Jogszerű átalakulás vagy jogi kiskapu? – I. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Arra az esetre, amikor a gazdasági társaság a hitelezői tartozása meg nem fizetésére alkalmazza az átalakulás intézményét, a jogalkotó biztosítja a jogorvoslat lehetőségét.

A gazdasági élet egyik legfontosabb résztvevői a jogi személyek. Működésük során átalakulással, egyesüléssel vagy szétválással más típusú jogi személlyé átalakulhatnak, egyesülhetnek vagy szétválhatnak. Ezek általános szabályait a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza, azonban a jogalkotó bölcsebbnek látta ezeknek a szabályoknak a külön törvényben történő részletezését. Erre tekintettel jött létre az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (Átalakulási tv.). E jogszabályoknak a betartása elősegíti a gazdasági élet szereplőinek a racionalizáltabb működését. Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a gazdasági társaság a hitelező felé fennálló tartozásának meg nem fizetése végett alkalmazza az átalakulás intézményét. Szerencsére a jogalkotó biztosítja a jogorvoslati lehetőséget. A tényállást egy fiktív jogeset alapján szeretnénk bemutatni.

A gazdasági társaságunkat nevezzük Trükkös Kft.-nek (Trükkös). A Trükkös nyitott egy fizetési számlát egy magyar banknál, nevezzük el a bankot Nagy Bank Zrt.-nek. A Trükkös a fizetési számla megnyitásának a napján a társaságra vonatkozó közleményeket a Cégközlönyben teszi közzé. A másik törvényi lehetősége, hogy a változásokat a Trükkös honlapján teszi közzé. A két közzétételi mód közül a gazdasági társaság alapításakor vagy az alapítást követően a legfőbb szerv határoz. A Trükkös alapításkor a Cégközlönyben kívánta közzé tenni a közleményeit. A hitelintézetek monitoringozzák a Cégközlönyt arra az esetre, ha a gazdasági társaság működésében változás áll be, és az ezzel összefüggésben szükséges intézkedéseket megteszik a hitelezők védelme érdekében. Ilyen intézkedések meghozatala egy hitelfelvevővel szemben kezdeményezett végrehajtási, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési eljárás megindítását követően válik elkerülhetetlenné.

A gazdasági társaságok működésében bekövetkezett változások monitoringját a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) kötelezően előírja. A hitelintézetek a hitelszerződések fennállása alatt kötelesek figyelemmel kísérni, dokumentálni a hitelezett társaságok gazdasági és pénzügyi helyzetének átalakulását. A hitelszerződéseken kívül a hitelintézeteknek a szerződések biztosítékait is folyamatosan vizsgálniuk kell annak érdekében, hogy a fedezetek értékének állandó változása mekkora mértékben befolyásolja a kihelyezett hitel megtérülését. A gazdasági társaságok működésének gazdaságossága a hitelezett társaságok által szolgáltatott dokumentumok, valamint év végi számviteli beszámolok, időszaki beszámolók, főkönyvi kivonatok alapján számítható ki.

A fentiekben részletezettek alapján látható, hogy a gazdasági társaság működésének folyamatos monitoringozása nem csak jogszabályi kötelezettség, hanem egyben gazdasági érdek is. A jogalkotó éppen ezért kívánta a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) rendelkezései között szabályozni a gazdasági társaságok működésében bekövetkezett változások közzétételét. A gazdasági társaságok részére a Ptk., az Átalakulási tv. és a Ctv. előírhatja, hogy saját magának kell közzétennie a közleményeket a Cégközlönyben. Ilyenek tipikusan az átalakulással összefüggő közlemények is, ahol az átalakuló gazdasági társaság köteles közzétenni a közleményt, amennyiben ez a közzététel megtörténik a Cégközlönyben, a gazdasági társaság hitelezői a Cégközlönyben történt monitoringozás során rögtön értesülnek ezekről közleményekről. A hitelezőnek azért releváns, hogy minél előbb tudomást szerezzen a közlemény tartalmáról, mert az jellemzően biztosítékkérési vagy valamilyen nyilatkozattételi jogot biztosít számukra, gyakran jogvesztő határidővel. A Ctv. 21/A. §-ának (1) bekezdése alapján a törvényhozó lehetőséget ad a gazdasági társaságoknak arra, hogy ezeket a közleményeiket ne a Cégközlönyben, hanem saját honlapjukon tegyék közzé. Ez a közzététel a jogszabály értelmében a Cégközlönyben történő közzétételnek minősül. A gazdasági társaságnak elegendő azt igazolni, hogy a közzétételnek a holnapján eleget tett.

