Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elmúlt öt évben számos konfliktuskezelési módszert sajátítottak el. Tanulmányaik során olyan ismereteket is szereztek, melyek látszólag egyáltalán nem érintik egy jogász mindennapi működését. Az általuk kidolgozott módszertanról és sikerének titkáról kérdeztük a Dr. Sütő Ágota Ügyvédi Iroda képviseletében dr. Sütő Ágotát és Horváth Dénest.
A Wolters Kluwer Jogászdíjon „Az év vitarendezési ügyek csapata 2016” díját nyerték el az IP-jog területén innovatív módszertan kidolgozásával és alkalmazásával. Melyek ennek a területnek a legnagyobb kihívásai, miért volt szükség egy alternatív vitarendezési módszer kialakítására?
Horváth Dénes (H. D.): A szellemi tulajdonok világában az a tapasztalat, hogy az ügyfelek a jogi kérdéseket a szerződéseik megkötése során figyelmen kívül hagyják. A másik probléma, hogy sem a közösségi, sem a nemzetközi, sem a hazai jogszabályok nem adnak egyértelmű kereteket. Volt olyan ügyünk, ahol öt évig csak azon vitatkoztak a felek, hogy melyik állam joga szerinti bíróságnak van hatásköre vitájuk rendezésére. Ez egy olyan platformon, ahol a technológiai fejlődés gyorsasága diktálja a piaci versenyhelyzetet, elképzelhetetlen. A probléma általában akkor ütközik ki, amikor válni akarnak egymástól, de nem tudják, hogy hogyan rendezzék soraikat jogszerűen. Ezen a jogterületen a módszertanunk azért tud sikeres lenni, mert az ügyfeleknek épp az az igénye, ami nélkülözhetetlen a SIT (Solve It Together!) alkalmazásához. Gyors, hatékony és hatásos megoldásra van szükségük, szorítja a feleket valamilyen körülmény, önként vállalják a vita rendezését, amihez szakértői tudás szükséges, komplex megoldásért akarnak fizetni, ami nem csak jogi értelemben tud feloldást adni vitájukra.
Horváth Dénes
A módszertan kidolgozásában több évre visszanyúló bírósági tapasztalattal rendelkező ügyvéd, bíró, pár- és csoportterápiás pszichológus és analitikus pszichiáter, szociológus, mediátor, csoportkonfliktus-facilitátor, igazságügyi szakértő is részt vett. Mikor, illetve honnan jött az ötlet eme újszerű megoldás, a SIT (Solve It Together!) kidolgozására?
Dr. Sütő Ágota (S. Á.): Alapvetően – azt hiszem – három dolognak köszönhető. Először is a módszertan – így visszagondolva – valahol a szerencsének volt betudható. Szerencse, hogy találkoztunk egymással – látszólag más területeken dolgozók – a konfliktusok megoldását segítők útvesztőiben. A másik oldala a történetünknek az, hogy a fiúk – mint minden „rendes” cégnél – az ügyfelek igényeit kezdték felmérni. Dénesnek köszönhető egyébként is az, hogy az irodánk inkább közgazdasági alapon működő, üzleti szemléletű komplex megoldások nyújtásában segíti az ügyfeleinket. Arra jöttek rá nagyon rövid idő alatt, hogy az ügyfelek egyre inkább megoldásokat várnak és nem végrehajthatatlan ítéletekbe szövegezett ígéreteket több év perlekedés után, aminek kimenetelét nehezen lehet megjósolni, garantálni. A harmadik rész, ami egyben az első feltételnek is a táptalaja volt, az az én, az emberi lélek működésével kapcsolatos kíváncsiságomból fakadt. Meggyőződésem volt, hogy miután emberekkel, embereknek dolgozunk, ahhoz, hogy jól is csináljuk azt, amihez egyébként értünk, értenünk kell az emberek lélektani működéséhez. Az elmúlt öt évben számos pszichoterápiás, konfliktuskezelési módszert sajátítottunk el. Tanulmányaink során nagyszerű, nyitott és pozitívan támogató emberektől szerezhettünk olyan ismereteket, amelyek látszólag egyáltalán nem érintik egy jogász mindennapi működését. Velük kezdtünk el beszélgetni arról, mi hogy látjuk a konfliktusok egyik-másik módszer adta sikertelenségét, miben látjuk az igazságszolgáltatás által meg nem válaszolható kérdések és kérések körét. Ez így rendben is lenne, de közben mindig oda jutottam, hogy eltérően más kultúráktól, itthon a különböző társadalomtudományi területeken jeleskedők nem támogatják egymás munkáját, holott mindegyik terület az emberi lélek működését, gondolkodását, egy konfliktushoz való hozzáállásának megváltoztatását igyekszik elősegíteni. Ez sehogy nem fért a fejembe. Majd ennek az értetlenkedésemnek az lett a vége, hogy addig kérdeztem, amíg a miértek megválaszolása és a lelkesedésem idővel a többiekre is ráragadt. Megtaláltam hozzá azokat a szakembereket, akikkel egyre inkább egyetértettünk abban, hogy a szinergiánk teljesen más eredményekre vezethetne, egymást kiegészítve sokkal hatásosabb és hatékonyabb lehet a munkánk. Így lett az, hogy a kezdeti tehetetlenség-érzésünk valami újat, mást, egy paradigmaváltó, integrált és alternatív vitarendezési módszert hívott életre, még ha nem is gondoltunk a kezdetek kezdetén kifejezetten erre.
