Időben be kell jelenteni a sztrájkot


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan megfelelő időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képest, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni. Ennek hiányában a megtartott sztrájk jogellenes.

A tényállás

[1] A kérelmező munkáltató  autógyárában két kollektív szerződéskötési képességgel rendelkező („reprezentatív”) szakszervezet működik. [2] A kérelmező 2016. évben egy hosszabb távú megegyezés céljából tárgyalásokat folytatott bérmegállapodásokkal kapcsolatban a nevezett két szakszervezettel. 2016. november 3-án a kérelmező és az M. Szakszervezete bérmegállapodást kötöttek 2017.-2018. évekre. A kérelmezett szakszervezet ezen megállapodást nem fogadta el, ezért a kérelmező és a kérelmezett között további egyeztetés folyt, 2016. november 8-ától kezdődően a kérelmezett már a kérelmező szakszervezeti sztrájkbizottságával folytatta az egyeztetést. [3] A 2016. november 23–án megtartott egyeztetésen felmerült a sztrájk gondolata és ekkor a kérelmező jelezte, hogy a munkabeszüntetés esetén az együttműködési kötelezettség alapján elvárja a kérelmezettől a sztrájk kezdete előtt legalább negyvennyolc órával korábban történő bejelentést. Ekkor az egyeztetés azzal zárult, hogy a kérelmező egyeztet az anyavállalattal a lehetőségekről, a kérelmezett pedig a szakszervezeti bizalmikkal való megbeszélést követően visszajelez a kérelmező további egyeztetésre vonatkozó javaslatára. [4] A kérelmezett szakszervezet képviselője útján 2016. november 23-án éjjel 22 óra 31 perckor elektronikus levelet küldött a kérelmező munkáltató két ügyvezetőjének. Levelében kifejezte azon álláspontját, miszerint az aznap délutáni megbeszélésen megállapításra került a kollektív munkaügyi vita eredménytelensége, ezért munkabeszüntetés lesz a szerelde egyes területein. [5] A sztrájkfelhívásnak megfelelően a kérelmezett 2016. november 24-én 00.30 és 02.30 között a munkabeszüntetést megtartotta, amelyen hozzávetőlegesen 80 munkavállaló vett részt.

A kérelmező kérelme és a kérelmezett ellenkérelme

[6] A kérelmező kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a kérelmezett által 2016. november 24-én 00.30 pertől 02.30 percig tartó időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt. Érvelése szerint a munkáltatónak jogos érdeke fűződik ahhoz, hogy a sztrájk idején rá háruló intézkedési kötelezettségeinek eleget tehessen.

Amennyiben a sztrájk bejelentés nélküli, vagy meglepetésszerű,  nem tehetőek meg a lehetséges következményeket, károkat tompító, észszerű munkáltatói intézkedések, ezért álláspontja szerint a kérelmező megsértette az együttműködési kötelezettséget és visszaélt a sztrájk jogával. Kifejtette, hogy éjszaka, váratlanul a munkáltató két ügyvezetőjéhez intézett e-mailben közölt és a kezdő időpontját nem egészen két órával megelőzően meghirdetett sztrájk önmagában ezen körülmények miatt, további körülményektől függetlenül sérti az együttműködési kötelezettséget és ezáltal jogszabálysértő.

[7] A kérelmezett a kérelem elutasítását kérte. Érvelése szerint a megtartott két órás sztrájk három területet, mindösszesen 80 embert érintett és az üzemben a sztrájk idején 1200 ember dolgozott, a munkáltató nyilvánosság felé tett nyilatkozata szerint a munkabeszüntetés fennakadást nem okozott. A bejelentett sztrájk volumene és az érintettek száma alapján megállapítható, hogy a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti időnek elegendőnek kellett lennie a felek számára a szükséges intézkedések meghozatalára. Álláspontja szerint a bejelentési kötelezettség teljesítésének időbeli megfelelőségének a vizsgálatkor a konkrét helyzetet, a munkabeszüntetés volumenét, nagyságát és az érintett területek minősítését is figyelembe kell venni.

