Mivel a cégbíróság közvetlenül és hivatalosan fér hozzá az európai egyedi azonosítóval (EUID) rendelkező külföldi (anya)vállalkozás adataihoz, annak magyarországi cégalapításakor nem kell csatolni a külföld cégkivonatot és a hiteles magyar fordítást.
A külföldi vállalkozások magyarországi cégalapítása során a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) által megkívánt régi gyakorlat, hogy a magyar cég külföldi tagja, részvényese saját cégadatait az otthoni országában a cégek nyilvántartására jogosult bíróság, kamara vagy más hatóság által kiállított, 3 hónapnál nem régebbi cégkivonattal igazolja.
A külföldi cégkivonatnak tartalmaznia kell az anyacég legfontosabb adatait. Itt gondolnunk kell a nyilvántartó hatóság elnevezésére, a regisztrációs számra, a cég elnevezésére, bejegyzett székhelyére és a képviseletére jogosult személyek adataira, valamint arra, hogy önálló vagy együttes aláírási joggal rendelkeznek-e.
A megfelelő tartalommal rendelkező, jellemzően idegen nyelven készült cégkivonat önmagában még nem elegendő az cégeljárásban történő felhasználáshoz, csak megfelelő hiteles fordításban lehetséges a cégbírósághoz becsatolni. Ezt ugyanakkor – szemben más, hatósági vagy bírósági eljárásban felhasznált külföldi iratokkal – nem kizárólag az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. (OFFI Zrt.) készítheti el, mivel a szakfordításról és tolmácsolásról szóló 24/1986. (VI. 26.) MT rendelet alapján a cégkivonat hiteles fordítására, valamint a cégjegyzékbe bejegyzendő adatoknak és cégiratoknak az Európai Unió bármely – a cég választása szerinti – hivatalos nyelvére történő hiteles fordítására a szakfordító vagy szakfordító-lektor-képesítéssel rendelkezők is jogosultak. A hiteles fordítással ellátott cégkivonat már csatolható mellékletként a cégbejegyzési vagy a változásbejegyzési kérelemhez.
De nem minden esetben kötelező a hiteles fordítással ellátott külföldi cégkivonat a magyar cég alapítása során.
A Ctv. 44/D. § alapján a cégbíróság a cégbejegyzési vagy a változásbejegyzési kérelemben feltüntetett európai egyedi azonosítóval (EUID) rendelkező külföldi vállalkozás adatait a tagállami cégnyilvántartások összekapcsolására szolgáló rendszeren keresztül ellenőrzi. Mivel a cégbíróság az érintett cég adataihoz közvetlenül és hivatalosan fér hozzá, erre tekintettel ebben az esetben nem kell csatolni a külföld cégkivonatot, és a hiteles magyar fordítást.
Ezzel a könnyítéssel az EUID birtokában a magyar cégalapítás költséghatékonyabb és gyorsabb a külföldi vállalkozások számára, mivel egy kiegészítő eljárással, a cégkivonat és a fordítás beszerzésével nem kell törődniük a cég létrehozása során.
A magyarországi korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok, európai részvénytársaságok is rendelkeznek a cégjegyzékszám mellett ilyen európai egyedi azonosítóval, így, ha ezek egy másik európai tagállamban alapítanak leányvállalatot, esetükben is alkalmazható lesz az EUID a másik ország bírósága előtti azonosításra.
A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.
A szervizdíjat 12 százalékban maximálja a kormány, elkülönítve a borravalótól. A borravaló pedig közvetlenül a felszolgálóhoz kerül – jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján. Megvizsgáltuk, mit is jelent ez a változtatás és hogyan írja át a vendéglátás helyzetét.
A Wolters Kluwer Hungary 21. alkalommal rendezi meg a munkajoggal foglalkozók elsőszámú szakmai találkozóját, a Magyar Munkajogi Konferenciát 2024. október 15-17. között. A nyitónapon adták át a „Pro Iure Laboris” díjat, a szakmai program fókuszában pedig az uniós jog magyar jogalkotásra és joggyakorlatra gyakorolt hatása állt.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
