Mikor tagadható meg a munkáltatói utasítás?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkavállaló alapvető kötelezettsége a munkáltató utasításainak eleget tenni, azokat teljesíteni. Előfordulhatnak azonban olyan esetek, amikor a munkáltatói utasítások jogszerűen megtagadhatóak, sőt, egyes utasítások végrehajtását a munkavállaló köteles visszautasítani. Az utasítás jogszerű megtagadásának a munkavállalóra nézve hátrányos jogkövetkezménye nem lehet.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 52. § (1) bekezdés c) pontja alapján a munkavállaló köteles a munkáját az arra vonatkozó utasítások szerint végezni. Az utasítás teljesítésének megtagadása, az attól való eltérés főszabály szerint kötelezettségszegést jelent, amely hátrányos jogkövetkezmények alkalmazásához, felmondáshoz, vagy akár azonnali hatályú felmondáshoz vezethet.
Bizonyos esetekben azonban a munkavállaló mégis jogosult vagy köteles a munkáltatói utasítás végrehajtását megtagadni, illetve attól eltérni. A munkavállaló köteles megtagadni az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása más személy egészségét vagy a környezetet közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné [Mt. 54. § (1) bekezdés]. A munkavégzés során, által tehát más személy élete, testi épsége, egészsége nem kerülhet közvetlen és súlyos veszélybe, a munkavállaló még munkáltatói utasításra sem tehet olyat, amivel ilyen helyzetbe hozna mást. Más személy alatt mind a munkatársakat, mind a munkavállalóktól eltérő, harmadik személyeket is érteni kell. A veszélyhelyzetnek közvetlenül a munkáltatói utasítás végrehajtásából kell fakadnia. Mások egészsége kerülhet közvetlen és súlyos veszélybe például, ha a taxisofőrt olyan jármű használatára utasítja a munkáltatója, amelynek fékberendezése nem működik megfelelően, hiszen ilyen esetben mind a taxiban ülő utasok, mind a forgalomban részt vevők sérülhetnek. A munkáltatói utasítás teljesítését abban az esetben is kötelező megtagadni, ha az a környezet közvetlen és súlyos veszélyeztetését eredményezné. Erre lehet példa, ha a munkáltató a veszélyes hulladék útszélen való lerakására és otthagyására utasítja a munkavállalót.
Mint láthatjuk, a bűncselekmények, szabálysértések esetén, ha azok nem tartoznak a fenti körbe, nem köteles a munkavállaló az utasítás teljesítésének megtagadására. Tipikusan ilyenek lehetnek a gazdasági bűncselekmények, például a költségvetési csalásra történő utasítás. Fontos megjegyezni, hogy ebben az esetben, bár a munkavállaló nem köteles az utasítás megtagadására, amennyiben mégis végrehajtja azt, büntetőjogi felelőssége megállapítható, még akkor is, ha bizonyítja, hogy munkáltatói utasításra járt el.
A munkavállaló megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné [Mt. 54. § (2) bekezdés]. Ebben a körben tehát a munkavállaló nem köteles, de jogosult az utasítás végrehajtásának megtagadására, anélkül, hogy emiatt a munkaviszonyban bármilyen hátrányos jogkövetkezmény érhetné. Munkaviszonyra vonatkozó szabálynak a jogszabály, a kollektív szerződés és az üzemi megállapodás, valamint az egyeztető bizottságnak a felek előzetes megállapodásán alapuló kötelező határozata minősül [Mt. 13. §]. Így például, amennyiben a munkáltató rendkívüli munkát (túlórát) rendel el, a munkavállaló köteles azt teljesíteni. Ám ha az adott évben az elrendelt túlóra már a 251. lenne, és se kollektív szerződés, se a felek megállapodása nem bővíti a rendkívüli munkavégzés időbeli korlátait, a munkavállaló jogszerűen megtagadhatja a teljesítését, hiszen annak elrendelése az Mt. 109. § (1) bekezdésébe ütközik. Ilyenkor a rendkívüli munka teljesítésének visszautasítása nem minősül kötelezettségszegésnek. Ehhez hasonlóan, a munkavállaló akkor is megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha azzal saját magát veszélyeztetné közvetlenül és súlyosan, így például visszautasíthatja a megfelelő védőruha nélkül történő munkavégzést.
Az utasítás megtagadásának jogszerűsége azonban nem menti fel a munkavállalót a munkavégzés alól: a többi, fenti körbe nem tartozó utasításoknak továbbra is eleget kell tenni. Amennyiben az utasítás teljesítésének jogszerű megtagadása okán a munkavállalónak nincs egyéb, végezhető feladata, akkor is köteles munkaképes állapotban a munkáltató rendelkezésére állni [Mt. 54. § (3) bekezdés], így például a taxisofőr nem mehet csak úgy haza, még ha nincs is olyan jármű, amelyet biztonságosan vezethetne. Erre az időre a munkavállalót az alapbére illeti meg [Mt. 146. § (1) bekezdés].
Abban az esetben, ha a munkáltató olyan utasítást ad, hogy annak végrehajtásából maga a munkáltató károsodna, a munkavállalónak erről értesítenie kell a munkáltatót. Amennyiben a munkáltató fenntartja utasítását, a munkavállaló köteles azt végrehajtani; természetesen a későbbi viták elkerülése érdekében kérheti, hogy az utasítást a munkáltató foglalja írásba [Mt. 22. § (1) bekezdés]. Ha a munkáltató értesítésére nincs mód, a munkavállaló jogosult, de nem köteles az utasítástól eltérni, és csak annyiban, amennyiben ezt a munkáltató károsodástól való megóvása feltétlenül megköveteli. Ilyenkor a munkáltatót utólag, haladéktalanul tájékoztatni kell az eltérésről. [Mt. 54. § (4) bekezdés] Amennyiben a szakszerűtlen vagy célszerűtlen utasítások végrehajtása nem okoznának károsodást a munkáltatónak, a munkavállaló köteles azok végrehajtására, az azoktól való eltérés kötelezettségszegésnek minősül. Természetesen a munkáltató tájékoztatására, figyelmeztetésére ilyenkor is van lehetőség, de a munkavállaló nem bírálhatja felül a munkáltató döntését.