Kinevezhető-e ügyvéd egy cég ügyvezetőjének, végelszámolójának?
Az ügyvédek vezető tisztségviselővé történő kinevezésének jogi környezetét, korlátait járja körbe alábbi cikkünk.
Mire figyeljünk a közös megegyezés aláírásakor?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy munkaviszony sokféleképpen – többféle jogcímen, indíttatásból – zárulhat le. Az egyes megszüntetési módok közül első ránézésre a közös megegyezés tűnik a legbékésebb megoldásnak, mivel az a felek egyező szándékát hivatott kifejezni. Ha azonban a mélyére ásnánk egy-egy ilyen típusú megállapodás történetének, hamar kiderülne, hogy az a legritkábban fordul elő, hogy a felek egyszerre jutnak ki a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó döntésre. A megállapodást többnyire az egyik fél kezdeményezi és tipikusan a feltételek előzetes egyeztetése, az előnyök-hátrányok mérlegelése után kerül az aláírás és a pecsét a dokumentum végére.
Gyakori, hogy a tárgyalóasztaltól az egyik fél rossz szájízzel áll fel. Nem ritka az sem, hogy a munkavállaló az aláírt dokumentummal ügyvédhez fordul, vagy annak érvényességét a bíróság előtt kérdőjelezi meg.
Jelen írásomban – konkrét élethelyzetekből merítve – azt kísérelem meg bemutatni, hogy a közös megegyezésben szokásosan elhelyezett mondatoknak mi a gyakorlati jelentősége. Mi az, ami megengedhető egy közös megegyezéses tárgyalás során és mi az, ami a megállapodást érvénytelenné teszi.
A közös megegyezés lényege, létrejöttének előfeltételei
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) A munkaviszony megszüntetése cím alatt, a 64.§ (1) bekezdés a) pontjában rögzíti, hogy a felek a közöttük fennálló munkaviszonyt közös megegyezéssel megszüntethetik.
Az Mt. arra, hogy a megállapodásban tartalmilag minek kell szerepelnie, nem ad iránymutatást. A bírói gyakorlat szerint amennyiben egy dokumentumban a felek a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös szándékukat és a munkaviszony megszűnésének időpontját egyértelműen kifejezik, illetve rögzítik, az közös megegyezésnek minősül, még akkor is, ha azt a felek maguk másként (pl. felmondásnak) nevezték el.
| 2014. május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szakmai Konferenciája |
|---|
|
Érdekli, mit jelenthet cége számára a halasztott áfa július 1-jei kivezetése? Van megoldás az ebből következő likviditási kérdések megoldására? Regionális terjeszkedés, mint az iparág jövője? Ha igen, hogyan finanszírozza az export orientált növekedési stratégiát? A válaszokat és az együttgondolkodás lehetősét kínáljuk, jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra! Ízelítő a programból: 2014. május 14.
2014. május 15.
Helyszín: Balatonkenese, Hotel Marina Port****, 8174 Balatonkenese Kikötő Utca 2-4. |
Valójában még az sem feltétel, hogy az egyes szándéknyilatkozatok egy dokumentumban szerepeljenek. Közös megegyezés valamelyik fél ajánlata és annak másik fél általi elfogadása folytán – fizikailag több irat alapján – is létrejöhet.
Szokásos, hogy a megállapodást az egyik fél kezdeményezi. Azt azonban nem szükséges a dokumentumban feltétlenül rögzíteni, hogy ki volt a kezdeményező fél. Ezen körülménynek legfeljebb csoportos létszámcsökkentés esetén lehet jelentősége. A munkavállaló által kezdeményezett közös megegyezés ugyanis a csoportos leépítés létszámába nem számít be (Mt. 73.§).
Egyéb kikötések – szabad a gazda?
Munkaügyi szakemberektől is gyakran hallhatjuk azt – a kissé általánosító – kijelentést, hogy a közös megegyezésbe a felek akármit beleírhatnak. Ha akármi azért nem is írható bele, az azonban kétségtelenül igaz, hogy a közös megegyezés a munkaviszonnyal kapcsolatos számos kérdés, igény rendezésére lehetőséget, keretet ad.
