Külföldi vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseletei


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbiakban a külföldi cégek magyarországi kereskedelmi képviseletei létesítésének, működtetésének és megszüntetésének alapvető szabályait mutatjuk be.


Korábbi bejegyzésünkben már ismertettük a 1997. évi CXXXII. törvénynek (Ftv.) a külföldi vállalkozások magyarországi fióktelepeire vonatkozó rendelkezéseit, illetve az Ftv. által alkalmazott külföldi székhelyű vállalkozás fogalmát. Ezúttal a külföldi vállalkozások magyarországi kereskedelmi képviseleteinek szabályozását elemezzük.

Külföldi vállalkozás állandó jellegű, közvetlen kereskedelmi képviseletet alapíthat Magyarországon, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel jön létre, és működését a cégbejegyzést követően kezdheti meg. A kereskedelmi képviselete bejegyzésére irányuló cégeljárás illetéke 50 ezer forint.

A kereskedelmi képviselet – a fióktelephez hasonlóan – jogi személyiséggel nem rendelkezik, jogokat és kötelezettségeket – a fiókteleppel ellentétben – külföldi vállalkozás javára nem szerezhet, illetve nem vállalhat. A kereskedelmi képviselet szerződést egy esetben köthet a külföldi vállalkozás nevében és javára: ha az a képviselet működtetésével függ össze.

A képviselet a külföldi vállalkozás saját nevében vállalkozási tevékenységet nem folytató olyan szervezeti egysége, amely – a külföldi vállalkozás nevében és javára – szerződések közvetítésével, előkészítésével, megkötésével, az üzletfelek tájékoztatásával és a velük való kapcsolattartással összefüggő feladatokat lát el. A képviselet tehát vállalkozási tevékenységet sem a külföldi vállalkozás, sem a saját nevében nem folytathat, hanem a külföldi vállalkozás nevében szerződéseket közvetít, részt vesz a szerződéskötések előkészítésében, tájékoztatási, reklám- és propagandatevékenységet végez.

Ha a képviselet engedélyköteles tevékenységet kíván folytatni, akkor a tevékenységet csak az engedély birtokában folytathatja. A bankképviseletre és biztosító intézet képviseletére, illetve a Tpt. és Bszt. hatálya alá tartozó szervezetek képviseletére az Ftv. csak eltérő ágazati szabályozás hiányában alkalmazandó. Így például a külföldi székhelyű hitelintézet bankképviseletének Magyarországon történő létesítését a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Banknak kell bejelenteni.

A kereskedelmi képviseletre a számvitelről szóló törvény hatálya nem terjed ki, így Magyarországon beszámolót nem kell közzé tennie, illetve letétbe helyeznie, azonban tekintettel arra, hogy egyes adójogszabályok a kereskedelmi képviseletre is vonatkoznak, a NAV-hoz be kell jelentkeznie, és a külföldi vállalkozás illetősége szerinti adóhatóságától származó kilencven napnál nem régebbi adóigazolás hiteles magyar nyelvű fordítását be kell nyújtania.

Az EGT-államnak nem minősülő országban bejegyzett külföldi vállalkozás kereskedelmi képviselete által ingatlantulajdon megszerzésére vonatkozó szabályok tekintetében a fióktelepre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni: ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez nem kell engedély, ha arról nemzetközi szerződés rendelkezik, vagy ha erre viszonosság áll fenn Magyarország és az adott állam között.

A kereskedelmi képviselet cégjegyzésére a képviseletnél munkaviszonyban foglalkoztatott, illetve oda kirendelt, vagy tartós megbízási jogviszonyban álló, belföldi lakóhellyel rendelkező személyek jogosultak.

A képviselet által foglalkoztatott személyekre vonatkozó szabályozás megegyezik a fióktelepre irányadó rendelkezésekkel: a kereskedelmi képviseletnél foglalkoztatottak a külföldi vállalkozással állnak jogviszonyban, a munkáltatói jogokat a külföldi vállalkozás a kereskedelmi képviseletén keresztül gyakorolja. A kereskedelmi képviselet cégjegyzékből való törlésekor az Mt.-nek a munkáltató jogutód nélküli megszűnésére irányadó szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a munkavállalót a külföldi vállalkozás a magyarországi munkavégzésre kirendelte.

A kereskedelmi képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törlése iránti kérelmet az arról szóló döntés meghozatalától számított hatvan napon belül köteles benyújtani a cégbírósághoz. Kérelemre a cégbíróság akkor törölheti a kereskedelmi képviseletet a cégnyilvántartásból, ha a külföldi vállalkozásnak a kereskedelmi képviselet működésével összefüggésben nincs Magyarországon köztartozása, továbbá a kereskedelmi képviselet a Cégközlönyben a megszüntetésről felhívást tett közzé azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül nála jelentsék be, de ilyen tartalmú bejelentés nem érkezett, vagy a hitelező követelését kielégítették, illetve arra biztosítékot nyújtottak, és nincs a kereskedelmi képviseletei tevékenységével összefüggésben a külföldi vállalkozás ellen Magyarországon bírósági vagy hatósági eljárás folyamatban.

Uniós szabályozás, illetve nemzetközi szerződés alkalmazásának esetén a képviseletnek elegendő a megszüntetéséről közzé tennie a Cégközlönyben a közleményt azzal, hogy a hitelezők követeléseiket harminc napon belül a kereskedelmi képviseletnél jelentsék be, továbbá tájékoztatást kell adnia arról is, hogy a ki nem elégített követeléseket a hitelezők milyen eljárásban érvényesíthetik.

A képviselet a cégbírósági nyilvántartásból történő törléssel megszűnik. A képviselet megszüntetése esetén a külföldi vállalkozásnak az esetleges ingatlanvagyonát egy éven belül el kell idegenítenie, kivéve, ha az ingatlanszerzéshez nem kellene engedélyt kérnie, vagy ha az elidegenítési kötelezettség alól a fővárosi és megyei kormányhivatal felmentést adott.

ECOVIS új logo

A cikk szerzője dr. Zalavári György senior partner ügyvéd és dr. Sándor Géza Ecovis társult ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2021. december 2.

EY: a cégek többsége számontartja a koronavírusos kollégákat   

A COVID-19 miatti technológiai átállás kapcsán egyre több kibertámadás éri a vállalatokat, miközben az IT-biztonság mellett az adatvédelem és a munkavállalók egészségi állapotának nyomon követése is kiemelt jelentőségű területté vált. Mára a cégek több mint fele rendelkezik adatokkal a koronavírussal diagnosztizált foglalkoztatottakról és ötödük megosztotta a fertőzött munkatársak nevét más kollégákkal vagy kormányzati szervekkel – derül ki az EY és az adatvédelmi szakértők nemzetközi szövetségének (IAPP) közös kutatásából.

2021. december 2.

Az internetes kereskedelem alakulása

Napról napra egyre több és több terméket és szolgáltatás vásárolunk online platformokon. Az online vásárlás térnyerése ráadásul a COVID-19 járvány alatt megjelenő korlátozások lazítását követően sem esett vissza.

2021. december 2.

Amikor a felszámoló perel – I.

Vannak esetek, amikor az adós ingatlana kikerül az adós vagyonából, így pedig a felszámolás során jelentősen kevesebb fedezet marad a hitelezői igények kielégítésre. Ilyenkor a felszámoló célja a vagyontárgy visszahelyezése a felszámolási vagyonba, a hitelezői igények kielégítésének reményében.