Módosult a munkavédelmi törvény

Szerző: Perjési Judit
Dátum: 2016. augusztus 3.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Munkavédelmi képviselő? A munkavédelmi törvény módosításával jelentősen bővül azon munkáltatók köre, akiknek a jövőben meg kell ismerkedniük ezzel az intézménnyel. Cikkünkben erről és a munkavédelmi törvény egyéb módosításairól is olvashatnak. 


Több ponton is módosult a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény és 2016.07.08-tól tovább szigorodtak a szabályok.

Munkavédelmi képviselők

Ki is a munkavédelmi képviselő és milyen jogosultságokkal rendelkezik?

A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére jogosultak munkavédelmi képviselő(ke)t választani maguk közül. A munkavédelmi képviselő a képviseleti feladatait a munkáltatóval együttműködve végzi. Tevékenységesorán széleskörű, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés megteremtésével, fenntartásával, a kockázatok értékelésével kapcsolatban tájékozódási, tanácsadási, véleményezési jogosultságokkal rendelkezik. Részt vehet a területet érintő döntések előkészítésében, vagy például a munkabalesetek kivizsgálásában. A munkavédelmi képviselő jogosult meggyőződni a munkahelyek, munkaeszközök állapotáról, ennek érdekében a munkahelyekre munkaidőben beléphet, tájékozódhat. A munkáltatóval történő előzetes egyeztetés alapján igénybe vehet szakértőt, megbeszélést folytathat munkavédelmi hatósággal. A munkavédelmi képviselő jogosult tanácskozást folytatni a munkáltatóval a munkavédelmi feladatok elvégzésében érintett személyek kijelöléséről, foglalkoztatásáról, tevékenységéről, a munkavédelmi tartalmú információk biztosításáról, a munkavédelmi oktatás megtervezéséről, megszervezéséről. Amennyiben a munkáltató munkavédelmi szabályzat megalkotására köteles, úgy annak kiadásához is szükséges a munkavédelmi képviselő hozzájárulása.

Az Mvt. 70/A. §-ának módosításávaljelentősen bővül azon munkáltató köre, ahol munkavédelmi képviselőt kell választani. A módosított szabályozás alapján azon munkáltatóknál, ahol a munkavállalók létszáma legalább 20 fő (az eddigi 50 fővel szemben), ott munkavédelmi képviselő választást kell tartani. A törvénymódosítás hatályba lépését, vagyis 2016. július 8-át követően fél éven belül meg kell tartani a munkavédelmi képviselő választást azon munkáltatóknál, ahol még nincs választott munkavédelmi képviselő. Egyéb esetben a megváltozott szabályokat a mandátum lejáratát követő választásnál kell alkalmazni.A választás lebonyolítása továbbra is a munkáltató kötelezettsége.

Amennyiben a munkáltatónál kötelező munkavédelmi képviselőt választani, de a választást a munkáltató nem szervezi meg, vagy a választást ugyan megszervezi, de nem biztosítja a megválasztott munkavédelmi képviselő működési feltételeit, úgy a munkáltatót a munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírsággal sújtja.

Ha a munkavállalók létszáma 20 főnél kevesebb, úgy nem kötelező, de választható munkavédelmi képviselő. A választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott, vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezheti. A választás lebonyolítása ebben az esetben is a munkáltató feladata. Amennyiben nem kerül sor munkavédelmi képviselő megválasztására, a munkáltatónak a munkavállalókkal közvetlenül kell tanácskoznia.

Próbálja ki a HR Jogtárat!

Két hétig ingyenesen kipróbálhatja az új HR Jogtár Plusz adatbázist

A regisztrált ügyfelek az adatbázis teljes tartalmához hozzáférést kapnak az exportálás és nyomtatás lehetőségének igénybevétele nélkül.

Regisztráció, részletek >>

Több telephellyel rendelkező munkáltatónál az önálló telephelyeken akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha a törvény 54-56. §-ában meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosultságok az önálló telephely vezetőjét részben, vagy egészben megilletik.

A módosítást követően munkavédelmi képviselő választáskor az üzemi tanácstaggá választhatóság feltételeit kell alkalmazni, melyek Mt. 238. §-ában találhatók. Így munkavédelmi képviselő lehet az a cselekvőképes munkavállaló, aki legalább 6 hónapja munkaviszonyban áll a munkáltatóval és az adott telephelyen dolgozik. Nem választható munkavédelmi képviselővé, aki munkáltatói jogokat gyakorol, a vezető hozzátartozója, a választási bizottság tagja, vagy az, aki a munkáltatónál munkaviszony keretében főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el.

A munkavédelmi képviselőt titkos szavazással 5 évre választják. Amennyiben a munkáltatónál legalább 3 munkavédelmi képviselő van, úgy létrehozhatnak munkahelyi munkavédelmi bizottságot. Ekkor a munkavédelmi képviselőt megillető jogokat a bizottság gyakorolja.

Az Mvt. 76 § (3) bekezdés kimondja, hogy a munkavédelmi képviselők munkajogi védettséget élveznek a szakszervezeti tisztségviselők védelmére vonatkozó, az Mt. 273. § (1), (2) és (6) bekezdéseiben található szabályok alapján. Esetükben közvetlen felsőbb szakszervezeti szerven a munkahelyi munkavédelmi bizottságot kell érteni, annak hiányában a munkavédelmi képviselő választás során létrejött választási bizottság tagjait (utóbbi esetben eddig a munkavállalókat kell érteni).