Amennyiben például a felek rendelkezése alapján a munkaviszony a megállapodás megkötéséhez képest egy későbbi időpontban zárul le, azon kérdéseken túl, hogy a fennmaradó időre a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli-e, illetve milyen díjazás illeti meg, fontos lehet annak a rögzítése is, hogy a munkaköréből folyó jogosítványait, hatáskörét mennyiben gyakorolhatja.
Ennek különösen bizalmi munkakörökben, illetve akkor lehet nagy jelentősége, ha a felek a jogcím ellenére valójában nem barátságban váltak meg egymástól. A munkaviszony fennállása ugyanis hivatkozási alap lehet a munkavállaló részéről a munkahelyre való belépésre, a munkaeszközök használatára és ekként adatokhoz való hozzáférésre, amely a munkáltató számára komoly kockázatokat hordozhat.
A közös megegyezések tipikus eleme a munkaviszonnyal, illetve annak lezárásával összefüggő jogokról, illetve igényérvényesítésről szóló kölcsönös lemondás. Ez egyrészt mindkét fél részére garancia arra, hogy a másik fél a jövőben jogi eljárást, munkaügyi pert nem kezdeményez vele szemben. Másfelől azonban a felek saját magukat is elzárják a későbbi – a munkaviszony megszüntetésekor esetleg nem kellően végiggondolt – igények érvényesítésétől.
| Munkajogi kiskönyvtár 3. rész: A munka díjazása |
|---|
|
Közérthető példákon keresztül ismertetjük a munkabér elszámolásának, kifizetésének szabályait és részletesen bemutatjuk a távolléti díj számítását. Nem hiányozhat egyetlen számfejtéssel foglalkozó, vagy személyügyi szakember polcáról sem! Bővebb információk és megrendelés |
Számos alkalommal előfordul például, hogy valamely alkalmazott távozása után „kihullik a csontváz a szekrényből”, a munkáltató hibákat fedez fel, amely miatt esetleg anyagi kár is érte. Ugyanígy munkavállalói oldalon is felmerülhetnek utóbb igények (pl. túlóra ellenértéke), amely a közös megegyezésben elhelyezett – fent említett – kikötés folytán jogi úton nem lesz követelhető.
Fontos tehát, hogy a joglemondás elfogadása előtt mindkét fél alaposan átgondolja a potenciálisan felmerülő igényeket. Az egyértelműség kedvéért célszerű azokat a megállapodásban legalább példálózóan felsorolni. Megjegyzendő, hogy a közös megegyezés aláírásakor még objektíve nem látható körülmény – pl. később jelentkező, munkaviszonnyal összefüggő megbetegedés – miatti igényérvényesítést a tárgyalt közös megegyezéses rendelkezés nem zárja ki.
A közös megegyezés lehetőséget ad továbbá arra is, hogy a felek a közöttük létrejött tanulmányi szerződésből, vagy versenytilalmi megállapodásból folyó kötelezettségeket egymás között rendezzék. Ezekre ugyanis a közös megegyezés automatikusan nem hat ki.
Érvek pro és kontra
A közös megegyezést, mint munkaviszony megszüntetési módot a munkáltatók többnyire kedvelik. A megállapodás elérése melletti fő motiváció jellemzően a jogi kockázatok elkerülése. Az aláírás érdekében a munkáltatók sokszor anyagi áldozatra is hajlandóak. Különösen igaz volt ez a régi Mt. hatálya alatt, amikor a jogellenes jogviszony megszüntetéshez a törvény még jóval súlyosabb jogkövetkezményeket fűzött, mint manapság.
| Az új Ptk.: amit egy munkajogásznak tudnia kell – szakmai előadássorozat |
|---|
Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! A teljes előadássorozat ára magában foglalja az áprilisban megjelenő új Kommentár a Munka törvénykönyvéhez című kiadványt. Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A munkaviszony megállapodással történő lezárása a munkavállaló számára is hordozhat előnyöket. A közös megegyezés, mint jogcím például jobban mutat a későbbi elhelyezkedés szempontjából, mint ha az iratokban pl. munkáltatói felmondás szerepelne. A közös megegyezésben továbbá rugalmasabban alakíthatóak a feltételek, így például a munkaviszony megszűnésének napjára vonatkozóan, amely különösen előnyös lehet akkor, ha a munkavállalónak az új munkahelyén a felmondási ideje lejárta előtt kellene kezdenie.