Az első- és a másodfokú határozat

[8] A közigazgatási és munkaügyi bíróság  végzésével megállapította, hogy a kérelmezett által a kérelmező autógyárában 2016. november 24. napján 00 óra 30 perctől 03 óra 30 percig időszakra szervezett és megtartott munkabeszüntetés (sztrájk) jogellenes volt. [9] A közigazgatási és munkaügyi bíróság a Sztrájkról szóló 1989. évi VII. törvény (a továbbiakban: Sztrájk tv.) 1. §-ára utalva kifejtette, miszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A felek az együttműködés során egymás jogának, jogos érdekének kölcsönös figyelembevételével, tiszteletben tartásával kötelesek eljárni, azaz kötelesek együttműködni. Az együttműködési kötelezettség körében a feleknek tájékoztatási kötelezettségük van minden olyan tényről, körülményről – valamint ezek változásáról – amelyek a közöttük fennálló vita szempontjából lényegesnek minősülnek.

A tervezett sztrájkot ezért az együttműködési kötelezettségnek megfelelően, úgy kell bejelenteni, hogy a bejelentésnek tartalmazni kell a kezdő és befejező időpontot, az elérni kívánt célt, valamint a résztvevők számát, munkakörét vagy azt a területet, amely szervezeti egységet az érint.

A közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint az, hogy a kérelmezett szakszervezet a munkabeszüntetést a sztrájk megkezdése előtt 1 óra 29 perccel bejelentette – a sztrájk három területet és mindösszesen 80 embert érintett két órán keresztül, és a termelésben nem okozott fennakadást – rövid időnek minősül, így a kérelmező által 22 óra 31 perckor elektronikus formában közölt tájékoztatás az együttműködési kötelezettség feltételeinek nem felelt meg. A kérelmezőnek ebben a helyzetben kevesebb mint két óra állt rendelkezésre, hogy a szükséges – a kérelmezett által is kért – intézkedéseket megtegye, így ez az idő semmiképpen nem volt alkalmas arra, hogy eleget tegyen munkaszervezési és egyéb kötelezettségeinek.

A bíróság álláspontja szerint a sztrájk bejelentésének időpontja sem felelt meg az együttműködés követelményének, ugyanis nem várható el a munkáltató részéről, hogy az éjszakai órákban e-mail formájában közölt üzenetet azonnal  elolvassa, tudomásul vegye, illetve a szükséges intézkedéseket megtegye. Mindezek alapján a közigazgatási és munkaügyi bíróság jogi álláspontja szerint a kérelmezett által szervezett és megtartott munkabeszüntetés jogellenes volt.

[10] A kérelmezett fellebbezése folytán eljárt törvényszék  végzésével az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. [11] A törvényszék a másodfokú eljárásban a Pp. 259. §-a szerint alkalmazandó Pp. 242. § (2) bekezdése alapján részbizonyítást folytatott le. A kérelmező a törvényszék felhívására nyilatkozott, hogy nem rendelkezik sztrájkbejelentés esetére külön intézkedési tervvel, arra szükség esetén a kérelmező krízishelyzetekre vonatkozó kezelési útmutató alkalmazandó. [12] A másodfokú bíróság határozata indokolása szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a kérelmező kérelme alapján kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a sztrájk bejelentésének módja és időpontja megalapozza-e a tárgybeli munkabeszüntetés jogellenességének megállapítását. A törvényszék a tényállásbeli kiegészítés figyelembevételével is egyetértett az elsőfokú bíróság azon megállapításával, hogy a kérelmezett által írtak, a sztrájk kezdete előtt kevesebb mint 2 órával elektronikus formában megküldött értesítés nem tekinthető alkalmas időben és megfelelő időpontban közöltnek, mert a kérelmező részére a munkabeszüntetésből eredő kötelezettségek és szükséges intézkedések meghozatalára nem biztosított elegendő felkészülési időt.

Alaptalanul hivatkozott a kérelmezett arra, hogy a sztrájk bejelentésének módja azért tekinthető alkalmas időben közöltnek, mert a kérelmező napi szinten a műszakkezdéskor ismertté váló, betegség vagy egyéb ok miatti létszámkiesést is képes megoldani, a napi szinten kieső munkavállalók száma pedig több, mint a sztrájkkal érintett 80 fő. A kérelmezett által hivatkozott napi szintű létszámkiesés ugyanis a kérelmező oldaláról folyamatosan nyomon követett és ezáltal számításba vett hiányt jelent, amelyet a munkaszerződés kialakítása során előre figyelembe vett a kérelmező. Ezzel szemben a sztrájk rendkívüli esemény, amely a kérelmező nyilatkozatából is megállapíthatóan a munkaerő pótlásán kívül vagyon- és személyi biztonsági, kommunikációs és átirányítási feladatokat is hárít a kérelmezőre, melyeket a sztrájkban érintett munkavállalói létszámtól függetlenül el kell végezni.

