Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.
Az a házastárs, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta, vagy akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg, nem tarthat igényt a térítésre.
A gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga és kötelezettsége alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja, így ez csökkenti a lakásban a gyermekkel maradó házastárs fizetési kötelezettségét, illetve növelheti a térítés mértékét annak a házastársnak a javára, aki a lakást azzal a gyermekkel együtt hagyja el, akinek tekintetében teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeletet.
A térítés a lakás elhagyásának időpontjában esedékes, kivéve két esetet: az egyik azé a házastársé, akit súlyosan felróható magatartása miatta kötelezett a bíróság a lakás elhagyására; a másik pedig arra a helyzetre vonatkozik, amikor a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.
A bírói gyakorlat azonban olyan esetkört is érint, amikor a lakáshasználati jog ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját tulajdonát képező lakásból távozó házastárs használati/többlethasználati díjra is igényt tarthat. A használati díj a lakásból távozó házastársnak fizetendő pénzbeli kiegyenlítés azért, mert a távozással nem élhet a tulajdonjogából egyébként következő birtoklási, használati és hasznosítási joggal.
Ilyen használati díjra való jogosultsággal foglalkozott az 2000.547 BH, amely szerint lakáshasználati jog ellenértékére és használati díjra is igényt tarthat az a házastárs, aki a közös tulajdonban levő lakást a másik házastárs magatartása miatt nem tudja használni. Egy másik bírósági döntés szerint pedig, ha a házasság felbontása és járulékai iránti perben a felperes a különvagyonát képező, osztott használatra nem alkalmas, a házastársak és gyermekük által közösen használt ingatlant – átmenetileg – ugyan önként hagyja el, azonban kifejezetten annak érdekében, hogy a szülők közötti konfliktusok miatt pszichésen már sérült kiskorú gyermeket megkímélje a további krízishelyzettől, az önkéntes elköltözés terhére nem értékelhető; a lakásban maradó házastársától használati díjra tarthat igényt (2016.175 BH).
Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!
A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Demény Zoltán ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
