Magyarország az élmezőnyben a foglalkoztatottsági rátában Koronavírus Veszélyhelyzet


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az OECD legfrissebb munkaerőpiaci körképében számtalan érdekességre hívja fel a figyelmet, közülük az egyik leginkább figyelemreméltó, hogy a magyar munkaerőpiac milyen jól viselte a koronavírus válságot.

A lenti ábrán látható a vizsgált 36 ország munkanélküliségi rátája, sárga pontok jelzik a 2020 februári, azaz a koronavírus válság előtti állapotot, zölddel látható a 2021 májusi, vagy egyes országok esetében az ehhez a dátumhoz legközelebbi adat. A legfrissebb adatok alapján Japánban mindössze 3,0 százalék a munkanélküliség, míg Costa Rica 17,6 százalékos ráta mellett működik. Jól látható, hogy három országot leszámítva – Ausztrália, Franciaország, Görögország – a munkanélküliség emelkedése volt jellemző az elmúlt másfél évben.

A magyar munkaerőpiac feltűnően jól viselte a koronavírus válságot, hazánkban 2020 februárja és 2021 májusa közt mindössze 3,7-ről 3,9-re ugrott a munkanélküliség – a mélypontot 5,0 százalékon értük el 2021 januárban -, amivel a vizsgált 36 ország sorában a 7. legalacsonyabb rátát értük el idén tavasszal.

munkanélküliség

Ez a válságállóság egyébiránt az egész régiónkat jellemzi, a cseh munkanélküliség 3,3 a lengyel 3,8 a szlovák 6,9 százalék volt májusban. Az európai országok munkaerőpiacai közül továbbra is a déliek mutatják a legrosszabb képet, a görög, spanyol és olasz ráták továbbra is a 10-15 százalékos tartományban szóródnak.

Az eredeti elemzés itt érhető el.

(aszhirportal.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 25.

Megjelent a NIS2-törvény IT-követelményeket tartalmazó rendelete

Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.