Munkaerőhiány jellemezte a balatoni szezont
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A dél-balatoni kereskedelmi és vendéglátó vállalkozásoknak a szeszélyes időjárás és a krónikus munkaerőhiány okozta a legfőbb gondot az idei nyári szezonban, forgalmuk a parti sávban átlagosan 15-30 százalékkal, a parttól távolabb 5 százalékkal csökkent tavalyhoz képest – hangzott el egy szezonértékelő fórumon kedden, Balatonszárszón.
A KISOSZ (Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége ) tagszervezete, a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviselete által rendezett fórumon és sajtótájékoztatón Kertész Rezső, a szervezet társelnöke ismertette: a 15 dél-balatoni településen tavaly év végén 1645 kiskereskedelmi üzlet és 1454 vendéglátóhely működött. Az utóbbi években a számuk csökkent: az üzleteké 9 százalékkal, a vendéglátóhelyeké 2,5-3,5 százalékkal.
A társelnök hangsúlyozta, a szakképzett munkaerő elvándorlása össztársadalmi probléma, amelynek megoldásához szükség van állami szerepvállalásra. Beszélt arról is, hogy a vendéglátósok nagyon várják az őket érintő, jövő évtől ígért áfa-csökkentést. A KISOSZ a vállalkozók talpon maradása és versenyképességének megőrzése érdekében évek óta szorgalmazza a vállalkozói járulékterhek csökkentését is – mikro-vállalkozások esetében legalább 8-10 százalékos mértékben -, különösen a munkabérre rakodó terheknél – emlékeztetett.
[htmlbox Kié_a_pénzem?]
A fórumon megjelentek beszámolói szerint az idei szezonban a szálláshelyeken tapasztalt turistaszám-növekedés alig érződött a mikro- illetve családi vállalkozásként működő vendéglátóhelyeken, és a kereskedőknél. Ezt azzal magyarázták, hogy alapvetően a gyengébb fizetőképességű belföldi vendégforgalom nőtt.
Tóth László, a szakmában eddig 44 évet eltöltő siófoki étteremüzemeltető arra hívta fel a figyelmet, hogy átalakulóban vannak a fogyasztói szokások is. Tapasztalatai szerint a fiataloknak már nincs igényük beülni egy étterembe, sokan, főként a magyarok, félkész, konyhakész termékeket vásárolva a nyaralójukban grilleznek. Meg kellett változtatni az étterem kínálatát is, mert a házias ételekre, magyar ízekre alig van már igény. Makkos Péter fonyódi étteremtulajdonos egyenesen úgy látja, a hagyományos éttermeknek 20 éven belül át kell alakulniuk gyorséttermekké.
A vállalkozók elmondása szerint az állandósult munkaerőhiány miatt kiszolgáltatottakká váltak a munkavállalóknak a vállalkozások. Az alkalmazottak szakképzettségével, gyakorlatiasságával és teherbírásával is folyamatosan gondok vannak. Jellemzően a hatvan-hetven évesek és a tapasztalatlan fiatalok dolgoznak, a középkorú generáció Nyugatra vándorolt – mondta el Szili József, aki Zamárdiban üzemeltet éttermet. Ez azért is probléma a vállalkozók szerint, mert eltűnt az a réteg, amelyiknek tovább lehet adni a vállalkozásokat.
Több vállalkozó jelezte, hogy nehéz pótolni a kivándorlókat romániai vagy ukrajnai alkalmazottakkal, részben azért, mert a piacképes szaktudással rendelkezők szintén továbbmennek Nyugatra, részben azért, mert túl lassú és bürokratikus az engedélyek beszerzése.
Egyes vendéglátóhelyeken a szakemberhiányt a választék kurtításával orvosolták, illetve a hiányzó személyzet miatt később vagy egyáltalán nem nyitottak ki.
A vasárnapi nyitva tartás tilalmának visszavonása több helyen okozott némi forgalomcsökkenést. A hatósági ellenőrzésekről kedvezőek a dél-balatoni kereskedők és vendéglátósok tapasztalatai, mivel a korábbiaknál több rugalmasságot és segítőkészséget tapasztaltak.
(MTI)