Amennyiben a gazdasági társaság a Cégközlönyben történő közzététel helyett a honlapján teszi közzé közleményeit, e tényt és a cég elektronikus elérhetőségét (honlap) a cégjegyzéknek tartalmaznia kell. A honlapon való közzététellel egyidejűleg a közleményt a cég köteles az ismert hitelezői számára elektronikus úton is megküldeni, amennyiben a hitelező elektronikus elérhetőségét a céggel közölte.[1]

A fentiekre tekintettel a Trükkös taggyűlést hívott össze, hogy a közzététel módját megváltoztassa és a változásokat a Cégközlöny helyett a saját honlapján tegye közzé. A Trükkös ezzel a döntésével kivonta a monitoring látóköréből a gazdasági társaságot, hiszen a Cégközlönyben nem tesz közzé már közleményeket. Azok a hitelezők, akik a Cégközlöny változásait figyelik, nem fogják észrevenni a gazdasági társaságok működésében bekövetkezett változásokat. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy a hitelezők a gazdasági társaságnál bekövetkezett változáskat elsődlegesen a Cégközlönyben figyelik.

A saját honlapon közzétett döntésekről a Ctv. alapján a változásokat a gazdasági társaság az ismert hitelezőinek elektronikus elérhetőségére köteles megküldeni. A hitelintézetek elektronikus elérhetőségét a közhiteles nyilvántartás tartalmazza (cégjegyzék). A Trükkös taggyűlése döntött arról, hogy jogutóddal megszűnik Magyarországon, székhelyét pedig áthelyezi Szlovákiába. A változásokat a Trükkös közzétette a saját honlapján és miután már bejegyezték Szlovákiában, tájékoztatta a hitelező pénzintézetét a változásról. A közzététellel egyidejűleg a tájékoztatást elmulasztotta, így a cégeljárás során hitelezőnek nem volt lehetősége nyilatkozatot tennie. Amennyiben ez a közlemény az általános szabályok szerint a Cégközlönyben jelenik meg, úgy a hitelező tudomást szerzett volna a gazdasági táraság átalakulásáról és élhetett volna jogszabályban biztosított jogaival.

E körben megjegyeznénk, hogy a probléma nem a törvényi rendelkezéssel kapcsolatban merül fel, hanem azzal, hogy a gazdasági társaságok olyan célra kívánják felhasználni a törvény által biztosított közzétételi módokat, amivel a hitelezők kielégítését akarják elkerülni, más néven fedezetelvonást eszközölnek.

A hitelintézet a Trükkössel létrejött fizetési számlát rendes felmondással, 30 napos határidővel felmondta, és felszólította a Trükköst, hogy rendezze a tartozását. Természetesen a Trükkös nem rendezte a tartozást a felmondást követően sem. A gazdasági társaság magatartásából egyértelműen látszik, hogy a Ctv. által biztosított közzétételi mód változásával el akarta kerülni, hogy az Átalakulási tv. 9. § (1) bek. g) pontjában megjelölt hitelezőknek szóló felhívásnak eleget tett. A hitelező az Átalakulási tv. 10. §-a alapján az átalakulás során biztosítékot követelhet. Az átalakulás cégbírósági bejegyzéséhez kötelező melléklet annak igazolása, hogy az átalakulással érintett gazdasági társaság eleget tett a Ctv. 10. §-ának.

A Trükkös a Nagy Bank Zrt.-nek küldött levelében azt állította, hogy közzétette szabályszerűen a honlapján a változásokat, amik elérhetőek voltak a Nagy Bank Zrt. számára és lenyilatkozta a Cégbíróság felé, hogy eleget tett a Ctv. 9. § (1) d) bekezdésnek. A Cégbíróság átvezette a változást és végzést hozott a jogutóddal történő megszűnésről.

Mindezek olvasatában a jogeset nem fejeződött be, további megoldandó jogi és gazdasági kérdéseket vet fel a taglalt jogeset. Következő cikkünkben kitérünk a jogeset megoldására és lezárására.

Lábjegyzetek:

[1] Ctv. 21/A. §.

A cikk szerzője dr. Molnár Gergő partner ügyvéd és dr. Juhász Gábor ügyvédjelölt. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.

ECOVIS 202107




Kapcsolódó cikkek

2024. május 23.

Eljárást indított a GVH a Natur Tanya ellen

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárást indított a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Natur Tanya Hungary Kft.-vel és a Naturweb Kft.-vel szemben.

2024. május 23.

EY: Új EU-s szabályozás mutat rá a kibervédelem minimumára

Hatalmas károkat okoz a kiberbűnözés a pénzügyi szektorban, amire az Európai Unió választ kíván adnia az úgynevezett DORA rendelettel. A már jövőre élesben működő kiberszabályozás segít felkészíteni az európai, köztük a hazai pénzügyi szervezeteket az online támadások kivédésére – hívja fel a figyelmet az EY. A vállalatoknak jól felfogott érdeke, hogy megfeleljenek a DORA által nyújtott minimális elvárásoknak, de érdemes egy jóval komplexebb, személyre szabott megközelítés alkalmazni, hogy mindenképp elkerüljék a komoly anyagi és reputációs kárral járó biztonsági incidenseket.