A nyári diákmunka és a szolgálati idő
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az OECD legfrissebb munkaerőpiaci körképében számtalan érdekességre hívja fel a figyelmet, közülük az egyik leginkább figyelemreméltó, hogy a magyar munkaerőpiac milyen jól viselte a koronavírus válságot.
A lenti ábrán látható a vizsgált 36 ország munkanélküliségi rátája, sárga pontok jelzik a 2020 februári, azaz a koronavírus válság előtti állapotot, zölddel látható a 2021 májusi, vagy egyes országok esetében az ehhez a dátumhoz legközelebbi adat. A legfrissebb adatok alapján Japánban mindössze 3,0 százalék a munkanélküliség, míg Costa Rica 17,6 százalékos ráta mellett működik. Jól látható, hogy három országot leszámítva – Ausztrália, Franciaország, Görögország – a munkanélküliség emelkedése volt jellemző az elmúlt másfél évben.
A magyar munkaerőpiac feltűnően jól viselte a koronavírus válságot, hazánkban 2020 februárja és 2021 májusa közt mindössze 3,7-ről 3,9-re ugrott a munkanélküliség – a mélypontot 5,0 százalékon értük el 2021 januárban -, amivel a vizsgált 36 ország sorában a 7. legalacsonyabb rátát értük el idén tavasszal.
Ez a válságállóság egyébiránt az egész régiónkat jellemzi, a cseh munkanélküliség 3,3 a lengyel 3,8 a szlovák 6,9 százalék volt májusban. Az európai országok munkaerőpiacai közül továbbra is a déliek mutatják a legrosszabb képet, a görög, spanyol és olasz ráták továbbra is a 10-15 százalékos tartományban szóródnak.
Az eredeti elemzés itt érhető el.
Megmutatjuk, milyen kapcsolatban áll a diákmunka és a nyugdíj, mikor szerez szolgálati időt a diák a munkavégzéssel, és mikor nem.
A Tanács elfogadta az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika (EuroHPC) Közös Vállalkozásról szóló rendelet módosítását annak érdekében, hogy a rendelet célkitűzéseit kiterjessze az „MI-gyárak” létrehozására és üzemeltetésére – adta hírül az eGov.
Június 24-én hatályossá vált a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan törvény” IT követelményrendszerét tartalmazó kormányrendelete. A NIS2 törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet megjelenése egyformán jelentős lépés a jogszabállyal érintett cégek, a leendő auditorok és a tanácsadók számára is. A 120 oldalas dokumentum pontosan tartalmazza ugyanis azokat a követelményeket, amelyek alapján az érintett cégek felkészülése/felkészítése már elindítható, valamint a 2025-ben induló hatósági kiberbiztonsági audituk pedig megtervezhetővé válik. A Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég szakértői a következőkben segítséget nyújtanak a rendelet értelmezésében.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!