Hagyatéki eljárás országválasztása az EU-ban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Megválaszthatják-e az örökösök, hogy melyik államban folytassák le a hagyatéki eljárást? – alábbi cikkükben ezt a kérdést veszik górcső alá a szerzők.

Ha az örökhagyó és az örökösök személye eltérő államokhoz köthető, előfordulhat, hogy a hagyatéki eljárást olyan államban folytatják le, ahol az örökösöknek nehézséget okoz a megjelenni. Cikkünkben arra adunk választ, hogy az Európai Unión belül ilyen esetekben megválaszthatják-e az örökösök a hagyatéki eljárás lefolytatásának helyét.

Az Európai Öröklési Rendelet lehetővé teszi, hogy a részes államok polgárai az utánuk történő öröklés egészére irányadó jogként megválaszthassák annak az államnak a jogát, amelynek állampolgárságával a választás megtételekor vagy az elhalálozás időpontjában rendelkeznek. A jogválasztás az öröklésre alkalmazandó jogra vonatkozik, a Rendelet a joghatóság kiválasztását azonban nem teszi lehetővé. Ugyanakkor az örökhagyó jogválasztása hatással lehet a joghatóságra. Néhány esetben a Rendelet megengedi, hogy annak a tagállamnak a hatóságai járjanak el az öröklés ügyében, amelynek jogát az örökhagyó választotta. Erre három esetben kerülhet sor:

1) ha az eljárásban résztvevő felek erről megállapodtak;

2) ha az általános vagy kiegészítő joghatóság alapján eljáró bíróság megállapította joghatóságának hiányát;

3) ha eljárásban részt vevő felek kifejezetten elfogadták az eljáró bíróság joghatóságát.

Most következzék az esetek elemzése, egyenként.

1) Amennyiben az örökhagyó élt a jogválasztás lehetőségével, az öröklésben érintett felek megállapodhatnak abban, hogy a választott tagállam bírósága/hatósága kizárólagos joghatósággal rendelkezzen az öröklési ügyben történő határozathozatalra. Azt, hogy kik az öröklésben érintett felek, a Preambulum (28) bekezdése szerint mindig eseti alapon kell meghatározni.

A joghatóságról való megállapodás formai követelménye az írásba foglalás, a keltezés és a felek általi aláírás. Az írásos formával egyenértékűnek minősül a megállapodás tartós rögzítését biztosító, elektronikus módon történő bármely közlés.

A felek az eljárás során is megállapodhatnak arról, hogy az öröklést békés úton, peren kívül rendezik abban a tagállamban, amelynek jogát az örökhagyó választotta. Ekkor az általános vagy a kiegészítő joghatóság alapján hivatalból indult eljárást a bíróságnak meg kell szüntetnie.

2) Abban az esetben, ha az örökhagyó élt a jogválasztás lehetőségével és ez alapján az érintett felek a választott jog szerinti tagállam bíróságának joghatóságát kikötötték, ezzel egyidejűleg az általános joghatóság vagy a kiegészítő joghatóság alapján eljáró bíróság köteles megállapítani joghatóságának hiányát. Így a kikötés kizárólagos joghatóságot eredményez. Ezzel szemben akkor, ha az örökhagyó élt ugyan a jogválasztással, de az érintettek nem állapodtak meg e választott jog szerinti tagállam bíróságainak joghatóságáról, az általános joghatóság vagy a kiegészítő joghatóság alapján eljáró bíróság megállapíthatja joghatóságának hiányát, ha úgy ítéli meg, hogy a választott jog szerinti tagállam bíróságai alkalmasabbak az öröklés tárgyában történő határozathozatalra. Itt a bíróság szubjektív mérlegelésén van a hangsúly, figyelembe kell vennie olyan tényezőket, mint például a felek szokásos tartózkodási helye és a vagyontárgyak fellelhetősége. Ez alapján pedig dönthet úgy, hogy a joghatóságot fenntartja magának, vagy felhívja az örökösöket, hogy a választott jog szerinti tagállam bíróságai előtt indítsák meg az eljárást, egyúttal kimondva joghatóságának hiányát. E rendelkezés tehát csak egy lehetőség, az előző ponttal szemben nem kötelező és csak az eljárásban résztvevő fél kérelmére van helye.

3) Az örökhagyó által választott jog szerinti tagállam bíróságai a 7. cikk c) pontja alapján akkor járhatnak el, ha eljárásban részt vevő felek kifejezetten elfogadták joghatóságát. Kivételt képez ez alól a 9. cikk szerinti megjelenés alapján megállapítható joghatóság, mely a joghatóság hallgatólagos elfogadása. Ennek lényege, hogy ha a választott tagállami bíróság folyamatban levő eljárásában kiderül, hogy nem az összes eljárásban részt vevő fél volt részese a joghatóságról szóló megállapodásnak, de a nem részesek ezt nem vitatják és megjelennek a bíróság előtt, akkor a bíróság joghatósága továbbra is fennáll. E jogintézmény az eljárás gyors lefolyását célozza, és egy olyan vélelemre épül, mely azt feltételezi, hogy a megállapodásban nem részes fél utólag hozzájárul a megállapodáshoz azáltal, hogy a joghatóság vitatása nélkül megjelenik a bíróság előtt. Ha a megállapodásból kihagyott érintettek vitatják a kikötött bíróság joghatóságát, az megállapítja joghatóságának hiányát és az általános vagy kiegészítő joghatóság alapján kell meghatározni az eljáró fórumot.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha az örökhagyó az utána történő öröklésre a magyar jogot választotta irányadónak, de egyébként a szokásos tartózkodási helye másik tagállamban volt, az örökösök megállapodhatnak arról, hogy a hagyatéki eljárást Magyarországon folytassák le.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Farkas Tímea ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.