Kismamák munkában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyermekvállalás nagy öröm és nagy változás a családi életben, nem közömbös azonban, hogy ez a boldog időszak milyen anyagi támogatással párosul, a gyermekgondozás, nevelés időszakában kieső munkabér ­helyébe milyen ellátások léphetnek. Ez az írás végigtekint a kapcsolódó társadalombiztosí­tási szabályokon, és dióhéjban kitekint a gyermekekkel kapcsolatos családtámogatási rendelkezésekre. Ez a két ellátási terület együttesen biztosítja a gyermekvárás, gyermekgondozás, -nevelés anyagi hátterét. A cikk elsősorban a kismamák szemszögéből vizsgálja ezt a kérdést, de jogszabályaink, és kapcsolódóan a munkajogi szabályok is széles körben biztosítanak lehetőséget az apák számára is gyermekgondozási, gyermekápolási ellátásokra. Ha egy adott időszak nem kifejezetten az anya személyéhez kötődik, mint például a szülési szabadság, a szülők döntése alapján akár az anya, akár az apa végezheti a gyermek körüli teendőket, és a jogosultsági feltételek megléte esetén igénybe veheti a gyermekgondozási díjat vagy a gyermekápolási táppénzt. Természetesen a gyermeket örökbe fogadó személyeket és a gyámokat is megilletik a gyermek életkorának megfelelő gyermekgondozási, -nevelési ellátások.

1. Babára várva

Ahhoz, hogy a kismama a legoptimálisabb ideig és összegben részesüljön majd a társadalombiztosítási gyermeknevelési ellátásokban, a gyermek szülése előtt a megfelelő mértékű biztosítási időt kell összegyűjtenie. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (továbbiakban: Ebtv.) későbbiekben részletezett előírásai szerint ugyanis főszabályként a szülést megelőzően két éven belül szerzett 365 nap biztosítási idő jogosít a terhességi-gyermekágyi segélyre, illetve a gyermekgondozási díjra.

A várandósság alatt a kismama táppénzre lesz jogosult, ha keresőképtelen, mert terhessége miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességi-gyermekágyi segélyre nem jogosult. (A terhességi-gyermekágyi segély legkorábban a szülést megelőző négy héttel vehető igénybe.) A várandósság miatti keresőképtelenség kezdetétől táppénz, és nem betegszabadság illeti meg a kismamát [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: 1992. évi Mt.) 137. § (1) bekezdés, 2013. január 1-jétől a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 126. § (2) bekezdés].

A várandósság alatt tanácsos legalább négy alkalommal terhesgondozáson részt venni annak érdekében, hogy a szülést követően a kismama anyasági támogatást vehessen igény-be [a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (továbbiakban: Cst.) 29. § (1) bekezdés].

Az egészségbiztosítás természetbeni ellátásai közül a biztosított kismama a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig térítésmentesen teljes körű fogászati alap- és szakellátásra jogosult, a technikai költ­ségek kivételével [Ebtv. 12. § (1) bekezdés a) pont]. A szülészeti ellátás szintén térítésmentesen illeti meg a biztosított kismamát (Ebtv. 15. §).

2. Megérkezett a baba

2.1. Terhességi-gyermekágyi segély

A gyermekszülésből történő felépülés, valamint az újszülött személyes gondozásának biztosításához terhességi-gyermekágyi segély illeti meg a kismamát, ha az erre jogosító feltételekkel rendelkezik (Ebtv. 40. §).
A munkaviszonyban álló kismama 24 hét szülési szabadságra jogosult, mely időtartam alatt igényelheti az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaként a terhességi-gyermekágyi segélyt.

A terhességi-gyermekágyi segély annak jár, aki a szülést megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és

• a biztosítás fennállása alatt, vagy
• a biztosítás megszűnését követő 42 napon belül szül, vagy
• a biztosítás megszűnését követően 42 napon túl baleseti táppénz folyósításának ideje alatt, vagy a folyósítás megszűnését követő 28 napon belül szül.

Az ellátáshoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie, az a szülést megelőző két éven belül részletekben, megszakításokkal is összegyűjthető.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyer-mekgondozási díj folyósításának idejét,
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét.

A terhességi-gyermekágyi segély a kieső jövedelem helyébe lépő ún. keresetpótló készpénzellátás, ezért nem állapítható meg

• a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a kismama teljes keresetét megkapja,
• ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást és a személyijövedelemadó-mentes tiszteletdíjat – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja.

