Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A téma aktualitását adja a szünidő közeledte, hiszen már biztosan sok diák tervezgeti, hogy a pihenés mellett keres egy kis zsebpénzt. Valószínűleg egyre több munkáltató is elgondolkodik azon, hogy egyes egyszerűbb feladatok elvégzésére diákokat alkalmazzon a nyári szünet alatt. Ilyenkor érdemes végig gondolni, hogy a foglalkoztatás milyen keretek között történjen, hisz ezek jogszabályi háttere jelentősen eltérhet egymástól.
Diákok foglalkoztatásának legtipikusabb formái a munkaviszony, a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló jogviszony (jellemzően a megbízás), az egyszerűsített foglalkoztatás, és az iskolaszövetkezet tagjaként történő munkavégzés.
Általánosságban igaz, hogy munkavállaló lehet, illetve munkát vállalhat, aki betöltötte a 16. életévét, azonban az iskolai szünet alatt az a nappali rendszerű képzésben részesülő tanuló is létesíthet munkavégzésre irányuló jogviszonyt, aki betöltötte a 15. életévét. A fiatalkorú alkalmazásához azonban a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges.
Munkaviszony
A diákok foglalkoztatásának egyik legelterjedtebb esete a munkaviszonyban történő alkalmazás, melyet a 2012. évi I. törvény szabályoz. Mivel ekkor biztosítási jogviszony jön létre, a munkáltató kötelezettsége, hogy a foglalkoztatott diákot a munkába lépést megelőzően bejelentse a NAV-hoz, illetve a munkaviszony megszűnésekor a kijelentésről se feledkezzen meg.
Az alapbér a diákok esetében is legalább a minimálbér összege, ami 2015-ben havi 105.000,-Ft a teljes munkaidő esetében (hetibér 24.160 forint, napibér 4.830 forint, órabér 604 forint), a legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben garantált bérminimum fizetendő, mely 2015-ben havi 122.000,-Ft (hetibér 28.080 forint, napibér 5.620 forint, órabér 702 forint).
A 2012. évi I. törvény több olyan kötelezően követendő szabályozást találunk, mely a fiatalkorú munkavállalókra kedvezőbb feltételeket határoz meg. Amennyiben a munkáltató 18 évesnél fiatalabb diákot alkalmaz, figyelni kell például arra, hogy a munkaideje több munkaviszony esetén is legfeljebb napi 8 óra, heti 40 óra lehet és esetükben legfeljebb 1 heti munkaidőkeret rendelhető el. A rendes szabadság arányos részén felül éves szinten plusz 5 nap pótszabadság jár, éjszakai és rendkívüli munkára, készenlétre pedig nem vehetők igénybe. A munkaközi szünet esetében is eltérők ez esetben a szabályok, mert 4,5 óra munkavégzés után 30 perc, 6 órát elérő munkavégzés esetén pedig 40 perc annak tartama, emellett a napi pihenőidő legalább 12 óra. És bár a diákok foglalkoztatás általában nem tart hosszú idejét, nem szabad arról megfeledkezni, hogy a munkáltató köteles nyilvántartani a foglalkoztatott diákok munkaidejét, távollétét.
A diák munkaviszonyból származó jövedelme személyi jövedelemadó köteles és kiterjed rá a biztosítás. Béréből a személyi jövedelemadó előleg mellett levonásra kerül a nyugdíjjárulék, az egészségbiztosítási és a munkaerő-piaci járulék is. A munkáltatót szociális hozzájárulási adó terheli, azonban jó hír az, hogy a 25 év alatti munkavállaló esetében a munkáltató kedvezményre jogosult, ami havonta a bruttó munkabér, legfeljebb 100.000,-Ft 14,5 %-a, pályakezdő esetén 27 %-a (utóbbi esetben a szakképzési hozzájárulást sem kell megfizetni). A kedvezményre a munkáltató a részmunkaidős foglalkoztatás esetén a munkaidővel arányosan jogosult.
Megbízási jogviszony
Mielőtt a foglalkoztató úgy dönt, hogy megbízási szerződéssel alkalmazza a diákot, nem árt, ha utána jár, hogy arra a feladatra, amit el akar végeztetni, alkalmazható-e a megbízási szerződés. Erre azért szükséges kiemelten figyelni, mert megbízási jogviszony adott feladat elvégzésére jöhet létre (pl. egy fordítás elvégzése) és ha a munkaügyi, vagy adóellenőrzés úgy ítéli meg, hogy a jogviszony valójában munkaviszony, akkor átminősíti azt és a foglalkoztatót bírsággal sújtja.
A megbízási díj személyi jövedelemadó szempontból önálló tevékenységnek számít, mellyel szemben a megbízott költséget számolhat el. Ez lehet számlákkal igazolt tételes költségelszámolás, vagy bizonylat nélkül 10 % költséghányad alkalmazása. A megbízási díjat 16 % személyi jövedelemadó terheli.
