Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az elektronikus perekre történő átállás jelentős próbatétel elé állította a jogásztársadalmat, úgy a bíróságokat, mint a jogi képviseletet ellátó ügyvédeket, ügyvédi irodákat.
Mára talán már elmondható, hogy az ÁNYK- (általános nyomtatványkitöltő) rendszer használata megszokottá, már-már rutinszerűvé vált, a közigazgatási perekben azonban továbbra is más kihívásokkal kell megküzdenie a jogkereső közönségnek.
A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) főszabálya szerint ugyanis a keresetlevelet a vitatott közigazgatási cselekményt megvalósító közigazgatási szervhez kell benyújtani.
A keresetlevél ilyen módon történő benyújtása pedig nem az ÁNYK-rendszeren, hanem egy erre rendszeresített portálon, az érintett közigazgatási szerv hivatali kapuján keresztül nyújtható be (természetesen itt is vannak kivételek, az Oktatási Hivatalhoz pl. az ÁNYK-rendszeren keresztül is benyújtható a keresetlevél).
A keresetlevél benyújtásához használható felület az, mely ügyfélkapus bejelentkezést követően használható.
Természetesen, ha nincs kötelező jogi képviselet, a jogi képviselő nélkül eljáró felperes a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjesztheti. További könnyítést tartalmaz a Kp. ebben az esetben, ugyanis a keresetlevelet határidőben benyújtottnak kell tekinteni, ha azt a jogi képviselő nélkül eljáró felperes – határidőn belül – tévesen a bírósághoz vagy a közigazgatási szerv jogorvoslati szervéhez nyújtotta be. Ebben az esetben a keresetlevelet haladéktalanul meg kell küldeni az alperesként a perben eljáró közigazgatási szervnek.
Jogi képviselővel eljáró fél esetén a keresetlevelet akkor kell határidőben benyújtottnak tekinteni, ha azt a felperes a közigazgatási cselekmény jogorvoslati záradékának megfelelően, vagy arra figyelemmel nyújtotta be a bírósághoz, hogy az alperesi közigazgatási szerv az elektronikus ügyintézés feltételeit átmenetileg vagy tartósan nem biztosítja.
Nagyon fontos, és jogi képviselőknek messzemenőkig figyelembe veendő szabály, hogy a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt az ítélkezési szünet nem érinti.
Nézzük meg, mikor nem alkalmazható hátrányos jogkövetkezmény abban az esetben, ha a keresetlevelet nem a fentiek szerint nyújtják be.
Ezek az esetek az alábbiak:
Látható, hogy a kivételek elsősorban valamilyen működési anomálián alapulnak, így amennyiben a keresetlevél benyújtásához alkalmazandó rendszer működőképes, úgy a nem az annak igénybevételével benyújtott keresetlevél nem tekinthető szabályosan előterjesztettnek.
Ennek a jogkövetkezménye, hogy a bíróság a keresetlevelet visszautasítja, arra figyelemmel, hogy az elektronikus ügyintézésre köteles felperes vagy a jogi képviselő nem elektronikus úton vagy elektronikus úton, de nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette azt elő.
Jó hír, hogy a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a bíróság a felperes keresetlevelét az okból visszautasította, de a felperes a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc nap alatt a keresetlevelet a bíróságnál a Kp.-ban foglaltaknak megfelelően – a már jól becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja.
Végül tekintsük át, mely esetekben van helye a keresetlevelet közvetlenül a bíróságnál benyújtani:
Speciális szabályokat tartalmaz a Kp. az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásra, valamint a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásra, ezen eljárásokban azonban nem keresetlevelet, hanem indítványt kell benyújtani a bíróságra, melyek szabályait egy következő cikkben ismertetjük.
A cikk szerzője dr. Bihary Ákos senior partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!