Függő helyzetet okozhat a közmunka

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Bizottság továbbra is súlyos kritikával illeti a magyar közmunkaprogramot, bár a megítélés javult a korábbi évekhez képest – írja az Index. 

Az Európai Bizottság a Magyarországról szóló éves jelentésében a korábbiakhoz hasonlóan komoly szakmai kifgásokat emelt a magyar közmunkaprogrammal szemben. A jelentés leszögezi, hogy hasonló programok más uniós tagállamokban is vannak, de egyik sem ennyire kiterjedt program. 

Magyarország a GDP 0,8 százalékát fizeti ki közmunkára és a programban részt vevők száma tavaly meghaladta a 200 ezret, ez a szám pedig 2018-ig tovább nő majd. A jelentés szerint a fő probléma az a programmal, hogy a közmunkásokat a minimálbérnél kisebb összegért foglalkoztatják, és a kilépők alig egyhetede talál piaci állást. Ezért egyre többen lépnek vissza a programba, aminek az a veszélye, hogy sokan függővé válnak a közmunkától. 

Környező országok munkaidő szervezése

Egyedülálló és izgalmas sorozatunk a környező országok munkaidő szervezését elemzi összehasonlítva a magyar szabályozással. Vajon a hazai szabályok egyszerűbbek és rugalmasabbak, mint a környező országoké? A munkaidő szabályozása a környező országokban >> A részmunkaidős foglalkoztatás elterjedtsége hazánkban és a régióban >> Maximális munkaidő, minimális pihenőidő? >> Rugalmas munkaidő-szervezési módszerek >> A vasárnapi foglalkoztatás szabályai >>

A kritikai megjegyzések ellenére az Eb a korábbiaknál kedvezőbben látja a magyaroszági közmunkahelyzetet. Elismerik például, hogy a kormány tett olyan lépéseket, amelyek segítik a visszatérést. Brüsszel is úgy látja, hogy a program elsősorban a hátrányos helyzetűeket célozta meg, de bekerülnek középfokú végzettségűek is. A probléma, hogy felülről szabják meg, hány közmunkás kell, így olyanokat is beterelhetnek, akiket nem feltétlenül kellene.

A jelentés szerint probléma az is, hogy az egész EU-ban nálunk adnak a legrövidebb ideig, legfeljebb három hónapig álláskeresési járulékot. Ez ugyan azt jelenti, hogy gyorsabban keresnek új állást az érintettek, de ha nem megfelelő állást kénytelenek elfogadni, az rontja a termelékenységet, ha pedig nem találnak munkát, akkor a közmunka miatt kerülnek nehezebb helyzetbe. 

Az Európai Bizottság ugyanakkor leszögezi, hogy láthatóan javult a munkaerőpiaci helyzet: csökkent a munkanélküliség és nőtt az aktivitás – írja az Index. 

---