Jelentős átalakulás várható a munkaerőpiacon
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az utóbbi időben a munkaerőpiac világszerte látványos átalakuláson ment keresztül. A változás eredményeként a munkaerő kereslet és a kínálat is a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át. A technológiai fejlődésnek köszönhetően lehetőség van a termelő ágazatokban is a munkaerő jelentős arányú kiváltására ipari gépekkel, robotokkal, azonban ezen technológiák sok esetben külföldről érkeznek. Érdemes figyelembe venni, hogy a más országok által használt technológiák mennyire beépíthetőek a hazai gazdasági és társadalmi környezetbe. A folyamat jelentőségét mutatja, hogy egyes elemzések szerint az automatizálás Magyarországon 2030-ig 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást gyakorolni vagy a munkaerő kiváltásával, vagy a munkafolyamatok, struktúrák átrendeződésével.
1. A technológiai fejlődés, a gépbeszerzések és a munkaerőpiac kapcsolata
A gazdaság-és iparfejlesztést támogató beruházási célok között az ipari forradalmak óta kiemelt helyen szerepel a hatékonyságnövelés, a humán erőforrások kiváltása a technológiai fejlődés nyújtotta megoldásokkal. Legújabban a digitalizáció, illetve az AI alapú, robotokra és „okos” megoldásokra épített folyamatok indukálnak mélyre ható és hosszú távú változásokat. A gazdasági szereplők, így az Európai Unió és tagállamainak beruházási fókuszában a technikai fejlesztést támogató gépek, berendezések és alkatrészek vásárlása; az üzemméret növelését, üzemgazdaságos működését lehetővé tevő infrastrukturális fejlesztések; valamint a termelés technológiai színvonalának fejlesztését biztosító licenszek, szoftverek, számítógépek, okos megoldások biztosítása áll.
Az EU importszerkezetének alakulása 10 éves összehasonlításban a gépek és járművek behozatali arányának növekedésével (1. sz. ábra) szintén ezt a változást mutatja. A munkaerő-kiváltást leginkább lehetővé árucsoportot a magas technológiai fejlettséget képviselő high-tech termékek adják, melyek forgalmát (a járműveket kivéve) a COVID világjárvány kevésbé érintette. Az öt legjellemzőbb import termék közül csak a számítógépek, elektronikai és optikai eszközök, valamint a gépek és berendezések egybeszámított értéke 376,2 milliárd euró volt uniós szinten 2020-ban. A legfontosabb beszerzési piacok az elmúlt évtizedben Délkelet-Ázsia (Kína, Vietnam, Malajzia, Tajvan, Dél-Korea, Japán), Nyugat-Európa (Egyesült Királyság és Svájc), valamint az Egyesült Államok voltak.
2. A magyar helyzet – gyorsul az automazáció
A magyar gazdaság az elmúlt években 4-6% közötti növekedési pályán mozgott, a válságot követő gazdasági fellendülés pedig minden várakozást felülmúlt. A bázishatás eredményeképpen 17,7% volt a növekedés. Ezzel Magyarország az EU leggyorsabban növekvő tagállamai közé tartozik. A gazdaságon belül a legdinamikusabban növekvő ágazatok épp a gyártással, vagy innovatív, így nagy mértékben informatizált technológiákkal foglalkoznak (speciális gépgyártás, járműgyártás, zöldenergiák, elektronika, infokommunikáció.
Magyarország gazdasága európai viszonylatban a nyitott gazdaságok közé tartozik. Az áruforgalom, az előző évekhez hasonlóan 2020-ban is a bruttó hazai termék értékének 130%-át érte el, egyenlege pedig – 2015 után újra – pozitívan tudott hozzájárulni a GDP volumenváltozásához. A legnagyobb értékben behozott termék a gépek és szállítóeszközök, valamint a feldolgozott termékek voltak. Ezen árufőcsoportokba tartozik az összes munkaerő-kiváltásra és technológiai fejlesztésre alkalmazható termelőeszköz (gép, berendezés, jármű, licensz, szoftver stb., 2. sz. ábra, KSH: Helyzetkép a külkereskedelemről, 2020).
Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei (az importot tekintve Németország, Ausztria, Lengyelország, Hollandia) egyben a legjelentősebb európai gép és technológiaimportőrök is, amely ezáltal a magyar beruházások mennyiségét és szerkezetét egyúttal munkaerőpiaci viszonyait is meghatározó tényező. A magyar beszerzések költségét és volumenét ugyanis nagy mértékben befolyásolja, hogy a Magyarországnak szállító európai országok milyen mennyiségben és milyen feltételekkel jutnak a termékek előállítását és exportját lehetővé tevő termelési tényezőkhöz, Magyarország pedig ennek megfelelően milyen körülmények között folytathatja exportfókuszú termelő tevékenységét.
A magyar gazdaság fejlesztési szempontjából kiemelten fontos, hogy a termelő ágazatok és a vállalkozásoknak a magas technológiai fejlettséget biztosító termelőeszközök között a legújabb technológiákhoz legyen hozzáférése, amely a versenyképesség fontos előfeltétele is. Olyan technológiai importra van szükség, mely igazodik nemzetgazdasági és a szereplők igényeihez, illetve felkészültségéhez tehát kiszolgálja az exportországok minőségi elvárásainak teljesítését. A korszerűtlen, elavult technológiák importja zsákutcás fejlődési pálya veszélyével járhat. A technológiai importtal kapcsolatos elvárások teljesüléséhez ezért elengedhetetlenül szükséges a magyar gazdaság szereplőinek felkészítése, fejlesztése, hogy a legújabb fejlesztések importja azok gyors adaptációja, a termelési folyamatokban való akadálymentes integrációja mellett valósulhasson meg. A gépbeszerzések ezáltal a gazdasági növekedés és fenntarthatóság biztosítékai lehessenek.
3. Mérhető, előre jelezhető munkaerőpiaci trendek – küszöbön a munkaerő-kiváltás
Az automatizáció, informatizáció és a robotizáció munkaerőpiacra gyakorolt fundamentális hatásai 2010-től kezdődően egyre látványosabban érzékelhetőek. A hagyományosan legtöbb munkaerőt foglalkoztató ágazatokból (ipar, mezőgazdaság) a munkaerő egyre nagyobb mértékben a magasabb hozzáadott értékű, egyúttal jobban fizetett tevékenységek irányába rendeződik át (pénzügyi és üzleti szolgáltatások, online kereskedelem, közlekedés és a távközlés, IT, tudományos és műszaki területek). Ezen változásokat a technológiai fejlődés gyorsította és erősítette is.
A McKinsey&Company munkaerőpiaci elemzése szerint 2018-ban már a munkafeladatok 49%-a volt automatizálható technológiailag. A robotizáció ráadásul 2010 óta gyorsuló pályán mozog. A Nemzetközi Robotikai Szövetség adatai alapján 2015-ről 2020-ra a 10 ezer munkavállalóra jutó robotok száma megduplázódott, 66-ról 126-ra nőtt (7. sz. ábra). Az európai országok átlaga 123 robot / 10000 munkavállaló, Magyarországon 2018-ban 46 robot jutott ennyi munkavállalóra, amellyel a 32. helyen állt. (2021-es Kiss, É- Tiner, T tanulmányban, illetve IFR hírekben közölt adat, a 2020 évi becsült adat 12,5% átlagos évi bővüléssel korrigálva 58, amely nagyjából hasonló helyezést predesztinál).
