Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
10 álláskeresőből 9 hajlandó engedni az elképzelt fizetéséből, ugyanakkor a beadott pályázatok kicsivel több mint fele tartalmaz olyan állításokat, melyek nem felelnek meg a valóságnak. A Jobinfo.hu friss kutatásából az is kiderült, hogy a magyar álláskeresők háromnegyede szerint a vonzó külsővel rendelkezők előnnyel indulnak a toborzás során, ugyanakkor a legfontosabb sikertényezőnek a „kémia beindulását”, vagyis a leendő munkaadó és munkavállaló között már az interjún kialakuló kölcsönös szimpátiát tartják.
Jelentkezne olyan állásra, ahol nem felel meg 100 százalékig a feltételeknek? – tette fel a kérdést friss kutatásában a Jobinfo.hu állásszemléző portál. A válaszadók több mint fele (58 százaléka) saját bevallása szerint akkor is beadja jelentkezését, ha nem minden paraméterben felel meg a kiírt pozíciónak. „Figyelembe véve azt, hogy a megkérdezettek közül az éppen állást keresők már több mint fél éve nem találnak megfelelő munkahelyet, ez nem is tekinthető kirívó értéknek. Nemek szerinti bontásban az látszik, hogy a leendő munkaadóknak elsősorban a férfiakra kell e tekintetben odafigyelniük, körükben ugyanis 15 százalékkal több a pályázati feltételeknek csak részben megfelelő jelentkező” – mondta Kristók Balázs, a Jobinfo.hu vezetője.
A nők kevésbé alkuképesek
A magyarok közel kétharmada az adott pozícióban kapható átlagos kereset alapján szabja meg fizetési igényét, 31 százalékuk számára ugyanakkor a korábbi bér a mérvadó. Amikor azonban konkrét bértárgyalásra kerül a sor, 10 munkavállalóból 9 hajlandó lejjebb adni a korábban elképzelt összegből.
„Azok közül, akik engednének egy ilyen szituációban, minden második maximum 10 százalékról mondana le, 30 százalék feletti engedményt pedig a megkérdezettek mindössze 5 százaléka tudna lenyelni. Vizsgálatunk alapján a nők saját bevallásuk szerint kevésbé hajlandók alkudni. Ez talán azzal magyarázható, hogy a magyar fizetések a nemek tekintetében még mindig diszkriminatívak: egy férfi ugyanazért az állásért többet kérhet, mint egy nő, s talán a hölgyek éppen ezért kevésbé hajlandóak bérengedményre” – tette hozzá Kristók Balázs.
HR & Munkajog |
---|
|
Az állásinterjúra történő felkészülés során egyébként leggyakrabban az adott cég weboldalát nézik meg és „lapozzák” át a pályázók. A Jobinfo.hu kutatásából az is kiderült, hogy egyre fontosabbak azok az információk is, amelyek a közösségi médiában olvashatók a cégről: az állásinterjúra készülők 40 százaléka keres rá a leendő munkaadóra fórumokon, illetve az ismertebb közösségi felületeken.
Csinosak előnyben?
A Jobinfo.hu arra is kereste a választ, hogy a magyar munkavállalók szerint milyen tényezők tudják pozitívan befolyásolni egy állásinterjú kimenetelét. „Négy magyarból három gondolja úgy, hogy azok, akik csinos és vonzó külsővel rendelkeznek, több eséllyel indulnak a nyitott pozícióért folyó versenyben” – mondta Kristók Balázs. A szakmai faktorokat vizsgálva az álláskeresők szerint sorrendben legfontosabb tényezők a leendő munkaadó és munkavállaló között már az interjú során kialakuló kölcsönös szimpátia, a szakmai tapasztalat és felkészültség, valamint a személyes ismeretség.
Ezekhez képest a végzettség, valamint az életkor a munkavállalók szerint nem játszik akkora szerepet a végső döntésben.
A kutatás háttere
A sajtóközleményben szereplő adatok a Jobinfo.hu állásszemléző oldal által készített online megkérdezésen alapulnak, az adatok felvételére 2014. október 6. és november 5. között került sor. A nem reprezentatív felmérés eredményei 1901, 18-65 év közötti álláskereső (60%), illetve a kutatás idején állással rendelkező munkavállaló (40%) válaszain alapulnak.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!