Gyakornoknak is kell munkaszerződés
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
2012. szeptember 1-től a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során a felsőoktatási intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen, a hallgatók csak hallgatói munkaszerződéssel végezhetnek munkát. Idén januártól ugyanakkor mentesülnek a biztosítási- és járulékfizetési kötelezettség alól azok a hallgatók, akiket szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak. A munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni ezen jogviszonyok alapján.
A helyzetet némileg bonyolítja, hogy azokra a hallgatókra, akik tanulmányaikat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény alapján kezdték meg, nem kell az új szabályokat alkalmazni.
Azaz a 2012. szeptember 1. után tanulmányokat kezdő hallgatókra az Nftv. alábbiakban ismertetésre kerülő szabályai vonatkoznak kötelező gyakorlatuk teljesítése során, míg a képzést korábban megkezdő hallgatókra a korábban is hatályos szabályok az irányadóak a továbbiakban is.
A hallgatói munkaszerződés és a díjazás
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell, a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rendelet) foglalt eltérésekkel. Ez egyben azt is jelenti, hogy a hallgató és a gyakorlóhely között munkaviszony jön létre. Ugyancsak a fentebb idézett Rendelet határozza meg a hallgatói munkaszerződések kötelező tartalmát is.
A hallgatói munkaszerződés alapján a hallgatót hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti meg. A díjazás mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (2013-ban: 14.700 forint). A díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti a hallgatónak.
Ez szintén eltér a korábbi gyakorlattól, amely szerint hat hétnél hosszabb összefüggő gyakorlat esetén illette meg díjazás a hallgatót.
Az eltérés jelentőségét az adja, hogy számos képzésben a hallgatóknak éppen hat hetes gyakorlatot kell teljesítenie, amely korábban nem eredményezett hallgatói munkadíj fizetési kötelezettséget. Megjegyzendő, hogy hallgatói munkadíj fizetésére lehetőség van rövidebb egybefüggő gyakorlatok esetén is; a költségvetési szervek pedig felmentést kapnak a hallgatói munkaszerződés kötés és a munkadíj fizetési kötelezettség alól.
A hallgatói munkaszerződés alapján képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódó munkavégzés esetében a felek megállapodása szerinti díjazás illeti meg a hallgatót.
A doktorandusz oktatási- és kutatási tevékenységére eltérő szabályokat kell alkalmazni. A doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő 20 százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási-, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető, és a munkaidő a kötelezés keretében történő munkavégzéssel együtt egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő 50 százalékát.
A doktorandusz munkaidő-beosztását úgy kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. A munkadíj havi összege, a teljes munkaidő 50 százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
A hallgatói munkaszerződés alapján történő díjazás adózása
A személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 4.12 pontja alapján adómentes a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részére nappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész.
Az adómentes jövedelemnek nem minősülő díjazást személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség terhel. Mivel a munkavégzés hallgatói munkaszerződés alapján történik, az adóköteles jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalap része.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző személy társadalombiztosítási jogállása
A munkaviszonyban álló hallgatók a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdése alapján biztosítottá válnak.
| Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|
A Munkajogi kiskönyvtár sorozat 2014-ben megjelent kötetei csomagban 20% kedvezménnyel kaphatók. A csomag A munka díjazása; A munka és a pihenőidő szabályai; A munkaviszony megszűnése és megszüntetése című kiadványainkat tartalmazza.
Bővebb információk és megrendelés itt.
|
Azonban a Tbj. törvény 11. §-a 2014. január 1-jétől ettől eltérően rendelkezik, amely alapján a biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott hallgatóra. Eszerint a törvény mentesíti a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól azokat a hallgatókat, akiket hallgatói munkaszerződés alapján képzési program keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatnak.
A szakmai gyakorlóhellyel szemben támasztott követelmények
Szakmai gyakorlóhely csak az a jogi személy, gazdálkodó szervezet lehet, amely
- a hallgató felsőoktatási intézményével együttműködési megállapodást kötött, és
- amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett.
Ennek hiányában hallgatói munkaszerződés jogszerűen nem köthető, aminek következtében a hallgató által teljesített szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézmény nem ismerheti el a képzési követelményeknek megfelelően teljesített gyakorlati időként, valamint a hallgató és a munkáltató közötti jogviszony sem tekinthető Nftv. szerinti jogviszonynak.
A szakmai gyakorlóhely köteles továbbá felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