A technológiai fejlődés mellett a munkaerő-kiváltás másik motorja Európában a nyugati társadalmak korosztályi összetételének változása. Amennyiben a gazdaságilag aktív népesség száma az előrejelzéseknek megfelelően továbbra is drasztikusan csökken, akkor valószínűsíthető a robotizáció és az automatizáció exponenciális növekedése. A robotizáció és az intelligens folyamatok terjedését vizsgáló előrejelzések középtávon 10% nagyságú munkaerő-kiváltást jeleznek, amely európai szinten, 160-170 millió foglalkoztatottal számolva, 16-17 millió munkahely átalakulását (egyesek megszűnését) eredményezhetik a következő 6-8 évben.
A munkaerő-kiváltás hatásmechanizmusát kismértékben, de mérsékeli az automatizált munkafolyamatokhoz kapcsolódóan létrejövő új munkakörök. A műszaki fejlődés ráadásul nem egyforma mértékben hat a különböző képzettségi csoportokra, és a hatás iránya is többféle lehet. Egyes elképzelések szerint a gépesítéssel, modern technológia alkalmazásával egyre képzettebb munkásokra lesz szükség, a képzetleneket nem tudják majd foglalkoztatni, elsődlegesen ezeket a munkahelyeket szünteti meg a fejlődés. A dekvalifikáció elmélete szerint ugyanakkor a fejlesztés nyomán kisebb részekre bontják majd a munkafolyamatokat, amit így a képzetlenebb munkásréteg is el tud végezni. A polarizáció elmélete szerint pedig elsősorban az egyszerű és a nagyon összetett munkák iránt nő meg a kereslet a technológiai fejlesztés következtében, míg a közepes kvalifikációt igénylő munkakörök száma fog csökkenni (Kürtösi, 2018). Ezek a technológiák ezzel párhuzamosan hozzájárulhatnak a munkavállalók gazdasági aktivitási korhatárának kitolásához (a nehéz fizikai, illetve veszélyes munkafolyamatok kiváltásával), illetve a munkahelyi és háztartási robotok lehetővé tehetik az inaktív, vagy idős korú csoportok integrációját
4. A magyar munkaerőpiac is komoly kihívások előtt áll
2022-es adatok szerint a teljes foglalkoztatottság a 15 és 64 év közöttiek körében 73 százalék, amely nem csupán az EU, hanem a többi visegrádi ország átlagát is meghaladja. Az utóbbi időben a munkaerőpiac Magyarországon is látványosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át, az IT szektor területén 20, a tudományos és műszaki területen pedig 11 százalékos az alkalmazott munkaerő számának növekedése. A KSH 2020 év végi adatai alapján a közfoglalkoztatottakon kívül a legtöbben az ipari ágazatban, azon belül is a feldolgozóiparban dolgoznak (690 ezer fő), ezt követi a kereskedelmi és gépjárműjavítási ágazat (397 ezer) valamint a szállítás és raktározás (214 ezer fő). A munkaerőhiány évek óta a termelő ágazatokban, leginkább az ipari termelés terén a legmagasabb, ezek az ágazatok lesznek várhatóan a leginkább kitettek az automatizációs változásoknak.
Mindezek mellett az utóbbi időben a munkaerőpiac Magyarországon is látványosan a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába rendeződött át. A magánszférában, vállalkozók körében végzett nem reprezentatív, kérdőíves felmérés alapján a gyártók célja a következő 5-10 évben a munkaerő 20-40%-ának kiváltása ipari gépekkel, robotokkal. A McKinsey&Co elemzésében felvázolt mérsékelt forgatókönyv szerint az automatizálás 2030-ig 1 millió munkahelyre fog érdemi hatást gyakorolni, ez a jelenlegi foglalkoztatási szinttel számolva (4,69 millió fő) a munkahelyek 21,3%-át érinti. Fontos megemlíteni, hogy Magyarországon ugyanennyi munkahelyet érintő munkaerő tartalék is van azok körében, akik jelenleg közmunkában dolgoznak, vagy inaktívak (munkanélküliek, fiatalkorúak, nők, illetve 60 év felettiek). A megváltozó munkakörülményekhez minden munkavállalói korcsoportot tudatosan szükséges felkészíteni.
(penzugyiszemle.hu)