Annak, aki a keresetét részben kapja meg, csak az elmaradt keresete után jár terhességi-gyermekágyi segély (Ebtv. 41. §).

Időtartam

A terhességi-gyermekágyi segély időtartama a szülési szabadsághoz igazodik.

A szülést megelőzően a jelenlegi szabályozás szerint a kismama dönt arról, hogy igénybe veszi-e legfeljebb négy héttel a szülést megelőzően a szülési szabadságot, vagy sem.

A szülést követően az újszülött személyes gondozása érdekében, ha erre nincs mód, mert a gyermeket koraszülöttsége miatt kórházban ápolják, az anya megszakíthatja a szülési sza-badságot és az igénybe nem vett részt a gyermek intézetből elbocsátása után is igénybe veheti a szülést követően egy éven belül [1992. évi Mt. 138. § (4) bekezdés, 2013. január 1-jétől Mt. 127. § (4) bekezdés].

A szülési szabadság, és így a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultság időtartama megszűnik, a 168 naptári nap elteltét megelőzően is

• a gyermek halva születése esetén a szüléstől számított 6 hét elteltével,
• ha a gyermek a születését követően hal meg, a halálát követő 15. napon,
• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, vagy harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, az elhelyezést követő napon.

Ez utóbbi két esetben sem lehet a szülési szabadság a szülés napjától számított 42 napnál rövidebb [1992. évi Mt. 138. § (2)–(3) bekezdés].

Az ellátás összege

A terhességi-gyermekágyi segély összegének alapjául szolgáló jövedelem napi átlagát a táppénzre vonat­kozó szabályok szerint kell megállapítani, ha a bizto­sítottnak – az ellátásra jogosultsága első napját megelőző naptéri év első napjától a terhességi gyermekágyi segélyre való jogosultságot megelőző napig – az ún. irányadó időszakban 180 naptári napi jövedelme van.

Ha az anya nem rendelkezik a terhességi-gyermekágyi segélyre jogosultságot megelőző évben és a szülési szabadság kezdő napját közvetlenül megelőzően sem 180 naptári napi, figyelembe vehető jövedelemmel, akkor a terhességi-gyermekágyi segély napi összegének alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének (2012-ben 186 000 Ft) harmincad része.

A terhességi-gyermekágyi segély a jövedelem napi átlagának 70 %-a [Ebtv. 42. § (1)–(3) bekezdés].
Az ellátás összegéből személyijövedelemadó-előleg kerül levonásra, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot azonban nem kell fizetni az ellátásból.

Válasszon 2014-es adó klub és munkajogi klub csomagjaink közül Kövesse velünk a változásokat!

Terhességi-gyermekágyi segély méltányosságból

Ha a biztosítottnak minősülő kismama nem rendelkezik az ellátás folyósításához szükséges 365 nap biztosítási idővel, méltányosságból kérheti a terhességi gyermekágyi segély megállapítását az egészségbiztosítási szakigazgatási szervtől (Ebtv. 50. §).

A méltányosságból megállapított ellátás napi összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét.

További jogosultak

Bár jelen cikk címe szerint kifejezetten a munkában álló kismamák társadalombiztosítási ellátásait mutatja be, a teljesség érdekében utalni kell arra is, hogy a terhességi-gyermekágyi segély nemcsak az anya szülésből történő felépülésének idejére ad keresetpótló pénzellátást, hanem az újszülöttkorú gyermek személyes gondozásárára is.

Így a jogosultsági feltételek teljesítése esetén az Ebtv. 40. § (4) bekezdésében részletesen meghatározott esetekben a csecsemőt gondozó vér szerinti apa, az örökbefogadó, és a gyám is jogosult lehet az ellátásra a jogosultság napjától (például az anya elhalálozásának napjától) a szülési szabadság még hátralévő időtartamára.

2.2. Gyermekgondozási díj

A csecsemő személyes gondozását lehetővé tevő további egészségbiztosítási pénzbeli ellátás a gyermekgondozási díj, mely a szülési szabadság leteltét köve­tően a gyermek kétéves koráig vehető igénybe (Ebtv. 42/A–42/B. §).

