre vonatkozó rendelkezésekkel [az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 16/D. § (1) bekezdés c) pont].”
A kötet szerkesztője dr. Balog Virág, szerzői: dr. Balogh Virág, dr. Bencsik András és dr. Zavodnyik József.
A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.