Intenzív verseny az átrendeződő közbeszerzési piacon


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közbeszerzések terén továbbra is jelentős a verseny: átlagosan 7 pályázó indult egy-egy tenderen az év első három hónapjában. Átrendeződés figyelhető meg a közbeszerzések tárgyát tekintve: az eljárások értékének legnagyobb hányada a korábbiaktól eltérően nem az építési beruházásokhoz kapcsolódik, hanem a szolgáltatás-megrendelésekhez – derül ki mindez a Közbeszerzési Hatóság 2023 első negyedévére vonatkozó Gyorsjelentéséből.

Az összesített adatok alapján az idei év első három hónapjában a magyarországi ajánlatkérők összesen 1702 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke 704,2 milliárd forintot tett ki. A tavalyi első negyedév kiugró számaihoz képest idén eddig, főként az eljárások összeértékét tekintve, csökkenés figyelhető meg (1933 db eljárás mellett 1374 milliárd forintos összérték 2022 első negyedévében), 2021 azonos időszakával összehasonlítva viszont közel megegyező adatokat láthatunk mind az eljárások darabszámát, mind az összeértékét tekintve (1819 db eljárás mellett 716 milliárd forintos összérték 2021. január-március között).

Biztosított a verseny

A Közbeszerzési Hatóság több fontos mutatót is közzétesz jelentéseiben, melyek a közbeszerzések terén megvalósuló verseny intenzitását jellemzik. Az egyik ilyen mérőszám az egyajánlatos eljárások alakulása. A szervezet ezt a mutatót két módszer alapján is vizsgálja: egyrészt a korábbi gyakorlatnak megfelelően a teljes közbeszerzési eljárásokat, másrészt pedig – ahogyan az Európai Bizottság Belső Piaci Eredménytábláján is megjelenik – az egyes szerződéseket veszi alapul.

Mindkét módszertan szerint az alacsony értékű közbeszerzéseket magába foglaló nemzeti eljárásrendben hasonló tendenciák figyelhetők meg az egyajánlatos közbeszerzéseket illetően: 2022 első negyedévéhez képest már nagymértékű csökkenés volt tapasztalható mind a számarány, mind pedig az értékarány tekintetében. Uniós eljárásrendben pedig az egyajánlatos közbeszerzések számaránya mind eljárás, mind szerződés alapon mintegy 4 százalékpontos csökkenést mutatott.

A közbeszerzési verseny másik lényeges indikátora az egy eljárásra érkező ajánlatok átlagos száma: ez 2023 első negyedévében 7,4 darab volt, ami csaknem egy ajánlattal meghaladja az előző két év azonos időszakának adatait. Ez a mutató évek óta magas szinten áll, ami azt jelzi, hogy a hazai közbeszerzési piacon fennálló versenyhelyzet folyamatosan biztosított.

Az összesített adatok alapján az idei év első három hónapjában a magyarországi ajánlatkérők összesen 1702 db eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, amelyek összértéke 704,2 milliárd forintot tett ki. A tavalyi első negyedév kiugró számaihoz képest idén eddig, főként az eljárások összeértékét tekintve, csökkenés figyelhető meg (1933 db eljárás mellett 1374 milliárd forintos összérték 2022 első negyedévében), 2021 azonos időszakával összehasonlítva viszont közel megegyező adatokat láthatunk mind az eljárások darabszámát, mind az összeértékét tekintve (1819 db eljárás mellett 716 milliárd forintos összérték 2021. január-március között).

„A verseny fokozódni látszik, egyre több cég száll ringbe egy-egy tenderért. A kkv-k nyertességi aránya továbbra is magas: minden eredményesen lefolytatott 100 közbeszerzési eljárásból 81 db-ot ők vittek el 2023 első negyedévében. Pozitív fejlemény az is, hogy a zöld szempontokat tartalmazó beszerzések szám- és értékaránya is jelentősen nőtt az előző év első negyedévéhez képest” – ismertette a friss adatokat Dr. Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke a szervezet sajtótájékoztatóján.

Átrendeződés a közbeszerzések tárgyát tekintve

Több szempontból is változások tapasztalhatók a hazai közbeszerzési trendeket nézve. Az Ukrajnában dúló háború és annak gazdasági következményei a magyar közbeszerzésekre is hatással vannak. Jelentősen csökkent a nagyértékű építési beruházások aránya, így összességében értéket és darabszámot is tekintve kiegyenlítődött az eloszlás a közbeszerzések tárgyát illetően: nagyjából azonos arányt képviselnek az árubeszerzések, a szolgáltatás-megrendelések, valamint az építési beruházások.

A közbeszerzéseket darabszám alapon vizsgálva látható, hogy azok az egyes beszerzési tárgyak között közel azonos arányban oszlottak meg (építési beruházások 32%, szolgáltatás-megrendelések 31%, árubeszerzések 37%).

A közbeszerzéseket érték alapon vizsgálva pedig megállapítható, hogy az eljárások értékének legnagyobb hányada a korábbiaktól eltérően nem az építési beruházásokhoz kapcsolódott, hanem a szolgáltatás-megrendelésekhez (36%), miközben az árubeszerzésekhez 34%-os, az építési beruházásokhoz pedig valamivel kevesebb, mint 30%-os értékarány társult.

2023 első negyedévében kb. 255 milliárd forint értékben bonyolítottak le szolgáltatás-megrendelés tárgyú közbeszerzéseket, miközben az árubeszerzések mintegy 240 milliárd forintot tettek ki, az építési beruházásokhoz pedig a tavalyi első negyedévben regisztrált, kiugróan magas 949 milliárd forinthoz, valamint a két évvel korábbi 392 milliárd forinthoz képest, idén 208 milliárd forintnyi érték kapcsolódott.

Előtérbe kerülnek a fenntarthatósági szempontok

2023 első negyedévében az ajánlatkérők magasabb arányban bonyolítottak le zöld, illetve szociális szempontot tartalmazó közbeszerzéseket, mint az előző évek azonos időszakaiban. „Minél több közbeszerzési eljárásban írják elő az ajánlatkérők, hogy fenntarthatósági, így például zöld és szociális szempontokat kell érvényesíteni, környezetvédelmi szempontból fejlettebb termékeket kell beszerezni, annál többet tehetnek a környezetvédelem érdekében. Ezért is támogatja a Hatóság a fenntartható közbeszerzéseket” – hangsúlyozta Dr. Kovács László.

(kozbeszerzes.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 21.

A cégek többsége már foglalkozik a mesterséges intelligencia bevezetésével az adózási folyamatokba

Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.

2024. november 19.

A dolgozók nagy többsége szerint a mesterséges intelligencia javítja munkája hatékonyságát

A Unisys friss kutatása szerint mind az alkalmazottak, mind a munkáltatók pozitívnak ítélik meg a mesterséges intelligencia (AI) munkahelyi hatását. A Magyarországon több mint 700 szakembert foglalkoztató vállalat négy országban elvégzett felmérése azt mutatja, hogy az AI alkalmazása növelheti a dolgozói elégedettséget, és segítheti a gyorsabb karrierépítést, míg a vállalatvezetők szerint versenyképességüket veszélyezteti, ha nem építik be a technológiát a működésükbe.