Ez az ellátás már kifejezetten a kisgyermek otthoni gondozását támogatja, így választásuk szerint a szülők bámelyike igényelheti azt, ha jogosultsági feltételekkel rendelkezik.

A jogosultság fennállása vizsgálatánál szülőnek kell tekinteni:

• a vér szerinti és az örökbe fogadó szülőt, továbbá a szülővel együtt élő házastársat, be-jegyzett élettársat, azt a személyt, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni és az erre irányuló eljárás már folyamatban van,
• a gyámot [Ebtv. 5/B. § p) pont, 42/A. § (2) bekezdés].

Jogosultság

Gyermekgondozási díjra jogosult

• a biztosított, gyermeket szülő anya, ha a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
• a biztosított szülő, ha a gyermekgondozási díj igénylését megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,
• a terhességi-gyermekágyi segélyben részesült anya, akinek a biztosítási jogviszonya a terhességi-gyermekágyi segély igénybevételének időtartama alatt szűnt meg, feltéve, hogy a terhességi-gyermekágyi segélyre való jogosultsága a biztosítási jogviszony fennállta alatt keletkezett és a szülést megelőzően két éven belül 365 napon át biztosított volt,

azzal, hogy valamennyi esetben további feltétel, hogy a gyermekgondozási díjat igénylő személy a gyermeket saját háztartásában nevelje [Ebtv. 42/A. § (1) bekezdés].

Rendkívül fontos az a kedvező szabály, miszerint a gyermekgondozási díjra való jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időnek nem kell folyamatosnak lennie.

A jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani:

• a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz folyósításának idejét,
• a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
• a rehabilitációs járadék, rehabilitációs ellátás folyósításának idejét [Ebtv. 42/A. § (4) bekezdés].

Fizetés nélküli szabadság

A munkaviszonyban álló anya (szülő) a gyermekgondozási díj igénybevétele alatt munkáltatójától fizetés nélküli szabadságra jogosult [1992. évi Mt. 138. § (5) bekezdés, 2013. január 1-jétől Mt. 128. §].

Mivel a gyermekgondozási díj is keresetpótló készpénzellátás, hasonlóan a terhességi-gyermekágyi segélyhez, a jogosultsági feltételek fennállása esetén sem jár a szülőnek a gyermekgondozási díj,

• ha bármilyen jogviszonyban díjazás – kivéve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást – ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytja,
• ha a munkavégzés nélkül is megkapja teljes keresetét, vagy
• ha egyéb rendszeres pénzellátásban részesül,
• ha a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá ha harminc napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el,
• ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben (bölcsődében, családi napkö-ziben, házi gyermekfelügyeletben) helyezték el, kivéve a rehabilitációs, habilitációs foglalkoz-tatást nyújtó intézményi elhelyezést (Ebtv. 42/C. §).

Időtartam

A gyermekgondozási díj legkorábban a terhességi-gyermekágyi segély, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól

• a gyermeket szülő anya által igénybe vett gyermekgondozási díj esetében a szülést
• a szülő anyától eltérő más jogosultak által igénybe vett gyermekgondozási díj esetén a jogosultság kezdetét megelőző 2 éven belül megszerzett biztosításban töltött napoknak megfelelő időtartamra, de legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár [Ebtv. 42/B. § (1) bekezdés].

Megszakítási lehetőség

A gyermek második életévének betöltéséig a gyermekgondozási díj akkor is jár, ha az ellátás igénybevételét időközben – munkába állás miatt – megszakítják.

Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy részére ismételten meg kell állapítani, a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított díj összegével, azzal, hogy ha a gyermekgondozási díj összege eredetileg a felső határral megegyező összeg volt, akkor a tárgyévre érvényes összeghatár szerint módosul [Ebtv. 42/D. § (5) bekezdés].

Az ellátás összege

A gyermekgondozási díj a naptári napi átlagkereset 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka [Ebtv. 42/D. § (1) bekezdés]. A gyermek-gondozási díj összegéből személyijöve­delemadó-előleg és nyugdíjjárulék kerül levonásra.

Keresőtevékenység

A gyermekgondozási díj mellett keresőtevékenységet nem lehet folytatni. Ezért a gyakorlatban gyakran előforduló eset szerint az ellátásban részesülő anya (szülő) a gyermek egyéves kora után lemond a gyermekgondozási díjról, helyette alanyi jogon járó ellátást, gyermekgondozási segélyt igényel, amely mellett a gyermek egyéves korától lehet keresőtevékenységet folytatni meghatározott időtartamban.

