Munka a vakáció alatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Becslések szerint évente 100-150.000 nappali tagozatos diák, hallgató dolgozik nyaranta hosszabb-rövidebb ideig iskolaszövetkezeteken keresztül. Akár a jövő félévi tandíjra, akár egy nyári fesztivál ottalvós jegyére való megkeresése a cél, a „diákszövetkezeteken” keresztül széles választéka érhető el a nyári munkáknak. A jogalkotó ráadásul gáláns közteher-kedvezményekkel a foglalkoztatókat is érdekeltté teszi a diákmunkások alkalmazásában.


A szerződéskötés – inkább kétszer, mint egyszer sem

Ha a diák kiválasztotta a számára szimpatikus szövetkezetet, a felek első körben egy keretszerződést kötnek egymással. Bár a munka törvénykönyve ezt a megállapodást munkaszerződésnek tekinti, lényegében nem több egy regisztrációs lap kitöltésénél. Ez a keret-munkaszerződés csak azt rögzíti, hogy a diák milyen jellegű feladatokat vállal majd, illetve a díjazás mértékét is csak orientáló jelleggel adja meg.

Az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban csak nappali tagozatos diák, illetve hallgató állhat. Elvileg nem akadály, ha a hallgatói/tanulói jogviszony szünetel, ám mivel a foglalkoztatók így számos közteher-kedvezménytől elesnek, a passzív félévű hallgatónak kisebb esélye van az iskolaszövetkezeteken keresztüli munkavégzésre.

A „hagyományos” munkaszerződésnek megfelelő megállapodás akkor születik meg, ha konkrét munkavégzésre kerül sor. Ez a munkaerő-kölcsönzéshez hasonló formában történik. A diák ugyanis a szövetkezettel áll jogviszonyban, de a munkavégzésre nem magánál a szövetkezetnél kerül sor, hanem egy harmadik félnél, akivel a szövetkezet egy bizonyos feladat ellátására (pl. szórólaposztás, árufeltöltés, stb.) polgári jogi szerződést köt. Ez a szerződés arra is feljogosítja ezt a harmadik felet, hogy az iskolaszövetkezet által delegált diákmunkásokat utasítsa, a munkavégzésüket ellenőrizze, stb.

Ha tehát az iskolaszövetkezet talált munkát egy külső foglalkoztatónál a diák számára, a keret-szerződés alapján egy újabb szerződést köt a diákkal, amelyben már pontosan rögzítik az alapbért, az ellátandó feladatot, a munkavégzés helyét és időtartamát. A keret-munkaszerződés határozott időre szól és a teljes tanulmányok idejét lefedheti, így végig megfelelő keretét adhatja az iskolaszövetkezeten keresztüli munkavégzésnek. Az iskolaszövetkezeti munkaviszony tehát több konkrét munkavégzést, változatos feladatokat foglalhat magában.

Két munkáltató, egy jogviszony

A diákmunkással tehát két munkáltató áll kapcsolatban. Az iskolaszövetkezettel kell megkötni a munkaszerződést, így a szövetkezet jogosult azt módosítani, vagy megszüntetni is. A tényleges foglalkoztatásért viszont a harmadik fél felel. Mivel a munkavállalónak utasítást adhat, ezért bizonyos körben munkáltatói kötelezettségei is vannak. Így a tényleges foglalkoztatást felügyelő munkáltató felelős a munkavédelmi kötelezettségekért, vagy a munkaidő és pihenőidő szabályainak betartásáért.

A munkabért az iskolaszövetkezet fizeti a diáknak. Fontos azonban, hogy a legalapvetőbb munkafeltételek, köztük a munkabér vonatkozásában a diákmunkás egyenlő bánásmódra jogosult az őt ténylegesen foglalkoztató harmadik fél saját munkavállalóival. Ha tehát a diákmunkás egyenlő értékű munkát végez tényleges foglalkoztatója saját munkavállalójával, úgy díjazásukban sem tehető különbség.

Nem jár szabadság!

Fontos sajátosság, hogy az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban nem jár rendes szabadság, betegszabadság, szülési- és fizetés nélküli szabadság sem. Ugyanakkor a munkavégzési kötelezettséggel nem járó idő tartama nem lehet kevesebb, mint amennyi rendes szabadság a munkavállalót életkora alapján megilletné. Erre az időre azonban a munkavállalót díjazás nem illeti meg.

Ezek a szigorú szabályok akkor éreztethetik a hatásukat, ha az iskolaszövetkezeti munkaviszonyban álló munkavállaló huzamosabb ideig dolgozik, akár csak részmunkaidőben. Mintegy 20 napot elérő munkaviszonyban időarányosan már legalább 1 nap rendes szabadság járna, mint ahogy jár is minden más munkaviszonyban – az iskolaszövetkezeti foglalkoztatást kivéve.

Kedvezőbb közterhek

Az iskolaszövetkezeti munkaviszony a foglalkoztató szempontjából tartalmilag megfelel a munkaerő-kölcsönzési szolgáltatásnak. A foglalkoztatott személyéből ereden azonban – szakképzettség, tapasztalat hiánya, tanulmányi elfoglaltságok stb. – az iskolaszövetkezeti munka kedvezőbb közteher-fizetési szabályok alá esik. Az iskolaszövetkezet ugyanis nem köteles társadalombiztosítási járulékot, illetve szociális hozzájárulási adót, tételes egészségügyi hozzájárulást fizetni a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának foglalkoztatása után. Szintén mentes az iskolaszövetkezet – minden alkalmazottja vonatkozásában – a szakképzési hozzájárulás alól. Így a tanulmányokat folytató munkavállalókkal ellátható feladatok tekintetében az iskolaszövetkezeti munka jóval olcsóbb szolgáltatás, mint a munkaerő-kölcsönzés.


Kapcsolódó cikkek

2024. február 22.

A Tanács elfogadta a társasági jog digitális eszközeinek fejlesztésére vonatkozó álláspontját

A Tanács elfogadta álláspontját (tárgyalási megbízását) a társasági jog területén igénybe vehető digitális eszközök és folyamatok használatának további kiterjesztését és korszerűsítését célzó módosító irányelvről. Az új szabályok révén könnyebben hozzáférhetővé válnak a vállalatok adatai, növekedik a gazdasági társaságok iránti bizalom és az átláthatóság a tagállamokban, a közigazgatás nagyobb mértékben összekapcsolttá válik, és csökkennek a gazdasági […]