Műemléki védettség megszüntetése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vajon lehetséges-e a műemléki védettség megszüntetése az ingatlanon? A válasz: igen – bár szakértő hiányában az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk.

Legelőször is érdemes tisztáznunk a legfontosabb fogalmakat ahhoz, hogy megértsük a műemléki védettségi jogi jellegét. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (örökségvédelmi törvény) a kulturális örökség elemei között említi a régészeti örökséget, a hadtörténeti örökség régészeti módszerekkel kutatható elemeit, a műemléki értékeket, a nemzeti emlékhelyet, a kiemelt nemzeti emlékhelyet és annak településkép-védelmi környezetét, valamint a kulturális javakat.

Műemléki érték – a törvényi fogalom szerint – minden olyan építmény, történeti kert, történeti temetkezési hely, vagy sajátos terület, valamint ezek maradványa, továbbá azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese, rendszere, amely hazánk múltja és a magyar nemzet vagy más közösség hovatartozás-tudata szempontjából országos jelentőségű történeti, művészeti, tudományos és műszaki emlék alkotórészeivel, tartozékaival és beépített berendezési tárgyaival együtt.

A műemlék olyan nyilvántartott műemléki érték, amelyet jogszabállyal védetté nyilvánítottak. Azt, hogy melyik ingatlan minősül műemléknek, miniszteri rendelet állapítja meg. Műemléknek minősülő ingatlan esetében, amellett, hogy a magyar államot, illetve az önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg, számos egyéb építésügyi hatósági előírásnak is meg kell felelnie, ezért érdemes áttekintenünk a védettség megszüntetésének törvényi feltételeit és módját.

Az örökségvédelmi törvény taxatív felsorolása alapján a védettség megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha:

– a védett műemléki érték megsemmisült, vagy

– a védelem alapját képező értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy

– a szakmai ismérveknek nem felel meg, vagy

– a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, vagy

– áthelyezése vagy telekalakítása következtében az adott telken a védett érték nem található meg.

Az egyes feltételek közötti elhatárolás nehézséget okozhat a laikus ingatlantulajdonosnak, illetve a feltételnek történő megfelelőség a legtöbb esetben szakkérdés.

A műemléki védettség megszüntetésére vonatkozó eljárás indulhat hivatalból, illetve jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető. Amennyiben úgy ítéljük meg, hogy a fentiekben foglalt felsorolás alapján ingatlanunk vonatkozásában már nem indokolt a műemléki védettség fenntartása, akkor írásbeli kérelemmel fordulhatunk a Miniszterelnökség Örökségvédelmi Hatósági Főosztályához.

A kérelem kötelező tartalmi elemeit a régészeti lelőhely és a műemléki érték nyilvántartásának és védetté nyilvánításának, valamint a régészeti lelőhely és a lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 13/2015. (III. 11.) MvM rendelet tartalmazza.

Amennyiben kérelmünk alapjaként azt jelöltük meg, hogy a műemléki érték a szakmai ismérveknek, vagy a műemlékké nyilvánítás céljának nem felel meg, értékvizsgálat elvégzését rendeli el a hatóság. Ebben az esetben szakértőt rendelnek ki, aki helyszíni szemle után értékvizsgálati dokumentációt (szakértői véleményt) készít.

A hatóság az értékvizsgálati dokumentáció alapján határozatot hoz arról, hogy a nyilvántartásból való törlést elrendeli, vagy megtagadja azt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, azonban jogszabálysértés esetén a határozat közlésétől számított 30 napon belül keresettel fordulhatunk az illetékes bírósághoz.

Ha a hatóság megállapítja, hogy a védett műemléki érték megsemmisült, értékeit helyreállíthatatlanul elvesztette, vagy netán a valóságban már nem azon az ingatlanon található, ahol korábban, akkor a jogszabályban meghatározott módon törölni köteles a nyilvántartásból.

Ha valakinek műemlékvédelemmel kapcsolatos kérdése merül fel, mindenképpen javasolt előzetesen jogi szakértővel konzultálnia, tekintettel arra, hogy az eljárás rengeteg részletszabálya között könnyen elveszhetünk. Az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez bizalommal fordulhat ilyen eljárással kapcsolatban felmerült kérdéssel is.

ecovis-banner

A cikk szerzője dr. Jean Kornél partner ügyvéd. Az Ecovis Hungary Legal a Jogászvilág.hu szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. október 31.

Az EU eljárást indított a Temu ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály alapján

Az Európai Bizottság eljárást indított csütörtökön a Temu ellen annak megállapítására, hogy a kínai online kereskedelmi óriásvállalat megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt az illegális termékek értékesítésével, a szolgáltatás esetleges függőséget okozó kialakításával, a felhasználók számára vásárlások ajánlására használt rendszereivel, valamint az adatokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos területeken.Az uniós bizottság közleménye szerint a vizsgálat a Temu által szeptember végén benyújtott kockázatértékelési jelentés alapján indult, és arra összpontosít, hogy a vállalat rendszerei arra szolgálnak-e, hogy korlátozzák a nem megfelelő termékek értékesítését az Európai Unióban.

2024. október 30.

Mit tehet a munkavállaló, ha elfogyott az éves fizetett szabadsága?

Év vége közeledtével felmerül a kérdés, pontosan mi történik, ha valakinek elfogy az éves szabadságkerete. Az éves fizetett szabadság a munka világában alapvető jog, amelyet minden munkavállaló igénybe vehet. A szabadság kiadása mindig a munkáltató felelőssége és kötelezettsége, ennek ütemezése során számos jogszabályi előírást kell figyelembe vennie.

2024. október 29.

Rangos nemzetközi díjjal ismerték el a UCC AI-alapú ügyfélszolgálati megoldásait

A szakmai zsűri döntése alapján a United Call Centers (UCC) elnyerte a rangos Titan Business Awards díjat az ügyfélszolgálat – mesterséges intelligencia kategóriában. Az idén 25 éves magyar szolgáltató cég az általa fejlesztett, mesterséges intelligencián (AI) alapuló ügyfélszolgálati megoldásaival a legmagasabb, platina fokozatot szerezte meg.