Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Háztartási munka diákoknak
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Ha a diák a szünidőben háztartási munkával szeretne pénzt keresni, akkor azt rendkívül kedvező adózási keretek között is megteheti, ennek feltételeit ismertetjük cikkünkben.
Kezdődik a diákok számára a nyári szünidő. Ilyenkor sok diák munkát vállal legalább a szünidő egy részében. Fontos döntést kell meghozni annak alapján, hogy hosszabb távon mi a célja a nyári munkavállalásnak. Például, ha valaki szolgálati időt és egészségbiztosítást kíván szerezni a munkavégzés idejére, akkor olyan foglalkoztatási formát válasszon, amelynek alapján biztosított lesz. Ilyen például a munkaviszonyban történő foglalkoztatás.
Több lehetősége van a diáknak a foglalkoztatási forma (munkaviszony, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony, iskolaszövetkezet tagjaként történő foglalkoztatás, megbízási szerződés, háztartási munkavégzés,) megválasztására attól függően, hogy a foglalkoztató melyik rendszert alkalmazza a diákokra.
Tisztában kell lenni azzal, hogy mindegyik foglalkoztatási formának megvannak a feltételei, korlátai, szabályai.
Több szaklapban jelent meg mostanában hosszú cikk, ezekkel a foglalkoztatási formákkal kapcsolatban. Így a könyvelők valószínűleg kimerítő tájékoztatást tudnak adni a hozzájuk fordulók számára.
| Munkajogi kérdés-válasz szolgáltatás |
|---|
|
Használja kérdés-válasz szolgáltatásunkat és kérdezzen szakértőinktől, akik egyénre szabott segítséget nyújtanak az Ön számára 5 munkanapon belül. A kérdezési lehetőség mellett hozzáférést biztosítunk adatbázisunkhoz is, ahol több száz munkajogi kérdés-válasz közül böngészhet. |
A különböző foglalkoztatási formák közül most a háztartási munka végzését ajánlom a diákok figyelmébe, melyet az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény szabályoz.
Háztartási munka: a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás.
Korlátot jelent a diákok számára, hogy a háztartási munkavégzés keretében kizárólag a felsorolt tevékenységek végezhetők.
Rendkívül előnyös ennél a foglalkoztatási formánál, hogy
-
kereseti korlát nincs,
-
az időtartam sem korlátozott,
-
az így keresett jövedelmet nem kell bevallani sem a diáknak, sem pedig a foglalkoztatójának,
-
adó- és járulékfizetési kötelezettsége egyik félnek sincs.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetében, – ahol szintén meghatározzák a munkaköröket, – a munkavégzés éves időtartamát korlátozzák.
A háztartási munkával megkeresett jövedelem, adórendszeren kívüli keresetnek minősül. Ezért nem kell bevallani.
Mivel nemcsak adót, de járulékokat sem kell fizetni, háztartási munka végzése esetén a diák nem számít biztosítottnak.
Háztartási alkalmazott foglalkoztatása esetén a foglalkoztató a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt köteles bejelenteni a következő adatokat:
– a foglalkoztató adóazonosító jelét,
– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
– valamint a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.
A bejelentési kötelezettség teljesíthető elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül, vagy telefonos ügyfélszolgálaton a 185-ös telefonszámon. Más módszer nincs.
Elektronikus úton történő bejelentés esetén a 16T1043H jelű bejelentő és változás-bejelentő lapot kell használni.
A bejelentési kötelezettségen kívül a foglalkoztatónak regisztrációs díjat kell fizetnie, melynek összege havi 1000 forint alkalmazottanként. A regisztrációs díjat a NAV Háztartási alkalmazott utáni regisztrációs díj bevételi számlára – 10032000-01076215 – történő készpénzfizetéssel, vagy az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain bankkártyával, vagy ha pénzforgalmi számlával rendelkezik, átutalással a bejelentés napját magában foglaló hónapot követő hó 12. napjáig kell megfizetni.
A regisztrációs díj összege független attól, hogy az adott hónapon belül hány napon történt a foglalkoztatás. A havi regisztrációs díj nem jár vissza akkor, ha az adott hónapban a háztartási alkalmazott foglalkoztatására nem kerül sor és a foglalkoztatás bejelentését a bejelentést követő 24 órán belül a foglalkoztató nem vonta vissza.
|
Új szolgáltatásokkal bővült a munkajog.hu:
|
 |
A háztartási alkalmazott az őt megillető adórendszeren kívüli bevétel összegéről a bevétel megszerzése időpontjában igazolást kérhet a foglalkoztatótól (nem kötelező).
A foglalkoztató által kiadott igazolásnak tartalmaznia kell:
– a foglalkoztató adóazonosító jelét,
– a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
– a tényleges foglalkoztatás kezdő napját,
– a háztartási alkalmazott részére teljesített kifizetés összegét,
– a kifizetés időpontját,
– a hónap során munkavégzéssel töltött napok felsorolását,
– a foglalkoztatás helyének címét,
– a foglalkoztató és a háztartási alkalmazott aláírását.
Ennek sok értelme nincs, mert semmibe nem számít bele ez a kereset, de Magyarországon imádjuk az adminisztrációt. Esetleg jövedelemigazolás lehet a foglalkoztatói igazolás, de nem hiszem, hogy ez egy banknak elegendő lenne.
A foglalkoztató 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, amennyiben a bejelentési, és a regisztrációs díjfizetési kötelezettségének teljesítését elmulasztja.
A 2010. évi XC. törvény 2.§-ának (4) bekezdése szerint, ha a foglalkoztató elmulasztja a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint az adót és a járulékokat meg kell fizetnie. Ha a mulasztás a foglalkoztató érdekkörére vezethető vissza, a magánszemélyt terhelő közterheket is a foglalkoztató köteles megfizetni.