Változatlanul marad érvényben a jogszabály 75. §-a, mely alapján a munkavédelmi képviselő feladatai elvégzéséhez havonta legalább a munkaideje 10 %-ának megfelelő mértékű munkaidő-kedvezményre jogosult, melyre az Mvt. alapján átlagkeresetre jogosult (mivel az új Mt. már nem ismeri az átlagkereset fogalmát, ide távolléti díjat érhetünk). Biztosítani kell számára a szükséges technikai eszközöket, anyagi feltételeket és a vonatkozó szakmai előírásokat. A munkavédelmi képviselő jogosult továbbképzésen részt venni (a megválasztást követő egy éven belül legalább 16 óra, azt követően évente legalább 8 óra). Ezek költsége a munkáltatót terheli és képzése csak rendes munkaidőben történhet, akár külső helyszínen is.

Egyéb változások

Munkabalesetekhez kapcsolódó változások

A munkáltatónak a munkaképtelenséggel járó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálnia és a kivizsgálás eredményét munkabaleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A törvény kibővített 64. § (4) bekezdése alapjána munkáltatónak a kivizsgálás megkezdéséről a jövőben tájékoztatnia kell a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosát is. A kivizsgálásban történő orvosi közreműködésről a szolgálat orvosa dönt. Súlyos munkabaleset esetén a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatást biztosító szolgálat orvosának részt kell venni a kivizsgálásban.A súlyos munkabalesetet a munkáltató továbbra is köteles azonnal bejelenteni a munkavédelmi hatóságnak.

A módosítást megelőzően a súlyos munkabaleset, valamint azon – munkaeszköz, illetve technológia által okozott – munkabaleset kivizsgálása minősült munkabiztonsági szaktevékenységnek, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A módosítást követően valamennyi munkabaleset kivizsgálása munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül (65. § (2)), melyet az Mvt. 8. § előírásai alapján a munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

A módosítást követően az Mvt. 68. § (1) bekezdése alapján a munkavédelmi hatóság az eljárást akkor is hivatalból folytatja le, ha a sérült panasszal fordul a hatósághoz, mertsérelmezi a munkáltatónak a munkabalesettel kapcsolatos bármely tevékenységét (pl. kivizsgálás, vagy a sérülés súlyosságának megállapítása stb.).

Új szankció

Az Mvt. kiegészült a 82/D. paragrafussal, mellyel bővül a szankciók köre és a munkavédelmi hatóság közigazgatási bírsággal sújtja azt a természetes személyt, aki a szervezett munkavégzés során:

  • a munka egészséges és biztonságos végzésére, illetve annak ellenőrzésére vonatkozó szabályokat megszegi vagy feladatkörében e szabályok végrehajtásának mellőzését eltűri,

  • munkabalesettel kapcsolatban nyilvántartási, kivizsgálási, jegyzőkönyv-készítési és bejelentési kötelezettségét kellő időben nem teljesíti vagy valótlan adatot közöl, illetve a baleset valódi okát eltitkolja vagy feltárását megakadályozza,

  • a foglalkozási megbetegedéssel, fokozott expozíciós esettel kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, vagy annak kivizsgálását akadályozza, vagy

  • a munkavédelmi képviselőt a munkavédelemre vonatkozó szabályban biztosított jogainak gyakorlásában akadályozza, illetve a munkavédelmi képviselővel szemben jogainak gyakorlása miatt hátrányos intézkedést tesz.

A kiszabott bírság összege ötszázezer forintig terjedhet és amennyiben a kötelezettséget ismételten megszegikvagy más kötelezettségszegés történik, úgy ismételten kiszabható a bírság!

Egyéb változások

Olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók alkalmazásában álló munkavállalókat együtt foglalkoztatnak, a munkavégzés összehangolása főszabályként a felek által szerződésben meghatározott munkáltatófeladata(a módosítást megelőzően a Ptk. szerinti fővállalkozó feladata volt). Kikötés hiányában az a személy vagy szervezet, aki, illetve amely a tényleges irányítást gyakorolja, ennek hiányában, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik (Mvt. 40. § (2)).

Ezzel összhangban az Mvt. 84 § (5) bekezdése is kiegészítésre került. Nem változott, hogy az olyan munkahelyen, ahol különböző munkáltatók munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak és a munkavédelmi ellenőrzés eredményeként valamely munkáltató nem azonosítható, az ellenkező bizonyításig vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállalók munkáltatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. A módosítást követően ennek hiányában munkáltatónak azt kell tekinteni, aki a munkahelyért a fő felelősséget viseli, ha ilyen nincs, akkor az, akinek a területén a munkavégzés folyik.

A cikk szerzője Perjési Judit szakmai vezető, az ABRILL-HUMÁN Kft. ügyvezetője.

 

 

Kapcsolódó cikkek:


A Brexit hatása az adatkezelésre
2019. március 20.

Számos szektorban kell a Brexitet követő időszakkal kapcsolatos nyitott kérdésekre választ találni, az adatvédelem területén is.

A minőségi cserére alapított felmondás
2019. március 20.

A minőségi cserére alapított felmondás

A minőségi cserével indokolt felmondás jogszerűségéhez a munkáltatónak egy tisztán a működésével vagy éppenséggel a munkavállaló képességével összefüggő indokhoz képest több körülményt kell tudni bizonyítania egy esetleges munkaügyi perben.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére
2019. március 19.

Új internetes felületet vitarendezési ügyek intézésének megkönnyítésére

Az Európai Bizottság új online felületet tett elérhetővé, amely a társaságok és jogi képviselőik számára megkönnyíti, hogy kartellügyekkel kapcsolatos engedékenységi és vitarendezési eljárások és nem kartellügyekben folytatott együttműködés keretében nyilatkozatokat és dokumentumokat nyújtsanak be.