Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A nyári diákmunka több annál, mint jó pénzkereseti lehetőség a fiatalok számára. Alkalom arra, hogy a megismerjék a munka világát, kipróbálják magukat új szerepekben és felkészüljenek arra, hogy egyszer kilépnek a könnyen kezelhető online világból az elvárásokkal teli offline világba.
A generációs kutatások egyik izgalmas kérdése a különböző generációk együttműködésnek lehetőségei és buktatói a munkahelyeken. A most még iskolapadot koptató (vagy a sikeres érettségi után a munkaerőpiacra készülő) Z- generáció munkaerőpiacra lépése sok vezetőnek okozhat váratlan, akár kellemetlen pillanatokat. Ez a generáció némely dologban nagyon különbözik az előzőektől.
A Z – generáció (1995-2010) tagjai hozzászoktak ahhoz, hogy folyamatosan kapcsolatban vannak egymással és állandó, korlátlan és azonnali hozzáférésük van a világhálóhoz. A korosztály szocializációja is ebben a virtuális térben történt, történik és a két világ (a virtuális és a valóság) gyakran összemosódik számukra. Ez probléma az iskolában, de komoly gondként merülhet fel az „átlagos”, hagyományos munkahelyeken, ahol sokkal szigorúbb, földhözragadt elvárásoknak kell megfelelniük. Például nem lóghatnak egész nap a neten, nem oszthatnak meg minden információt és néha a Google nélkül kell a feladataikat megoldani. Az esetleges szakadék csökkentésére és a generáció munkaerő-piaci beillesztésére nagyon jó lehetőség azonban a diákmunka.
A Z – generáció nem szeret egyedül lenni és dolgozni sem, fontos, hogy barátaikkal együtt lehessenek a munkahelyen is, mert egyedül bizonytalannak érzik magukat az offline világban. Nehezen válnak meg az online világ nyújtotta biztonságtól, egyfajta offline kapunyitási pánikban szenvednek, virtuális hálózataikon keresztül tartják a kapcsolatot barátaikkal, ami sok munkahelyen nehezen egyeztethető össze a munkavégzéssel.
A diákmunka átmenet lehet, főleg, ha együtt találnak munkalehetőséget a barátok. Mivel aktív közösségi és társasági életet élnek online és offline is, nagyon keveset alszanak, sokszor fáradtak, nem ritkán elkésnek a munkakezdéskor.
Ezért is hasznos, ha a diákmunkán keresztül fokozatosan és kockázatmentesen szoknak hozzá a munka világához és az offline üzemmódhoz. Így megtapasztalhatják, hogy milyen rendszeresen munkába járni, felelősséget vállalni egy feladatért, vagy szemtől szembe kommunikálni és adott esetben konfliktust kezelni, úgy is, hogy nem tudják magukat megoldásként lekapcsolni a virtuális hálózatról.
Mit kell tudniuk a diákmunka szabályairól?
Fontos, hogy a munkát vállaló diák, tanuló a Munka Törvénykönyve szerint fiatal munkavállalónak számít, ha a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be. További fontos szabály, hogy munkavállaló csak az lehet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte, illetve az iskolai szünet alatt – a törvényes képviselője hozzájárulásával – az a tizenötödik életévét betöltött tanuló is, aki az iskola által igazoltan, nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat.
Ez a generáció szeret tisztában lenni a jogaikkal is. Ha a munkavállaló diák nem múlt el 18 éves, akkor
A diákmunka nem csak a nyárra, de a jövőre történő beruházás is egyben. A munkatapasztalattal rendelkező fiatalok könnyebben és gyorsabban találnak állást a munkaerőpiacon, könnyebben illeszkednek be a munkahelyekre, gyorsabban alkalmazkodnak és együttműködőbbek.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
|
|
A munkaadóknak nagy segítség a nyári szabadságolások idején a diákmunka. Ha iskolaszövetkezetekkel szerződnek, amelyek elvégzik a toborzás, és a szerződéskötés feladatát is, akkor csak annyi papírmunkájuk van, hogy kiegyenlítsék a munka végén kapott számlát.
A diákok ilyenkor a szövetkezettel állnak jogviszonyban, bármilyen vitás kérdés esetén rajtuk keresztül történik az intézkedés. A diákmunka természetesen nemcsak a nyári hónapokban jelenik meg, sokan év közben is, iskolai tanulmányaik mellett dolgoznak, hogy könnyítsenek szüleik terhein, vagy azért, hogy jusson olyan dolgokra, amelyek egyébként jövedelem nélkül nem lennének elérhetők. Az iskolaidő végével azonban jelentősen megnő a diákmunkát keresők aránya.
Fontos, hogy minden esetben kössenek munkaszerződést a diákok a foglalkoztatóval. A szerződésnek tartalmaznia kell a munkavégzés pontos helyét, idejét, a munka után járó bérezést. Ha ezeket nem rögzítik, és nem fizetik ki a diákmunkás bérét, semmiféle jogi alapja nem keletkezik, és így polgári peres úton sem indíthat eljárást.
A legjobb megoldás, ha iskolaszövetkezeten keresztül vállalnak munkát a diákok, mert az iskolaszövetkezetek felkutatják a lehetőségeket, és szerződést kötnek a tanulókkal, így biztos, hogy az elvégzett munkáért a diákok megkapják a fizetésüket.