Dr. Sütő Ágota
Milyen szakaszokból épül fel az eljárás?
S. Á.: Az eljárást minden esetben négy szakaszra bontjuk. A szakaszolás oka csoportdinamikai (pszichológiai) magyarázatú. [Tuckman-modell: forming (formalizálódás) – storming (konfrontálódás) – norming (szabályozás) + performing (újraformalizálás) – bindig (kötődés)]. Nagyon röviden összefoglalva: az első szakasz a felkészítésről (Cool down) szól. Ebben a szakaszban a mediátor megközelítőleg felméri, hogy a SIT alkalmas-e a vitájuk rendezésére; megállapodnak a felek a vitarendezés szabályaiban, például, hogy az elhangzottak egy esetleges perben felhasználhatóak-e, a mediátornak elmondottak a másik féllel megoszthatók-e, melyik szakértőt akarják/kell bevonni, milyen időközönként adnak válaszokat, ha valaki a válaszokkal késik/megtagadja, mi legyen a szankciója stb. A második szakasz (Dig Up) a mögöttes érdekek feltárásáról, az emocionális elakadások feldolgozásáról, az esetleges tanúk meghallgatásáról, az iratok és bizonyítékok feltárásáról, beszerzéséről szól. A mediátor úgynevezett ingamediációt folytat ebben a szakaszban, ami azt jelenti, hogy a bírósági eljárástól eltérően nem egymás előtt hallgatja meg a feleket és a résztvevő alkalmazottakat (tanúkat), hanem külön-külön (fizikailag). Így az üzleti titkok megőrizhetőek. Ez a szakasz akkor tekinthető befejezettnek, ha készül egy mindegyik fél saját maga érdekei által motivált, céljairól és kárairól szóló feljegyzés. Ezt a szakértők is megkapják már, akik nem csak adó-, műszaki, iparjogvédelmi szakértők lehetnek, hanem ugyanúgy szakjogászok, pszichológusok, könyvelők, informatikusok is bevonhatók. A SIT harmadik része (Sit down) a kérdések megválaszolásának kollaborációs egyeztető szakasza, amelyen a szakértők is részt vesznek. A negyedik szakaszban (Work out) pedig a mediátor kidolgozza/kidolgoztatja a szakértőkkel az alternatív javaslato(ka)t, amely(n)ek végrehajtása maradéktalanul megfelel a felek által érvényesíteni kívánt érdekeknek és céloknak. Azt tapasztaltuk, hogy ha az első három szakasz alapos, akkor már annyira megváltozik a felek szemlélete, hogy bár lehetőségük van arra, hogy akár többnyelvű, azonnali végrehajtást biztosító közokiratuk legyen, valahogy ez már addigra elveszíti jelentőségét, megelégszenek a felkért jogász által megfogalmazott iratokkal is.
Wolters Kluwer Jogászdíj – „Az év vitarendezési ügyek csapata 2016”
Eddigi tapasztalatuk szerint a módszertan a nemzetek közötti eltérő szemléletnek, a nyelvi és kulturális különbségeknek is meg tud felelni. Tervezik-e a szélesebb körű nemzetközi kiterjesztést?
H. D.: Abszolút. Ezen is dolgozunk. Azt látjuk ugyanis, hogy a kulturális különbségek megértése a vitákat más megvilágításba helyezi, ez az átfogó, empatikus szemléletmód pedig közelebb visz bennünket az érdekkonfliktusok feloldásához.
Az eddigi – e módszertannal képviselt ügyekben – az eljárások hány százaléka vezetett eredményre?
H. D.: Azok az eljárások, amelyek a módszertan követelményrendszerének megfeleltek, ez idáig kivétel nélkül eredményesek voltak.
