Mi is az a névfoglalás?


Mi történik, ha egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut a cégalapítást tervezők előre megálmodott cégneve, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat? Erről rendelkezik a névfoglalás „intézménye”.

Amikor az alapítók egy új vállalkozást létrehozását tervezik, számos elemet kell előre kitalálniuk, megtervezniük. E folyamat része az elképzelt üzleti tevékenység meghatározása, az ehhez szükséges pénzügyi források előteremtésének, a rendelkezésre bocsátás időzítésének felvázolása, a folyamatokhoz szükséges emberi és tárgyi erőforrások felmérése, de idetartozik az új cég nevének meghatározása is.

Számos alkalommal – még az előkészítés fázisában – nemcsak a cégnevet határozzák meg a tagok, hanem már előre elkészítik a cég marketingtevékenységét annak érdekében, hogy a cégalapítás után rövid időn belül eljussanak a vevőikhez, ügyfeleikhez.

Sok esetben az új cégnévre vonatkozó ötlet már jóval előbb megszületik, mint a tényleges gazdasági folyamatokra vonatkozó érdemi kérdésekre adott válaszok. Lehet, hogy a cégnév már rögtön kipattan a tulajdonosok fejéből, de ahhoz, hogy a vállalkozást el is tudják indítani, még befektetőket kell szerezniük, pénzügyi eszközöket kell felszabadítaniuk, telephelyet kell felmutatniuk vagy épp az adott tevékenységhez kulcsfontosságú munkavállalókkal, más vállalkozókkal kell előzetesen megállapodniuk.

Ezekkel a további tevékenységekkel sokszor jelentősebb idő eltelik, és közben sajnos előfordulhat az az eset, hogy egy másik vállalkozás tulajdonosainak is eszébe jut az előre megálmodott cégnév, és azzal korábban megalapítják a saját gazdasági társaságukat. Ezzel a cégbíróságon azonos cégnévvel csak másodikként jelentkező vállalkozást megfosztják attól a lehetőségtől, hogy ugyanazon a néven hozzák létre társaságukat. Ebben a kellemetlen szituációban az esetleg korábban a névhez kötődően előkészített marketingfolyamatok, logók vagy kereskedelmi megnevezések használata is ellehetetlenül a név regisztrálásának meghiúsulásával.

Azonban a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló a 2006. évi V. törvény (Ctv.) kínál megoldást ennek az esetnek az elkerülésére. A cégnév tekintetében ugyanis lehetőséget biztosít arra, hogy még a cégalapítási kérelem benyújtása előtt akár 2 hónappal is be tudjuk biztosítani előre, hogy ez idő alatt senki más nem fogja felhasználni vezérszóként az általunk kiszemelt elnevezést.

A cégbíróság részére a név lefoglalásához szükséges kérelmet jogi képviselő útján, elektronikusan nyújthatjuk be és 15000 forintos eljárási illetéket kell leróni.

A névfoglalás iránti kérelemben legfeljebb öt, a kérelmező által felállított sorrendbe rendezett cégnév jelölhető meg. Ha a nevek közül több is alkalmas a bejegyzésre, a cégbíróság a sorrendben az első helyen szereplő név lefoglalásáról fog rendelkezni. A kérelemben a cég tervezett székhelyét is meg kell jelölni, mert az e székhely szerinti cégbíróság lesz illetékes az eljárásra, bár utólag a cégbejegyzési kérelemben akár eltérő székhely is megjelölhető.

Ha a tervezett cégnév későbbi bejegyzésének nincs akadálya, akkor az eljáró cégbíró egy munkanapon belül végzésében a cégnevet hatvannapos időtartamra a kérelmező részére lefoglalja, és azt a cégnevek nyilvántartásába bevezeti. A 60 napos időtartam alatt ezzel a cégnévvel más gazdasági társaság a cégnyilvántartásba nem jegyezhető be, és más sem lesz jogosult ugyanezt a cégnevet lefoglalni.

Ha a cég bejegyzésére, illetve a cégnév változásának bejegyzésére irányuló kérelem benyújtására hatvan napon belül nem kerül sor, a névfoglalás megszűnik. A névfoglalás egyszeri alkalommal 8 nappal meghosszabbítható abban az egyedi esetben, ha már az eredeti hatvan napos határidő lejárt és közben a cégbejegyzési kérelmét valamilyen ok miatt visszautasították, de a korrigált kérelmét 8 napon belül ismételten, az eredetileg lefoglalt cégnévvel adja be.

Ha a lefoglalt névvel a bejegyzési kérelmet a névfoglalás bejegyzésétől számított 60 napon belül a jogosult nem nyújtja be, vagy a kérelmet véglegesen elutasították, az illetékes cégbíróság a névfoglalást törli a nyilvántartásából, és az adott cégnév újra felszabadul, bárki más jogosult lesz ezen a néven gazdasági társaságot alapítani.

A cikk szerzője dr. Zalavári György partner ügyvéd. Az Ecovis Zalavári Legal Hungary a Jogászvilág.hu szakmai partnere.




Kapcsolódó cikkek

2024. október 4.

Így gondolkoznak a vagyonosok a jövőről – egy vagyontervezési felmérés eredményei

A Jalsovszky vagyontervezéssel foglalkozó üzletága, a Jalsovszky Private 2024 nyarán felmérést végzett több, mint 100 ügyfele körében. A felmérésből kiderül, hogy a megkérdezett ügyfelek milyen céllal és módon hozták létre vagyonkezelési (különösen bizalmi vagyonkezelési és vagyonkezelő alapítványi) struktúráikat és hogyan gondolják a vagyonkezelésbe átadott, több mint 2,5 milliárd eurónyi vagyont a jövőben működtetni, kezelni. A felmérés pár kifejezetten érdekes eredménnyel és tanulsággal is szolgált.

2024. október 1.

Biztonsági és jogi következményei is lehetnek az illegális szoftverhasználatnak

A digitális kor kihívásai között kiemelt helyet foglal el a szoftverek jogtiszta használatának kérdése. A globális trendeknek megfelelően már Magyarországon is jelentős hangsúly helyeződik erre a területre, ugyanis egyre többen ismerik fel, hogy az illegális szoftverhasználat nem kevés kockázattal jár. Nemcsak biztonsági, hanem gyakran jogi problémákat is előidézhet, ami különösen a vállalatok számára okozhat igen komoly kellemetlenségeket.