Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Európai Bizottság irányelv-tervezete szerint a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy tájékozott vásárlási döntéseket hozzanak a fenntartható fogyasztás érdekében.
A svéd-magyar kereskedelmi kamara 2022 utolsó negyedévében megtartott rendezvényén Rigó Csaba, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnöke felhívta a figyelmet arra: „a versenyhatóságoknak rendet kell vágniuk a piacon és a zöldszempontok túlmisztifikálása helyett továbbra is keményen azon kell dolgozniuk, hogy a fogyasztók megfelelő és pontos tájékoztatást kapjanak a termékek jellemzőiről és fenntarthatóságáról. Így jár el a GVH is.” A versenyhivatal 2020 decemberében tette közzé útmutatóját abból a célból, hogy segítséget nyújtson annak meghatározásához, a vállalkozásoknak milyen szempontokat kell figyelembe venniük kereskedelmi kommunikációjuk megtervezésekor és közzétételekor a jogsértések elkerülése érdekében.
A GVH az olyan marketing- vagy PR-stratégiát tekinti greenwashingnak („zöldremosás” vagy „zöldrefestés”), amely az adott vállalkozást környezetbarátnak, a környezetvédelemért felelősséget vállalónak tünteti fel, miközben a tényleges működésében nem mutathatók ki érdemi lépések e célok elérése érdekében. Amennyiben pedig a zöldremosás a vállalkozás konkrét marketing-kommunikációjában jelenik meg, akkor a kifejezés a nem igazolható környezeti állításokra utal.
A fogyasztóknak egyébként is nehéz értelmezniük a termékek és a vállalatok környezeti teljesítményére vonatkozó számos jelzést és kezdeményezést: csak az EU-ban több mint 200 környezetvédelmi jelzést használnak, a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozóan pedig mintegy 80, széles körben használt címke létezik.
Nemcsak hazai, hanem uniós szinten is probléma a greenwashing-jelenség. Az Európai Bizottság 2022. március 30-án tette közzé az irányelv-tervezetét a fogyasztók zöldátállásban való szerepvállalásának a tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni hatékonyabb védelem és a hatékonyabb tájékoztatás révén történő növelése tekintetében. A szabályozás kiindulópontja, hogy a fogyasztók nem rendelkeznek megbízható információkkal a termékek fenntarthatóságáról (környezeti jellemzőiről, élettartamáról és javíthatóságáról), de ugyanakkor rendszeresen megtévesztő kereskedelmi gyakorlatokkal találkoznak.
Az irányelve célkitűzése: a fogyasztók számára lehetővé kell tenni, hogy tájékozott vásárlási döntéseket hozzanak (elő kell mozdítani a fenntartható fogyasztást), meg kell szüntetni azokat a gyakorlatokat, amelyek eltérítik a fogyasztókat a fenntartható fogyasztási döntésektől és biztosítani kell az uniós szabályok hatékonyabb és következetesebb alkalmazását.
Az irányelv szerint fokozni kell a fogyasztók körforgásos gazdaságban történő részvételét, különösen azáltal, hogy számukra a szerződéskötés előtt megfelelőbb tájékoztatást kell nyújtani bizonyos termékek tartósságáról és javíthatóságáról, valamint növelni kell a védelmüket a fenntartható vásárlást akadályozó tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal, így például a következőkkel szemben: i) zöldrefestési gyakorlatok (azaz a környezetbarát jellegre vonatkozó megtévesztő állítások), ii) korai elavulással kapcsolatos gyakorlatok (azaz az áruk idő előtti meghibásodása), valamint iii) megbízhatatlan és nem átlátható fenntarthatósági címkék és információs eszközök használata.
Az irányelv keretében az EU előírná például, hogy minden árutípus esetében tájékoztatást kell nyújtani a tartósságra vonatkozó gyártói jótállás meglétéről és időtartamáról; a digitális elemeket tartalmazó áruk esetében tájékoztatást kell nyújtani az ingyenes szoftverfrissítések elérhetőségéről; meg kell tiltani minden olyan fenntarthatósági címkének a feltüntetését, amely nem valamilyen tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem a hatóságok vezettek be; biztosítani kell, hogy a kereskedők a jövőbeli környezeti teljesítménnyel kapcsolatban csak akkor tehessenek a környezetbarát jellegre vonatkozó állítást, ha az egyértelmű kötelezettségvállalásokat tartalmaz, stb.
Az Európai Bizottság irányelv-tervezete jelenleg a Tanács illetékes munkacsoportja előtt van.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd és dr. Sándor Géza ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