Megtámadási okok – mikor alapos és mikor alaptalan a munkavállalói kifogás?
A felek által aláírt közös megegyezés bíróság előtt csak nagyon kivételes esetekben érvényteleníthető sikerrel. Az erre irányuló keresetlevélben a munkavállaló munkáltató általi megtévesztésre, vagy jogellenes fenyegetésre hivatkozhat (Mt. 28.§). Az alapul szolgáló körülményeknek azonban kirívónak, súlyosan jogsértőnek kell lennie. A bírói gyakorlat meglehetősen szigorú mércét alkalmaz ebben a tekintetben.
A munkavállalók a közös megegyezés érvénytelenítése iránti perekben gyakran hivatkoznak például arra, hogy őket a munkáltató azonnali hatályú felmondással, vagy rendőrségi feljelentéssel fenyegette meg, és ők nem tudták, hogy ezekkel az intézkedésekkel a munkáltató valóban élhet-e.
Az ilyen és ehhez hasonló érvelés többnyire nem vezet eredményre. Valamilyen munkáltatói intézkedés vagy jogszerűen kezdeményezhető eljárás kilátásba helyezése ugyanis nem minősül jogellenes fenyegetésnek, amelyet a törvény a megállapodás érvénytelenségéhez megkíván. A munkavállaló előtt is ismert tények jogilag nem megfelelő értékelése a megállapodás érvénytelenségét ugyancsak nem eredményezheti, figyelemmel arra is, hogy ez általános hivatkozás lehetne más típusú szerződések vonatkozásában is.
A munkavállalók gyakran hivatkoznak a közös megegyezéses tárgyalás nem megfelelő légkörére, körülményeire. Tipikus kifogás például az, hogy munkáltatói oldalon többen (ketten, hárman is) jelen voltak, míg a munkavállaló egyedül volt és a házastársát, ügyvédjét, barátját stb. sem hívhatta fel.
Szokásos munkavállalói kifogás továbbá az is, hogy nem engedték ki a tárgyalás helyszínéül szolgáló irodából, nem vihette haza az elé tárt iratokat, nem mutathatta meg azokat az ügyvédjének az aláírás előtt.
A fentiek ugyancsak olyan jellegű hivatkozások, amelyek mentén a bíróságok a közös megegyezés érvénytelenségét jellemzően nem állapítják meg. Azok ugyanis a munkavállaló döntési szabadságát nem korlátozzák, akarati hibát nem eredményeznek.
A közös megegyezés munkavállaló általi sikeres megtámadásához olyan kirívó munkáltatói magatartás szükséges, amely ténylegesen megakadályozza a munkavállalót abban, hogy szabad akarata szerint cselekedjen. Ez olyan helyzeteket jelent, amikor a munkavállalónak nincs valós választása a megállapodás aláírása és annak megtagadása között.
Ilyen eset lehet például az, amikor a munkavállalónak bizonyíthatóan nem volt lehetősége az elért tárt dokumentum tartalmának megismerésére, annak aláírására ennek hiányában – néhány perc leforgása alatt, erős pszichés vagy fizikai ráhatással – kényszerítették.
Tipikusan ide sorolható továbbá a munkavállaló személyi szabadságának korlátozása. Például kulcsra zárják az ajtót és nem engedik ki, amíg alá nem írja a megállapodást. A munkavállaló elleni testi erőszak útján, tettlegességgel elért aláírás vitán felül a megállapodás érvénytelenségét eredményezi.
A tapasztalatok szerint azonban a munkavállalók az általuk aláírt közös megegyezést többségében nem valamilyen valós és súlyos munkáltatói jogsértés, sokkal inkább egyéni érzékenységek, szubjektív sérelmek okán támadják meg bíróság előtt.
Az esetek egy részében pedig a munkavállaló valójában csak otthon, hozzátartozói, barátai hatására gondolja meg magát és éli meg utóbb úgy a történteket, hogy elbántak vele. Ilyen esetekben a motiváció előbb-utóbb a peres eljárásban is felszínre kerül. Jellemző, hogy a munkavállaló a rossz lelkiállapota bizonyítására az őt a per megindítására ösztönző hozzátartozóját kéri tanúként meghallgatni.
A fenti körülményekre és főként az utólagos hozzátartozói észrevételekre jogi igény azonban sikerrel nem alapozható.