[13] Mindezekre tekintettel a törvényszék egyetértett az elsőfokú bíróság megállapításával, mely szerint a kérelmezett által közölt sztrájkbejelentés sértette az Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésében megfogalmazott együttműködési kötelezettséget, ezért a megtartott sztrájk jogellenes volt. [14] A másodfokú bíróság mindemellett kifejtette határozata indokolásában, hogy önmagában nem jogellenes, hogy az egyeztetések alatt és megállapodás nélkül hirdetett a kérelmezett szakszervezet két órás figyelmeztető sztrájkot, mert ezt a lehetőséget az Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése biztosítja, azonban az ügybéli sztrájk bejelentésének módja és időpontja további körülményektől függetlenül önmagában is megalapozza a perbeli munkabeszüntetés jogellenességének megállapítását.

A kérelmező felülvizsgálati kérelme és a kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelme

[15] A jogerős végzés ellen a kérelmezett nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését és elsődlegesen az ügyben eljáró első- vagy másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára való kötelezését, másodlagosan a kérelmező kérelmének elutasítását kérte. [16] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében eljárásjogi és anyagi jogi jogszabálysértésekre is hivatkozott. A Pp. 3. § (3), (6) bekezdése, 8. § (1) bekezdése, 206. §-a, valamint az Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdése és 3. § (1) bekezdésének megsértését állította. [17] Érvelése szerint a másodfokú bíróság az eljárásában bizonyítást rendelt el és folytatott le, azonban a felhívást és a kérelmező nyilatkozatát a kérelmezettel nem közölte, arra észrevételt nem tehetett. A másodfokú bíróság nem tárta fel a tényállást és a mérlegelése  körébe vont adatok értékelésénél helytelen következtetésre jutott. [18] A felülvizsgálati kérelemben foglaltak szerint önmagában az, hogy a bejelentés és a sztrájk éjszaka történt, nem minősülhet jogellenesnek, hiszen az éjszaka is 1200 főt foglalkoztató több műszakos üzemben, ahol a napszaktól függetlenül rendelkezésre kell állni a szükséges döntések meghozatalára jogosultaknak, a napszak teljességgel irreleváns. A két órás időszak megítélése kapcsán pedig azt emelte ki, hogy azt nem általánosságban kell vizsgálni, hanem a konkrét helyzetet, a munkabeszüntetés volumenét, nagyságát és az érintett területek minősítését is figyelembe kellett volna venni.

Kifejtett jogi álláspontja szerint az együttműködési kötelezettség teljesítése körében az eljárt bíróságoknak nem a bejelentés és a meghirdetett sztrájk időpontja közötti 2 óra megfelelőségét, nem a bejelentés és a tényleges sztrájk időpontja közötti időegység mértékét kellett volna mérlegelnie, hanem azt, hogy az elengedő lehetőséget biztosított-e a kérelmezőnek a felkészülésre, a cselekvésre. A bíróság bizonyítás felvétele mellett sem jelölte meg végzésében, hogy milyen felkészülési és cselekvési lehetőségtől fosztotta meg a kérelmezettet.

