Már csak néhány napja maradt a cégeknek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A törzstőkeemeléssel kapcsolatos legfontosabb kérdésekre dr. Szira Éva, az Országos Bírósági Hivatal központi igazgatási feladatokkal megbízott bírája válaszolt.


Kiket érint a kötelező cégmódosítás?

A kötelező törzstőkeemelés azokat a korlátolt felelősségű társaságokat érinti, amelyek jegyzett tőkéje nem éri el a 3 millió forintot, azaz a cégjegyzék 11. rovatában 3 millió forint alatti összeg szerepel. Természetesen nem kell a törzstőkét felemelni, ha a társaság végelszámolás, kényszertörlés, felszámolás alatt áll.

[multibox]

Országosan ez körülbelül hány kft-t jelent?

2017. január végén 65.459 korlátolt felelősségű társaság jegyzett tőkéje nem érte el a 3 millió forintot és ezen Kft-ék nem álltak felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt sem.

Milyen módon, milyen forrásból történhet a tőkeemelés?

A törzstőkeemelés forrása lehet:

  1. új vagyoni hozzájárulás szolgáltatása (készpénz vagy „apport”);
  2. törzstőkén felüli vagyon – ilyenkor a közbenső vagy 2016. évi mérleget el kell fogadni és benyújtani a cégbíróságnak;
  3. a társaság jövőben várható, képződő nyeresége. Fontos, hogy mindaddig nem lehet osztalékot fizetni, amíg ez nem nyújt fedezetet a legalább 3 millió forintos jegyzett tőkére.

Hogyan kell előterjeszteni a változás bejegyzésére vonatkozó kérelmet és mi ennek a határideje?

A törzstőkeemelésre vonatkozó határozatot 2017. március 15-ig kell meghozni, a kérelmet és mellékleteit – jogi képviselő (ügyvéd, közjegyző, jogtanácsos) közreműködésével – 2017. április 14-ig kell benyújtani a cégbíróságra. Ugyanekkor kérni kell az elektronikus kézbesítési cím bejegyzését is, ha a cégjegyzék 45. rovatában még nincs ilyen adat.

Mekkora költséget von maga után a változásbejegyzési kérelem benyújtása?

A kérelmet – ha más módosítás nem történik – ingyen, azaz illeték és közzétételi díj megfizetése nélkül lehet előterjeszteni. A jogi képviselő munkadíja szabad megállapodás tárgya.

Milyen lehetőségei vannak azoknak a társaságoknak, melyek nem tudják teljesíteni a törzstőke felemelését?

Három lehetőségük van. Elhatározhatják a társaság megszűnését, illetve végelszámolás. Átalakulhat olyan társasággá, ahol a legkisebb jegyzett tőke nincs meghatározva (kkt, bt). Végül lehetőség van más társasággal egyesülni úgy, hogy a jogutód cég jegyzett tőkéje elérje a 3 millió forintot.

Hogyan szankcionálja a cégbíróság a kötelező cégmódosítás elmulasztását?

A kötelező módosítás elmulasztása esetén a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás során a céget megszűntnek nyilvánítja, majd elrendeli kényszertörlését.

A határidő  jogvesztő vagy esetleg lehetséges kimentés?

A 2017. április 14-i határidő nem jogvesztő. A megszűntnek nyilvánítás és kényszertörlés elrendelés jogerőre emelkedéséig a törzstőkeemelés bejegyzése iránti kérelmet be lehet nyújtani. Ha a társaság már átvette a megszűntnek nyilvánító végzést, ez ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt fellebbezést jelenthet be, vagy igazolási kérelmet terjeszthet elő.


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 30.

Duna House: a fővárosban az első lakások átlagára 44 millió forint

Az otthonteremtési támogatások, a csökkenő lakáshitelkamatok és a gazdasági helyzet javulása valódi fellendülést hozott idén a magyarországi ingatlanpiacon, ahol 100 eladott lakásból Budapesten 23-ra, a vidéki területeken 26-ra első otthonukat szerző vevők kötnek szerződést, mindez 1, illetve 2 százalékos növekedés 2023-hoz képest – közölte a Duna House saját adatai alapján.

2024. szeptember 30.

Az ESG-kockázatok mérését javasolja az MNB a bankoknak

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki, amelynek alapján a hitelező pénzügyi szervezeteknek hitelnyújtás előtt kérdőívben kell felmérni a kölcsönt igénylő vállalatok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) kockázatait, mivel kockázatkezelési folyamataikban ezeket is figyelembe kell majd venniük. A felügyeleti elvárást 2025 júliusától az 500 millió forintot meghaladó céges hitelkihelyezések esetében kell alkalmazni, majd a következő években fokozatosan egyre alacsonyabb szerződéses összegeknél is – jelentette be hétfői közleményében a jegybank.