Lájkoljam vagy ne lájkoljam?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kik a digitális bennszülöttek és kik a digitális bevándorlók? Ez is kiderül Klausz Melinda új kötetéből. A közösségi média nagykönyve című munkájában egyszerre ír médiatörténetet és ad gyakorlati tanácsokat.

Ki ne szeretné, ha cége vagy saját weblapját, Facebook-oldalát, YouTube-ra feltöltött videóját minél többen megnézzék, Facebook-bejegyzését, fényképét netán lájkolják, LinkedInre helyezett életrajzát elolvassák? Valljuk be, mindannyian úgy tettünk szert némi ismeretre a közösségi médiában, hogy gyakoroltunk. Hogy másokat kérdezgettünk, mi hogyan is működik, miként kell regisztrálni, portrét elhelyezni, feltölteni, lájkolni. Pedig nem ártana egy kis elmélet, egy kis történelem, egy kis tanács, hogy átlássuk, milyenek, és miért éppen olyanok a közösségi média felületei. Hogy miért és hogyan lehet felhasználni, kihasználni lehetőségeit.

Az új kötet szerzője, Klausz Melinda 2007 óta foglalkozik a közösségi média marketingjével, 2008 óta blogol, élete első Facebook-hirdetését 2009-ben hozta létre. Cégét, a Klausz Social Groupot a Magyar Marketing Szövetség 2015-ben két Kkv-Marketing Gyémánt-díjjal is kitüntette. Így hihetünk szakértelmében és tapasztalataiban.

Munkájában az alapfogalmak meghatározását követően a social media működési modelljét, jellemzőit foglalja össze. Hamar kiderül számunkra, olvasók számára, vajon digitális bennszülöttnek vagy digitális bevándorlónak tekinthetjük-e magunkat. A digitális bennszülöttek már az internet világában nőttek fel, számukra az internet és az információ lételem, elveszettnek érzik magukat okostelefonjuk vagy táblagépük nélkül. A közösségi média a vérükben van. Ők az Y- és a Z-generáció tagjai, a nyolcvanas-kilencvenes évek (benn)szülöttei. A digitális bevándorlók azok, akik kénytelenek voltak beletanulni az internet jelentette technológiába, ők az idősebbek. Az X-generáció tagjai például 1965 és 1979 között születtek, akik már fiatal felnőttek voltak, amikor megjelent a cégeknél, majd az otthonokban a számítógép, az internet. Ez az a generáció, amely szinte rákényszerült az új technológia használatára, és kisebb-nagyobb nehézségek árán, de alkalmazkodott hozzá. Mellettük azonban nem szabad megfeledkezni a baby-boom generációról (a boomerekről) sem: ők 1946 és 1964 között születtek, akik napjaink vezetőinek többségét alkotják. Talán ők a leginkább bevándorlók. Valamennyi csoport tagjainak megvannak az előnyei, a hátrányai, ami a közösségi médiához fűződő viszonyt jelenti. Minél fiatalabb valaki, annál nagyobb az esély, hogy a digitális függőség, a közösségi média stressz-szindróma jegyei megfigyelhetők rajta, és minél idősebb valaki, annál nehezebben alkalmazkodik a digitális közösségi világhoz. (Kivételek persze mindig akadnak.)

I. Magyar Energetikai Jogi Konferencia

Early bird akció: 25.990 + 27% áfa/fő ebéd nélkül 2016. július 30-ig Ízelítő a konferencia témáiból: Hazai energiaszabályozás a nemzetközi és európai elvárások tükrében Sajátos szerződéses rendelkezések az energia-kereskedelmi szerződésekben Származási garancia és kapcsolt bizonyítvány (fehér bizonyítvány) országok közötti kereskedelme Magyarországot érintő energetikai ICSID perek tapasztalatai Energiaellátási szerződések megszegése a magyar bírói gyakorlatban Bővebb információ >>

A kötetből kiderül, miért és kiknek érdemes blogolni, miért lehet hatékony a blogolás. Mit tud a wiki, a YouTube, a Facebook, a Twitter, a LinkedIn, a Google+, a Flickr, a Pinterest, az Instagram, milyenek az aukciós oldalak. A szerző nagy hangsúlyt helyez a közösségi média marketingre, a hagyományos régi, valamint az új vásárlási modellre. Kiemelt figyelmet fordít a közösségépítésre a social media platformokon, valamint a közösségi hirdetésekre. Esettanulmányokkal, feladatokkal teszi érzékletessé az olykor elvontnak tűnő magyarázatokat. Javaslatokat ad az olvasó médiastratégiájának kialakításához is.

Vélhetően sem Klausz Melinda, sem a kiadó nem azt várja el az olvasótól, hogy az első betűtől az utolsóig, egy szuszra kiolvassa ezt a hasznos kiadványt. Inkább csak azt, hogy alkalmanként üsse fel annál a fejezetnél, amely téma éppen foglalkoztatja, aztán legközelebb más tartalomnál böngéssze a kötetet. Az a lényeg, hogy legyen érdeklődő, tanuljon, miként lehet ügyesen kommunikálni, hogyan teszik ezt mások, s mit lehet tőlük, illetve a szerzőtől tanulni.

A könyv az Athenaeum Kiadó gondozásában jelent meg.

---