[19] A kérelmezett az együttműködési kötelezettség körében azzal is érvelt, hogy a sztrájk törvény nem rendelkezik részletesebben arról, a jogirodalomból és a bírói gyakorlatból pedig az szűrhető le, hogy a munkaügyi vitában a szakszervezeteknek világosan és egyértelműen meg kell jelölniük álláspontjukat, a sztrájkot meg kell hirdetni, a sztrájk meghirdetésére vonatkozó közleménynek tartalmaznia kell, mely nappal, mely naptól, mely munkáltatónál hirdeti meg a sztrájkot, ami az adott esetben megtörtént. [20] A felülvizsgálati kérelem szerint a törvényszék az Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdését, valamint az 1. § (3) bekezdését tévesen értelmezte, megsértette, amikor éppen a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti idő intervallum nagysága miatt azt az együttműködési kötelezettség megsértésének tekintette, és ez alapján jogellenesnek nyilvánította a munkabeszüntetést. [21] A bejelentett sztrájk volumene és az érintettek száma alapján megállapítható, hogy a bejelentés és a sztrájk megkezdése közötti idő elegendő volt a felek számára a szükséges intézkedések meghozatalára. Mivel a törvényszék által megállapított tényállás is tartalmazza, hogy a szakszervezet bejelentése nem volt előzmény nélküli, ezért a felülvizsgálati kérelem szerint az eljárt bíróságok tévesen vizsgálták, hogy a sztrájk bejelentése megfelelő időben történt-e. [22] A kérelmezett felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős határozat hatályában való fenntartását  kérte. [23] Hivatkozása szerint a másodfokú bíróság felhívására a kérelmező által benyújtott beadvány semmiféle nóvumot nem tartalmazott. A tárgybeli sztrájk miatt a kérelmezőnél szükségessé váló intézkedések körére már az alapeljárásban, az eljárást megindító beadványában is hivatkozott, ezért a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős határozat kizárólag olyan megállapításokkal egészítette ki a tényállást, amelyekre a kérelmező az eljárás kezdete óta utalt, amelyekre következetesen hivatkozott, ebből következik, hogy a kérelmezett által sérelmezett bizonyítás-kiegészítés semmilyen tényt, nyilatkozatot, érvet nem vont be a jogvita elbírálásába. [24] A kérelmező jogi álláspontja szerint a sztrájk jogszerűségének vagy jogellenességének megítélésében nem tartozik bele annak elemzése, hogy a konkrét esetben végül okozott-e rendkívüli zavarokat a tárgybeli munkabeszüntetés, a sztrájkba nem lépett munkavállalók foglalkoztatása, továbbá a beszállítókat vagy egyéb harmadik személyeket érintő viszonyok, üzembiztonság stb. tekintetében.

Abból azonban, hogy a sztrájkot – alakilag elégséges formában – előzetesen bejelentik, még nem következik, hogy a sztrájk bejelentése tartalmilag eleget tesz az ezzel kapcsolatban is érvényesülő együttműködési kötelezettségnek. A kérelmező álláspontja szerint ugyanis a részletező normatív szabályozás hiányából és a bejelentés kérdésének csupán elvi konkrétsággal megfogalmazott elvárásából nem vonható le megalapozottan olyan következtetés, miszerint a bejelentéssel kapcsolatos kötelezettséget csupán egy laza kötelezettséget jelentő formalitásként kellene kezelni. Az okszerű sztrájk feltételeként megfogalmazott előzetes bejelentés csak akkor felel meg a törvény szellemének, konkrétabban az együttműködési kötelezettségnek, ha az előzetes bejelentés megfelelő időben történik, azaz a bejelentés közlése és az azáltal meghirdetett sztrájk kezdő időpontja között elégséges időt biztosít a munkáltatónak.

A Kúria döntése és jogi indokai

[25] A felülvizsgálati kérelem nem megalapozott. [26] A Sztrájk tv. 2. § (3) bekezdése szerint az (1) és (2) bekezdésben említett egyeztetés ideje alatti egy alkalommal sztrájk tartható, azonban ennek az időtartama a két órát nem haladhatja meg. Ez az egyeztetés ideje alatt megtartott egyszeri, fentiek szerint korlátozott időtartamú sztrájk az úgynevezett figyelmeztető sztrájk, melyet a törvény ekként nem nevesít, így az is sztrájknak minősül. A Sztrájk tv. indokolása szerint „a javaslat az egyeztetés ideje alatt egy alkalommal legfeljebb két órára megengedi a sztrájkot, a megegyezést elősegítő eszközként. E sztrájkra az általános feltételek vonatkoznak”. [27] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint az ügybéli, 2016. november 24-én 00 órát követően megtartott két órát meg nem haladó sztrájkot a szakszervezet 2016. november 23-án 22 óra 31 perckor e-mail üzenetben jelentette be. A megtartott sztrájk jogellenességének megállapítását a munkáltató kérte a Sztrájk tv. 1. § (3) bekezdésére és a 3. § (1) bekezdés a) pontjára hivatkozva. Eszerint a sztrájkjog gyakorlása során a munkáltatóknak és a munkavállalóknak együtt kell működni. A sztrájkjoggal való visszaélés tilos. Jogellenes a sztrájk – többek között –, ha az 1. § (3) bekezdésébe ütközik. [28] A Sztrájk tv.-ben nincs rendelkezés arra vonatkozóan, hogy a sztrájk megkezdése előtt a sztrájkot mely időpontban és milyen módon kell bejelenteni. Az Alkotmánybíróság vizsgálta ezt a kérdést, de nem találta megalapozottnak a sztrájk bejelentésének időpontjára és módjára irányuló szabályokat hiányoló indítványt (30/2012.(VI.27.) AB határozat [36]). [29] A figyelmeztető sztrájk ugyan sui generis sztrájkfajta, de a sztrájkjog általános szabályai nagyobb részt irányadók rá, így a Sztrájk tv. kérelmező által hivatkozott 3. § (1) bekezdés a) pontja is. [30] A sztrájk jogát gyakorló fél úgy köteles eljárni (a sztrájkhoz kapcsolódó jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni), hogy az lehetővé tegye a másik fél jogainak gyakorlását és kötelességeinek teljesítését. Az együttműködési kötelesség mellőzhetetlen tartalmát képezi a tájékoztatási kötelezettség külön nevesítés hiányában is. Ennek körében ezért a sztrájk jogát gyakorló fél olyan időben és módon köteles minden lényeges körülményről tájékoztatni a másik felet, hogy az jogait gyakorolni és kötelességeit teljesíteni legyen képes.

