Házastárs lakáshasználati jogának ellenértéke

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Ptk. teljességgel átalakítja a lakáshasználati jog ellenértékének a Csjt.-ben kialakított rendszerét, azt véve alapul, hogy a lakáshasználati jog vagyoni értékét esetenként kell meghatározni. A használati jog vagyoni értékű jog, így megtérítésének összegét be lehet illeszteni a házastársak közötti vagyoni elszámolásba.

Az a házastárs, aki szerződésben a lakás elhagyását elhelyezési és térítési igény nélkül vállalta, vagy akitől a bíróság a lakáshasználati jogot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkeztéig vonta meg, nem tarthat igényt a térítésre.

A gyermek lakáshasználati jogának értékét annak a házastársnak a javára kell figyelembe venni, aki a lakáshasználatot szülői felügyeleti joga és kötelezettsége alapján a gyermek részére a továbbiakban biztosítja, így ez csökkenti a lakásban a gyermekkel maradó házastárs fizetési kötelezettségét, illetve növelheti a térítés mértékét annak a házastársnak a javára, aki a lakást azzal a gyermekkel együtt hagyja el, akinek tekintetében teljes körűen gyakorolja a szülői felügyeletet.

A térítés a lakás elhagyásának időpontjában esedékes, kivéve két esetet: az egyik azé a házastársé, akit súlyosan felróható magatartása miatta kötelezett a bíróság a lakás elhagyására; a másik pedig arra a helyzetre vonatkozik, amikor a lakás használatának rendezésére a házastársi közös vagyon megosztása iránti perben kerül sor és a használati jog vagyoni értékét a bíróság a vagyonmegosztás során számolja el.

A bírói gyakorlat azonban olyan esetkört is érint, amikor a lakáshasználati jog ellenértékén felül a közös tulajdonban lévő lakásból, illetve a saját tulajdonát képező lakásból távozó házastárs használati/többlethasználati díjra is igényt tarthat. A használati díj a lakásból távozó házastársnak fizetendő pénzbeli kiegyenlítés azért, mert a távozással nem élhet a tulajdonjogából egyébként következő birtoklási, használati és hasznosítási joggal.

Ilyen használati díjra való jogosultsággal foglalkozott az 2000.547 BH, amely szerint lakáshasználati jog ellenértékére és használati díjra is igényt tarthat az a házastárs, aki a közös tulajdonban levő lakást a másik házastárs magatartása miatt nem tudja használni. Egy másik bírósági döntés szerint pedig, ha a házasság felbontása és járulékai iránti perben a felperes a különvagyonát képező, osztott használatra nem alkalmas, a házastársak és gyermekük által közösen használt ingatlant – átmenetileg – ugyan önként hagyja el, azonban kifejezetten annak érdekében, hogy a szülők közötti konfliktusok miatt pszichésen már sérült kiskorú gyermeket megkímélje a további krízishelyzettől, az önkéntes elköltözés terhére nem értékelhető; a lakásban maradó házastársától használati díjra tarthat igényt (2016.175 BH).

Amennyiben családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél irodavezető partner ügyvéd és dr. Demény Zoltán ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

Kapcsolódó cikkek:


A jogi folyamatok automatizálása
2021. június 17.

A jogi folyamatok automatizálása

Cikkünkben megvizsgáljuk, hogy a folyamatok strukturálása miért olyan fontos lépés a jogi szoftverek bevezetése előtt.

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?
2021. június 17.

Kötelező-e az elővásárlásra jogosultak megkeresése?

Mindannyiunk számára jól ismert, hogy ha osztatlan közös tulajdonban álló ingatlant készülünk eladni, a vételi ajánlatot közölni kell az elővásárlási jogra jogosultakkal. De vajon ez minden esetben kötelező-e még akkor is, ha az elővásárlásra jogosultak száma aránytalanul magas? A Kúria 2021.147. számú bírósági határozata megadja számunkra a választ jelen kérdésben.

Új fizetésképtelenségi eljárások kerültek fel a palettára
2021. június 16.

Egyelőre bizonytalan, hogy a vírushelyzet által életre hívott reorganizációs eljárás milyen fogadtatásra lel a gazdasági szereplők körében, ahogyan az is, hogy meddig élhetnek a vállalkozások a reorganizáció eszközével.