Megszületett a bérmegállapodás
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A magyar munkavállalók mindenekelőtt és szinte egyöntetűen azt tartják legfontosabbnak, hogy holnap is meglegyen az állásuk. A karrier például nincs benne a top 3-ban. Az InfoTandem infografikája.
Biztonság – ez az egyetlen olyan szempont, amelyre a megkérdezett magyarországi munkavállalóknak több mint a fele (egész pontosan 60 százaléka) mondta azt, hogy „nagyon fontos” egy állás, illetve általában a munka vonatkozásában. A Tárki 2015. októberi Omnibusz-felmérésében szereplő félszáz alkalmazott ezen legerősebb minősítést viszonylag magas arányban még a jó keresetnek ítélte oda: 38 százalék szavazott így. A 24–28 százalékos sávba a munka érdekessége, önállósága, illetve a karrier került.
A fontossági sorrend akkor is hasonló, ha a „nagyon fontos” és a „fontos” minősítések arányait összevontan kezeljük. Ebben az esetben az állásbiztonság még kiugróbb szempontnak mutatkozik, hiszen a válaszadók közül szinte mindenki – 95 százalék – minimum fontosként jelölte meg. A kereset ebben az összevetésben is ezüstérmes, 89 százalékkal, a bronz pedig a munka érdekességének jár, közel négyötödös aránnyal.
Nem kevésbé tanulságos megvizsgálni, mi van a fontossági skála másik végén. Itt is azonnal kiugrik ugyanis egy dimenzió, amelyet az alkalmazottak legnagyobb hányada, több mint egynegyede minősített „nem fontos”, vagy „egyáltalán nem fontos” jelzővel. Ez pedig a munkaidő szabadsága, vagyis az, hogy valaki szabadon dönthessen arról, mikor és mennyit dolgozik. Az egytized körüli (8–11 százalékos) sávban e tekintetben a munka önállósága, illetve társas volta, a másoknak segítés motívuma, valamint – némiképp meglepő módon – a karrier bukkan fel (amely ugyebár a fontossági rangsor első harmadában is megjelent).
Bérmozaik 2016 |
---|
Ha eljön, megkapja dr. Kovács Szabolcs: Bérszámfejtés a gyakorlatban című könyvét is. Témáink közül: További részletek >> |
Annak alapján, hogy bizonyos jellemzőket mennyire tartanak lényegesnek, a munkavállalók különböző karakterű csoportokba sorolhatók. A Tárki kutatói elkülönítették például az önmegvalósítók körét, amelynek tagjai számára az átlagosnál lényegesebbek az olyan posztmodern jellemzők, mint hogy a munka egyszerre legyen érdekes és hasznos, s még segítsen is másokon (e háromból legalább kettő fontosnak számít számukra). Ez a munkaerő-piaci csoport az alkalmazottaknak összességében az egyötödét teszi ki. A fővárosiak között már bő egynegyedes a súlyuk, s hasonló arányt képviselnek a legfiatalabbak, illetve a nyugdíj előtt állók között is; a főiskolát végzetteknek több mint egyharmada tartozik ide.
Hároméves bérmegállapodás köttetett, amely szerint jövőre a minimálbér 9, a garantált bérminimum 7 százalékkal nő.
Közel 300 pénzügyi- és adóvezető körében készített felmérést az EY Magyarország. A vállalat éves adókonferenciáján bemutatott kutatásának eredményeiből kiderül, hogy a cégek jelentős többsége már elkezdett foglalkozni azzal, hogy beépítse a mesterséges intelligenciát az adózási folyamataiba. A válaszadók azt is megosztották, hogy üzleti oldalról mi jelenti számukra a legnagyobb kihívást.
A LEI-kód éppen olyan szerepet tölt be a cégek életében, mint egy ember életében a személyi igazolvány vagy az útlevél. Az Európai Unió által 2018-ban egyes pénzügyi tranzakciókhoz kötelezővé tett LEI-kód (jogalany-azonosító) szerepe, hogy biztosítja az átláthatóságot és a biztonságot a pénzügyi folyamatokban.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!