Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vállalkozók számára az interneten keresztül történő ügyintézés napjainkban már elkerülhetetlen. A szabályok sokféleségére tekintettel, (bevallások, kérelmek, bejelentések stb.) az elektronikus ügyintézés jelentős fejlődésként értékelhető és megkönnyíti az adózó munkáját.
Rengeteg gondot okoz a postai szolgáltatás a délelőtti kézbesítésével azoknak, akik nap közben nincsenek otthon. A kisvállalkozások nem tudnak egy embert azért felvenni, hogy a székhelyen valaki várja a leveleket. Sokan nem érnek oda este sem a postára, hogy átvegyék a tértivevényes leveleiket. Nálunk újabban a sima ajánlott leveleket is személyesen akarják átvetetni. Minél előbb ki kell küszöbölni ezt a rendszert, amit az internet segítségével tudunk megtenni. A postai nyitva tartás miatt hét végén állok sorba a város másik végén, ha levelet kell feladnom. Tudják mennyien állnak ott sorba? És hányan nem tudják, hogy legalább a fővárosban van egy ilyen lehetőség?
Az adóhatóságnak is érzékelnie kell azt, hogy sok adózó nem rosszindulatból nem veszi át a levelét, hanem a postai szolgáltatások időkorlátja miatt kicsúszik az átvételi határidőből. Találtak is rá már internetes megoldást. Sajnos a helyi önkormányzatok ebben még nagyon le vannak maradva. Még a főváros is.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 175. §-ának (9) bekezdése úgy rendelkezik, hogy egy meghatározott adózói körnek, azaz a havi adó- és járulék bevallásra, illetőleg összesítő nyilatkozat vagy összesítő jelentés benyújtására kötelezetteknek elektronikus úton kell valamennyi bevallási, illetőleg adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését teljesítenie (elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre).
Ezen túlmenően bármely adózónak lehetősége van adóügyeinek elektronikus intézésére, ha ezt maga választja.
Az adóügyek elektronikus úton történő intézésével, az ügyfélkapuval, annak megszűnésével, az azonosítással, dokumentumhitelesítéssel kapcsolatban az alábbi jogszabályok tartalmaznak részletes szabályokat:
Az elektronikus ügyintézés feltétele az Ügyfélkapus regisztráció. A regisztrációt követő 8 napon belül bejelentést kell tenni az állami adóhatóság által erre a célra rendszeresített, és kizárólag a NAV honlapjáról letölthető T180 számú adatlapon. Amennyiben a magánszemély adózó saját maga regisztrációját jelenti be és adóbevallási, illetve adatszolgáltatási kötelezettségét saját maga teljesíti, akkor a T180 számú adatlapot elektronikus úton is benyújthatja.
Az Ügyfélkapus regisztrációt a bejelentés iránti kérelemmel azonos módon lehet kezdeményezni:
Ugyancsak törlésre kerülnek az adataink az Ügyfélkapuról, amennyiben interneten keresztül a Regisztrációs adatlap kitöltésével elindítottuk ugyan a regisztrációs folyamatot, azonban az annak elküldésétől számított 30 napon belül nem jelenünk meg a regisztráló szerv (önkormányzati okmányiroda) előtt azonosítás céljából.
A személyes ügyfélkapu adatai akkor is törlődnek, ha az adatai kezeléséhez történő hozzájárulását visszavonja. Ezt az okmányirodákban személyesen kell intézni.
Fontos tudni, hogy bármelyik formában töröltetjük ügyfélkapunkat, a törlés nem érinti a korábban megkezdett ügyindításainkat vagy az eljárások érvényességét!
Az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köréből, valamint az előbbiekből leszűrhető, hogy vannak olyan önfoglalkoztató egyszemélyes vállalkozások, – elsősorban egyéni vállalkozók, – akik a törvény alapján nem kötelesek személyes ügyfélkaput létesíteni.
Ennek ellenére több államigazgatási portál, – köztük a kormányhivatal.hu is, – azt hangsúlyozza, hogy bizonyos ügyeket kizárólag elektronikus úton lehet elintézni. Például:
– az adatváltozás bejelentése
– a tevékenység szüneteltetésének bejelentése
– a tevékenység folytatásának bejelentése.
Ha ez tényleg így van, akkor viszont minden vállalkozó számára kötelező az ügyfélkapu fenntartása.
Gondolt-e valaki arra, hogy akinek nincs személyes ügyfélkapuja, az nem tud élni a vállalkozás szüneteltetésének lehetőségével.
Ismerek olyan egyéni vállalkozót, akinek soha nem volt ügyfélkapuja és nem is akar. A könyvelőjének volt, de mióta a vállalkozó átjelentkezett a KATÁ-ba, nincs szüksége könyvelőre, ezért kijelentkezett ő is. A vállalkozónak nincs alkalmazottja és az áfában alanyi mentes. Nincs külkereskedelmi kapcsolata. Ha megváltozik egy adata, azt sem tudja bejelenteni.
Egy másik vállalkozó nyugdíjasként betéti társaságban dolgozik. Felesége a csendestársa. 1,5 milliós bevétele van egy évben. Evás bevételi nyilvántartást vezet. Soha nem volt ügyfélkapuja, illetve még a nyugdíjazását megelőzően a könyvelőjének volt, de amikor megszűnt a kapcsolatuk, akkor kijelentette.
Ez a vállalkozó sem tud szüneteltetni, pedig most egy műtétre készül. Miért fizesse feleslegesen a havi 6660 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot? Gondolt valaki ezekre az emberekre a nagy törvénykezés és átalakítás során?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!