Ezért a munkáltatónak figyelmeztető sztrájk esetében is olyan időben kell értesülnie a tervezett sztrájkról, hogy a vagyonának megóvására, az üzemelés megállásával keletkező kárainak megelőzésére irányuló jogait, az élet- és vagyonvédelemre irányuló kötelességeit teljesíteni legyen képes, illetve az ezzel kapcsolatos munkaszervezési teendőit képes legyen elvégezni.

[31] Mindezekre tekintettel az eljárt bíróságok jogszabálysértés nélkül vizsgálták a sztrájk bejelentése időpontjának megfelelőségét és vontak abból le jogkövetkeztetést a sztrájk jogellenességére. [32] A Kúria egyetértett az eljárt bíróságok mérlegelésével, mely szerint az éjszakai műszakra eső figyelmeztető sztrájk az adott műszak kezdetét követően, a sztrájk megkezdését mindössze két órával korábban történt bejelentése nem felel meg a felek együttműködési kötelezettségét előíró általános jogelvnek. [33] Helytálló érvelést tartalmaz a felülvizsgálati ellenkérelem arról, hogy egy sztrájk – akkor is, ha annak időtartama a két órát nem haladja meg – a munkáltató és a szakszervezet tevékenységében, illetve a kollektív munkaügyi kapcsolatban rendkívüli eseménynek minősül. A sztrájk a szokásos működéshez nem tartozó esemény, amely a munkáltató részéről rendkívüli, illetve a szokásos munkaszervezési teendőket meghaladó tevékenységet kívánhat, ezért az előzetes bejelentésnek megfelelő időpontban kell megtörténnie. Ennek megállapíthatóságát, az együttműködési kötelezettség teljesítésének megítélését nem érinti, hogy utóbb a megtartott sztrájk okozott-e ténylegesen valamilyen hátrányt. Ebből következően a bejelentés időpontjának megfelelőségét illetően nem relevánsak a kérelmező által hivatkozott körülmények, így a sztrájkban részt vevők száma és a sztrájkkal közvetlenül érintett területek relatíve alacsony volta. [34] A Sztrájk tv. 3. § (1) bekezdésében felsorolt okok olyanok, amelyek a sztrájk megkezdésekor vagy már azt megelőzően is megállapíthatóak és alapot adnak a tervezett sztrájk jogellenessé nyilvánításához attól függetlenül, hogy utóbb a sztrájkban hányan vettek részt és az milyen következményekkel járt. Következésképpen a sztrájk volumenére és az érintettek számára irányuló bizonyítás a sztrájk jogszerűsége vagy jogellenessége megállapításához szükségtelen. [35] Ezért az a körülmény, hogy a másodfokú bíróság a kérelmezett előbbi körben tett hivatkozása alapján részbizonyítás keretében nyilatkozatot szerzett be a kérelmezőtől, amit nem adott ki a kérelmezett részére, nem minősül olyan eljárási jogszabálysértésnek, amely az ügy érdemi elbírálására lényegesen kihatott. [36] Mindezekre tekintettel a Kúria a jogerős végzést a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.