Gyermekgondozási díj méltányosságból

Azonosan a terhességi-gyermekágyi segéllyel, a jogosultsághoz szükséges mértékű előzetes biztosítási idővel nem rendelkező szülő részére méltányosságból is megállapítható gyermekgondozási díj, a méltányosságból megállapított ellátás alapja nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbérnél. Ha azonban a biztosított szerződés szerinti vagy tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el, ezt a jövedelmet kell figyelembe venni.

3. Családtámogatási ellátások

További lehetőségek a kisgyermek személyes gondozásához, neveléséhez

A társadalombiztosítási ellátások köre véget ér a gyermekek második életévének betöltésével. Ha a kismama (szülő) a gyermeket továbbra is személyesen kívánja gondozni, vagy erre a gyermek egészségi állapota miatt szükség van, már nem biztosítási ellátás, hanem alanyi jogon járó családtámogatási ellátás: gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás vehető igénybe.

A Cst. 20. §-a szerint a gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyaté­kos gyermek 10. életévének betöltéséig igényelhető a gyermekgondozási segély. Erre az időtartamra a mun-ka­vállaló szülő fizetés nélküli szabadságra jogosult
[1992. évi Mt. 138. § (5) bekezdés, 2013. január 1-jétől Mt. 128. §, 130. §].

Gyermeknevelési támogatást igényelhet az az anya (szülő, nevelőszülő, gyám), aki saját háztartásában legalább három kiskorú gyermeket nevel, a legkisebb gyermek 3. életévének betöltésétől 8. születésnapjáig (Cst. 23. §). Erre az ellátásra, melyet szokásos főállású anya-ságnak is nevezni, azonban a munkáltató már nem köteles fizetés nélküli szabadságot biztosítani.

Fenti, a gyermekek gondozását, nevelését dióhéjban bemutató kitekintés a családi pótlé-kokkal válik teljessé, amely szintén nem biztosítási ellátás, hanem családtámogatási juttatás a Cst. szerint (Cst. 6–15. §).

4. Gyermekápolási táppénz

Visszatérve a cikk fő témájához, a munkában álló kismamákat (szülőket) megillető további egészségbiztosítási pénzbeli ellátás a beteg gyermek otthoni ápolását elősegítő gyermekápolási táppénz [Ebtv. 44. § e) pont].
A pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett szülő részére a beteg gyermekének ápolása ­miatti keresőképtelensége esetén gyermekápolási táppénz jár.

A gyermekápolási táppénz tekintetében keresőképtelennek minősül:

• az anya, aki kórházi ápolás alatt álló, egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja,
• a szülő abban az esetben, ha tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermeket ápol és a gyer-meket saját háztartásában neveli [Ebtv. 44. § c) és e) pont].

Időtartam

A gyermekápolásitáppénz-jogosultság időtartama a gyermek életkorához igazodik, figyelembe véve, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevésbé igényel állandó felügyeletet.

Igazodik továbbá a gyermeket ápoló szülő teherbíró képességéhez, értékelve az egyedülálló szülők helyzetét.

A gyermek életkorához igazodóan, születésnapjától születésnapjáig terjedően számítva

• a táppénz az 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár,
• az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható,
• a 3 évesnél idősebb, de a 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyer-mekenként 42, egyedülállónak 84 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható,
• a 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyer-mekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható [Ebtv. 46. § (1) bekezdés b)–e) pont].

Méltányosság

Az előzőekben meghatározott maximális időtartamtól kérelemre, indokolt esetben az egészségbiztosítási szak-igazgatási szerv méltányosságból eltérhet [Ebtv. 50. § (2) bekezdés].

Nyugdíj jogosultság

A gyermeknevelési, -gondozási, -ápolási ellátások időtartama a nyugellátásra jogosító szol-gálati idő szerzésére is jogosultságot ad. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 38. § (1) bekezdése szerint szolgálati időnek minősül a gyer­mekgondo­zási segély, gyermeknevelési támogatás ­időtartama, ha az előírt nyugdíjjárulék megfizetése megtörtént. Szolgálati időnek minősül a terhességi-gyermekágyi segély, a táppénz és a gyermekgondozási díj időtartama is.

---