Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A civil szervezetek részére történő adománygyűjtés szabályokhoz kötött, amelyekkel érdemes tisztában lenni, mielőtt egy ilyen kampány meghirdetésre kerül. Az adománygyűjtési tevékenység ugyanis csak bizonyos szervezetek számára engedélyezett, ezért fontos különbséget tenni az adományozás és adománygyűjtés között.
Az adventi időszakhoz közeledve a jótékonysági akciók „szezonja” is beköszönt, amely kiváló PR- és marketing-lehetőségeket kínál a gazdasági társaságok számára is „emberi oldaluk” bemutatására egy-egy ilyen akcióban való részvételükkel. A vállalati jótékonykodásnak sokféle formája ismert, ezek közül jelen cikkünkben a céges adománygyűjtés szabályait mutatjuk be.
Első blikkre azt is gondolhatnánk, hogy ha valami, akkor az adománygyűjtés biztosan nem igényel részletes szabályozást, hiszen miért szorítsuk keretek közé azokat, akik a jó szándéktól vezetve támogatni akarnak egy számukra fontos társadalmi célt. Sajnos viszont a keserű tapasztalat az, ahol az ingyenes juttatás lehetősége felsejlik, ott megjelennek a szélhámosok is, márpedig alapvetően rontja az adományozáshoz fűződő közbizalmat, ha kétséges, hogy az valóban eljut-e a célcsoporthoz vagy nyerészkedés tárgyává válik.
Emiatt lettek bevezetve az alábbiakban bemutatandó szabályok, amelyek megsértése komoly hatósági és akár büntetőjogi felelősségre vonással járhat – még a legjobb szándék mellett is.
Vegyük sorra az alapfogalmakat: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Civil tv.) értelmező rendelkezései alapján adománynak minősül a civil szervezetnek – létesítő okiratban rögzített céljaira – ellenszolgáltatás nélkül juttatott eszköz, illetve nyújtott szolgáltatás. Adomány tehát a civil szervezetnek juttatott pénz, ingóság, illetve az önkéntes munka is.
A Civil tv. végrehajtására kiadott 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet (Korm. rendelet) értelmező rendelkezése szerint az adománygyűjtés az a forrásteremtési tevékenység, amelyet az adományozott, illetve az általa meghatalmazottak alapcéljának, illetve közhasznú céljának elérése érdekében folytatnak. Ezen a ponton elérkezünk az első korlátozáshoz, hiszen a fent idézett rendelkezés az adományozott és a meghatalmazottak által végzett tevékenységet minősíti adománygyűjtésnek.
Ezt a megkötést juttatja kifejezésre a Civil tv. 25. § (2) bekezdése is, amely alapján civil szervezet nevében vagy javára történő adománygyűjtés csak a civil szervezet írásbeli meghatalmazása alapján végezhető.
A Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése a lehetséges meghatalmazottak körét két kategóriára szűkíti: adományszervezőre és adománygyűjtőre. Az értelmező rendelkezések alapján adományszervező meghatalmazással rendelkező egyesület, alapítvány, vagy nonprofit gazdasági társaság, míg adománygyűjtő kizárólag természetes személy lehet.
Mindezek alapján megállapítható, hogy a fenti státuszok közé nem tartozó szervezetek – így legfőképp a profitorientált gazdasági társaságok – még meghatalmazás alapján sem végezhetnek adománygyűjtő tevékenységet a civil szervezetek számára. Következésképpen megsérti a jogszabályt az a vállalkozás, amely akként hirdeti meg gyűjtését, hogy azt meghatározott civil szervezet részére végzi.
A fentiekben ismertetett korlátozás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a jogalkotó elzárná a lehetőséget a cégek előtt, hogy adományban részesítsenek civil szervezeteket. Olyannyira nem, hogy a társasági adó szabályai között még adókedvezményt is találhatunk a társaságok ilyen célú ösztönzésére.
A cégek ugyanis minden további nélkül jogosultak saját vagyonukból adományt felajánlani a civil szervezetek részére, amely így már kívül esik az adománygyűjtés fent ismertetett kategóriáján. Míg tehát egy cég nem hirdethet meg pénzgyűjtést egy civil szervezet részére, addig tehet olyan tárgyú vállalást, hogy bevételeiből (pl. egyes termékei értékesítéséből) egy meghatározott részt adományként fog juttatni egy civil szervezet részére.
Ezzel összefüggésben ugyanakkor ilyenkor is követelmény az „adományozók” részére biztosított transzparencia. Mivel a közzétett jótékony cél támogatása alapvetően befolyásolja a vásárlók döntését az adott termék megvásárlását illetően, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megsértéséért való fogyasztóvédelmi felelősségre vonást kockáztatja az a cég, amely nem tudja igazolni e vállalása teljesítését.
Ha pedig az adománygyűjtési tevékenységét egy vállalkozás – elismerésre méltó módon – hosszabb távon, tartósan szeretné folytatni, természetesen lehetősége van alapítványt létrehozni, amely immáron adománygyűjtő szervezetként az adományozott-tól származó meghatalmazás alapján jogszerűen végezhet adománygyűjtést.
A cikk szerzője dr. Szigeti-Szabó Andrea partner ügyvéd és dr. Farkas Márton ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