Társadalombiztosítási szempontból előfordulhat, hogy a diák a megbízási jogviszonyában nem válik biztosítottá. Ugyanis, ha a tárgyhavi megbízási díj nem éri el a tárgyhó első napján érvényes minimálbér 30 %-át, illetve naptári napokra annak harmincad részét, a megbízási díjból nem kell az egyéni járulékokat levonni. Amennyiben a megbízási díj ennél magasabb, az szja-alapot képező összegből 10 % nyugdíjjárulék és 7 % egészségbiztosítási járulék kerül levonásra. A foglalkoztató mindkét esetben terheli a személyi jövedelemadó alapja után a 27 % szociális hozzájárulás és 1,5 % szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.
Egyszerűsített foglalkoztatás
Előfordulhat, hogy a foglalkoztatónak csak alkalmanként van szüksége arra, hogy egy diák besegítsen a feladatok elvégzésébe. Ekkor van lehetőség a 2010. évi LXXV. törvény alapján az egyszerűsített foglalkoztatásra, mely határozott időre köthető mezőgazdasági, turisztikai idénymunkára, vagy alkalmi munkára. Ebben az esetben a minimálisan fizetendő órabér a minimálbér 85 %-a, 2015-ben 513,-Ft, szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum 87 %-a, 2015-ben 611,-Ft.
HR & Munkajog akció – 8 hónap lapszámai 6 hónap áráért! |
|---|
Május 31-éig HR & Munkajog című szaklapunkat 25%-os kedvezménnyel rendelheti meg! A 2015. május 1. – december 31. közötti, időszakra a féléves előfizetési díj áráért, azaz 16 990 Ft + (áfa) áron fizethet elő. |
Az egyszerűsített munkaszerződéssel egy naptári napon foglalkoztatható létszámot a vállalkozásnál foglalkoztatott munkavállalók létszáma határozza meg. Ez alapján egy naptári napon legalább egy, legfeljebb a munkavállalói létszám húsz százaléka lehet egyszerűsített munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállaló. Kedvezmény azonban a munkáltató részére, hogy ezt a keretet a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja. Emellett figyelni kell az egyszerűsített foglalkoztatás időkorlátját, hiszen idénymunka esetén ugyanazon felek között a munkaviszony egy naptári évben nem lehet több 120 napnál, alkalmi munka esetén legfeljebb 5 egymást követő napra, egy hónapon belül összesen 15 napig, egy éven belül pedig összesen 90 napig jöhet létre. A munkáltatót ebben a foglalkoztatási formában is terheli a munkaidő-nyilvántartási kötelezettség.
Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket (idénymunka esetén 500,-Ft/nap, alkalmi munka esetén 1.000,-Ft/nap), a munkavállalót nem terheli adó- és járulékfizetési kötelezettség. Ennek megfelelően nem válik biztosítottá sem, de például nyugellátásra jogosultságot szerez. Abban az esetben azonban, hogy amennyiben a mentesített összegnél nagyobb összeg kerül kifizetésre, a diák a következő év május 20-ig adóbevallást köteles benyújtani és a személyi jövedelemadót megfizetni a tényleges jövedelem és a mentesített összeg különbségére. Mentesített összeg a tárgyév első napján érvényes minimálbér (garantált bérminimum) napi összegének és a ledolgozott napoknak a szorzata.
A foglalkoztatót egyrészt bejelentési kötelezettség terheli a NAV felé, melyet a foglalkoztatás megkezdése előtt az ügyfélkapun keresztül, telefonos ügyfélszolgálaton, vagy már akár okos telefonról is teljesíthet, másrészt az egyszerűsített foglalkoztatással összefüggően bevallási kötelezettsége is keletkezik, melyet a tárgyhót követő 12. napjáig kell teljesítenie.
Iskolaszövetkezet
Népszerű foglalkoztatási forma a diákok iskolaszövetkezeten keresztül történő alkalmazása. Ebben az esetben az iskolaszövetkezet és a nappali tagozaton tanuló diák között jön létre határozott időre a munkaviszony, a foglalkoztató és az iskolaszövetkezet pedig polgári jogi szerződést köt. Ennek ellenére a foglalkoztató ez esetben is köteles a munkaidő-nyilvántartás vezetésére és emellett a tájékoztatási kötelezettsége is fennáll, melyet a munkavégzés megkezdéséig kell teljesítenie.
Az iskolaszövetkezeten keresztül történő foglalkoztatás esetén nem keletkezik biztosítási jogviszony, így egyéni járulék nem kerül levonásra, a foglalkoztatót nem terheli szociális hozzájárulási adó. A munkáltatónak nem keletkezik bejelentési kötelezettség sem, a diákot az iskolaszövetkezet jelenti a NAV felé. A diáknak kifizetett összegből az iskolaszövetkezet 16 % személyi jövedelemadót von le, a diákot pedig adóbevallási kötelezettség terheli a következő év május 20-ig.
A cikk szerzője Perjési Judit személyügyi tanácsadó, a MENUDI Bt. tulajdonosa.
