Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A duális képzési forma a felsőoktatás és a gazdasági szereplők együttműködésével megvalósuló speciális gyakorlatorientált felsőoktatási képzés. Célja, hogy a hallgatók már felsőoktatásban eltöltött tanulmányaik ideje alatt részletes ismereteket szereznek a munka világáról, közvetlenül megismerhessenek munkafolyamatokat, valamint a hagyományos képzésekhez képest jóval több időt töltsenek szakmai gyakorlattal.
Ahhoz, hogy egy munkáltató szakmai gyakorlóhelyként működhessen, a felsőoktatási intézmények és a munkáltatónak együttműködési megállapodást kell kötnie, amelynek kötelező tartalmi elemeit a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet határozza meg.
Az együttműködési megállapodás alapján az Oktatási Hivatal helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja a felsőoktatási intézmény szakmai gyakorlat-szervezési tevékenységét, a nyilvántartásában lévő szakmai gyakorlóhely, belső gyakorlóhely nyilvántartási adatainak valódiságát, teljességét, megfelelőségét és jogszerűségét. A vizsgálathoz a szakmailag illetékes kamara segítségét is igénybe veheti az Oktatási Hivatal.
A szakmai gyakorlóhellyel szemben támasztott követelmények megfelelő teljesítése mellett a hallgatók foglalkoztatásának feltétele a munkáltató (szakmai gyakorlóhely) és a hallgató között megkötött hallgatói munkaszerződés.
Duális képzésben – ellentétben a hagyományos képzés szakmai gyakorlatával – a hallgatói munkaszerződés a képzés teljes idejére (az oktatási szünet idejére is) szól, és annak alapján kötelező legalább hetente a minimálbér havi összegének 15%-át elérő díjazást fizetni a hallgatónak. Természetesen a felek a szerződésben ennél magasabb díjazásban is megállapodhatnak.
Munkajogi kiskönyvtár csomag |
|---|
Rendelje meg a Munkajogi kiskönyvtár sorozat 8-11. köteteit csomagban akciósan 8100 Ft + áfa áron!
Személyes adatok kezelése a munkaviszonyban A munkaviszony létesítése Bérszámfejtés a gyakorlatban |
A hallgatói munkaszerződéssel biztosítási jogviszony nem keletkezik, a hallgatót nem terheli társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség, a munkáltatónak pedig nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie annak összege után. A minimálbér havi összegéig (111.000 Ft) a hallgatónak fizetett díjazás mentes a személyi jövedelemadó alól.
A munkáltató ezen túlmenően, amennyiben az őt egyébként terhelő szakképzési hozzájárulási kötelezettségét (részben) szakmai gyakorlat szervezésével teljesíti, úgy a hatályos szabályozásnak megfelelő mértékben csökkentheti e fizetési kötelezettségét is. A fizetési kötelezettség csökkenése hallgatónként és gyakorlati képzési naponként (azaz nem a teljes képzési idő, csak a gyakorlati képzés ideje alatt) az alapnormatíva (2016-ban 453.000 Ft) 1/100-a. Azaz, hallgatónként és gyakorlati képzési naponként 4.530 Ft.
A hallgatói munkaszerződés alapján történő foglalkoztatás során a munkáltatónak alapvetően az Mt. szabályai alapján kell eljárnia, az alábbi kivételekkel.
A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során
– éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,
– a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
– a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,
– próbaidő nem köthető ki,
– a heti pihenőnapok, heti pihenőidő egyenlőtlenül nem osztható be.
