Know-how a gyakorlatban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.) 2014. március 15-i hatályba lépésétől kezdődően a védett ismeret (know-how) önálló jogvédelmet élvez. Ennek a szabálynak az „aprópénzre váltásával” foglalkozunk a továbbiakban, a szabályokat egy szakácson és az általa használt recepteken keresztül szemléltetve.
A példánkban szereplő szakács munkája során számos fogást készít, amelyeknek receptjei több forrásból származnak. Egyrészt közismert, és közkedvelt ételek, mindenki által fellelhető receptjeiből, másrészt a munkáltatónál megtanult helyi specialitásokból, harmadrészt a szakácsunk által több évtized alatt kidolgozott saját receptekből. Ezek közül a továbbiakban a közismert receptekkel nem is foglalkozunk, hiszen nem felelnek meg a know-how szabályainak, mivel azok mindenki számára hozzáférhetőek.
Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés
Lapozzon bele a kiadványba >>>
|
A munkáltatónál tanult helyi specialitások és a szakács saját receptjei azonban már teljesítik a know-how-val szemben támasztott kritériumokat, hiszen olyan ismeretekről van szó, amelyek nem közismertek, azokhoz üzleti érdek fűződik, és kizárólag szervezési ismeretről, tapasztalatról van szó. Az ugyanis nem vitatható, hogy a recept alapján elkészített fogást éppen az elkészítés módja teszi különlegessé és az különbözteti meg az alapanyagok összességétől.
Amennyiben szakácsunk munkahelyet vált, úgy a know-how védelmére vonatkozó szabályok megtartását szem előtt tartva más-más módon kell eljárnia saját receptjei és a korábbi munkáltatónál tanult receptek kapcsán.
A munkáltatónál tanult receptek a munkáltató üzleti titkát képezik és a know-how védelme azokra kiterjed, amennyiben azokat azonosításra alkalmas módon rögzítették (gyakorlatilag leírták, vagy az elkészítés folyamatát videóra vették). Így ezeket a specialitásokat a szakács az új munkáltatónál nem készítheti el, hiszen azzal a korábbi munkáltató üzleti titkát sértené meg. Ezzel szemben a saját maga által alkotott recepteket továbbviheti az új munkáltatóhoz és azokat elkészítheti, hiszen azoknak ő maga a jogosultja.
2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája |
Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát?
A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk, jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra!
Ízelítő a programból:
2014. május 14.
- 10:10-12:15 Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására?
- 13:30-15:15 Valahol Európában – Munkaerő-kölcsönzés külföldre
2014. május 15.
- 10:00-10:40 Munkajogi kérdések speciálisan kölcsönbevevőknek
- 11:00-12:30 Az iparág jövője: regionális fúzió
Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4.
Bővebb információk és jelentkezés itt >>>
|
Különösen érdekes a helyzet azon receptek esetében, amelyeket a szakács munkaviszonya fennállása keretében alkotott meg. A know-how-val sem a szabadalmi sem a szerzői jogi szabályozás nem foglalkozik tételesen, azt csak a Ptk. nevesíti. Ebből kifolyólag pedig nincsen olyan szabály, ami alapján a munkáltató illetné meg a munkavállaló által megalkotott know-how (kivéve abban az esetben, ha a know-how olyan kollektív tevékenység eredményeként születik meg, ahol az egyes személyek teljesítménye önmagában nem beazonosítható a végeredményben és a védett ismeret létrejötte így csak egy szervezethez köthető). Azaz, a munkaviszonnyal összefüggésben szakácsunk által megalkotott recept jogosultja nem a munkáltató, hanem a munkavállaló lesz.
Természetesen a recepttel a jogosult szabadon rendelkezhet, azt értékesítheti, hasznosításának jogát átruházhatja, sőt akár közzé is teheti – és ezzel az oltalmat megszüntetheti.
Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt.
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.
|
Mindezekre tekintettel a felek közös érdeke, hogy a know-how részét képező ismereteket egyrészt pontosan beazonosítsák (dokumentálják), másrészt a jogosultságokat egymás között tisztázzák. A munkáltató védett ismereteit így biztosan beazonosítható módon tudja kezelni és a jogérvényesítés során bizonyítani tudja a jogsértés tényét, a munkavállaló pedig tisztában lesz azzal, hogy mely ismereteket nem „vihet tovább” egy esetleges új munkáltatóhoz.
A jogosultságok megállapításának legegyszerűbb gyakorlati megoldása az, ha a felek akár a munkaviszony létesítésekor, akár annak fennállása során – polgári jogi megállapodás keretében – rendelkeznek a keletkező védett ismeretek sorsáról, azaz arról, hogy azokat ki és milyen mértékben hasznosíthatja. A megállapodásban – a felek megnevezésén és az érintett védett ismeretek megjelölésén túl – célszerű legalább az alábbiakról rendelkezni:
- a jogátruházás mértéke (pl. kizárólagos hasznosítás esetén a védett ismeretet – receptet – a továbbiakban csak a jogosult használhatja fel üzleti tevékenysége során);
- a továbbfejlesztés jogának kizárása vagy engedélyezése;
- az ellenérték (tipikusan pénz, de elképzelhető védett ismeretek csereügylettel történő átruházása is).
A munkavállalóval kötött megállapodás alapján fizetett ellenérték kapcsán fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az nem munkabér, hanem a polgári jogi megállapodás alapján járó díjazás.