Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkajog alapvetően nemzeti jog, hatálya egy-egy ország területére korlátozódik, ezért ha a munkaviszony több országhoz is kapcsolódik (pl. a munkáltató és munkavállaló személyes joga eltérő vagy a teljesítés helye különbözik a munkaviszonyra egyébként irányadó jog országától), felmerül a kérdés, hogy melyik ország jogát kell alkalmazni.
Az Európai Parlament és Tanács 593/2008/EK rendeletét (2008. június 17.) a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) a polgári és kereskedelmi ügyekben fennálló szerződéses kötelezettségekre kell alkalmazni, olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között kell választani. A rendelet tárgyi hatálya a 2009. december 17-ét követően kötött egyéni munkaszerződésekre is kiterjed.
A külföldi elemmel rendelkező munkaviszonyban a felek szabadon eldönthetik, hogy melyik ország jogát alkalmazzák. A munkaviszonyra irányadó jogot a szerződő felek választják meg. Az sem feltétel, hogy az általuk választott joggal bármilyen kapcsolatban álljanak. A jogválasztásnak kifejezettnek vagy hallgatólagosnak kell lennie. Hallgatólagos jogválasztás esetén a szerződés rendelkezéseiből vagy a munkavégzés körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie a választott jognak.
A hallgatólagos jogválasztásnak egyértelműnek kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot is meghatározhatják. A felek az alkalmazandó jogot közös megegyezéssel bármikor megváltoztathatják. Amennyiben a felek által választott jog nem azé az országé, amely legszorosabban kapcsolódik a szerződéshez, az utóbbi jogának rendelkezéseit tiszteletben kell tartani. Amennyiben a szerződés egy vagy több tagállamot érint, a valamely nem tagállam jogára vonatkozó jogválasztás nem mondhat ellent a közösségi jog rendelkezéseinek.
A szabad jogválasztásnak 3 korlátja van:
Ilyenkor a választott jog továbbra is irányadó, azonban a szokásos munkavégzés helye vagy a munkáltató telephelye szerinti állam kötelező normái elsőbbséget élveznek, azokat tiszteletben kell tartani. A jogválasztás korlátja, hogy az nem eredményezheti a munkavállaló megfosztását olyan védelmi szabályoktól, amelyektől – a rendszerinti munkavégzés helyének joga szerint – megállapodás útján sem lehet eltérni.
Labour Law SummitSok Közép-Kelet Európai országban lépett hatályba új munkajogi kódex, valamint jelentős változásokon mentek keresztül a jogrendszerek. Tudjon meg többet a nemzetközi munkajogi helyzetről! Neves előadók érkeznek és résztvevők várhatóak Németországból, Ausztriából, az angolszász országokból, Csehországból, Szlovákiából, Romániából, Horvátországból és a Balti-államokból. Már lehet jelentkezni! |
---|
Ha az egyéni munkaszerződésre alkalmazandó jogot a felek nem választották meg, a szerződésre azon ország joga az irányadó, ahol vagy – ennek hiányában – ahonnan a munkavállaló a szerződés teljesítéseként rendszerint a munkáját végzi. A rendszerinti munkavégzés helye szerinti országon nem változtat az, ha a munkavállalót ideiglenesen egy másik országban foglalkoztatják. (A munkáltató által meghatározott időre külföldre küldött munkavállalókra (azaz a kiküldetésre) a munkavállalók kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni. Kiküldetés esetén a küldő ország jogát kell alkalmazni a munkaviszonyra, a kiküldetésben lévő munkavállalóra a fogadó tagállamnak pusztán bizonyos minimális munkafeltételeit kell alkalmazni.)
A preambulum 36. pontja értelmezi az ideiglenes munkavégzés fogalmát. Ideiglenesnek tekintendő a külföldi munkavégzés akkor, ha a munkavállalónak feladatának külföldön történő teljesítése után származási országában ismét munkába kell állnia. Amennyiben a munkajogviszonyban nincs szokásos munkavégzési hely, akkor a munkaszerződésre annak az államnak a joga irányadó, ahol a munkavállalót alkalmazó telephely található. Amennyiben a körülmények összessége alapján a munkaszerződés vagy a munkajogviszony szorosabb kapcsolatban áll egy harmadik országgal, mint a szokásos munkavégzési hely vagy az alkalmazó telephely államával, akkor ennek a szorosabb kapcsolatot felmutató országnak a jogát kell alkalmazni a munkajogviszonyra.
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.
A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!