A tanulmányi szerződésről dióhéjban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Még tart a nyár, ugyanakkor a szeptemberi beiskolázás nemcsak a diákokat, de a munkavállalókat is érintheti. A tanulmányi szerződés, mint a munkaviszonyhoz kapcsolódó polgári jogi megállapodás mindkét fél számára jó befektetés lehet: a munkavállaló támogatással bővítheti tudását, a munkáltató pedig a humán erőforrásba történő befektetését hosszabb távon kamatoztathatja. A tanulmányi szerződés igénye a szakemberszükséglet biztosítására a munkaviszony fennállása alatt, de már a munkaviszony létesítésekor is felmerülhet. A tanulmányi szerződés kiválthatja a minőségi cserére alapított felmondást is. Így az újabb igények szerinti szaktudással, ismerettel nem rendelkező munkavállaló a munkaviszony megszüntetése helyett az iskolapadot is választhatja.


A tanulmányi szerződés érvényesen csak írásban köthető, és annak módosítására, megszüntetésére is csak írásban kerülhet sor. Nem köthető tanulmányi szerződés munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján járó kedvezmények biztosítására, valamint ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltató kötelezte a munkavállalót. Ezen szabályok megszegésével kötött tanulmányi szerződés érvénytelen. Nem kizárt azonban a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott kedvezményeket meghaladó támogatás biztosítására tanulmányi szerződés kötése. Amennyiben kollektív szerződés köti meghatározott képzettséghez a munkakör betöltését, az nem minősül a munkáltató általi kötelezésnek, tehát a tanulmányi szerződés megköthető. Amennyiben a munkáltató kötelezi a munkavállalót a tanulmányok elvégzésére, az ezzel kapcsolatban felmerült költségeket, mint a munkaviszony teljesítésével indokoltan felmerült költségeket, a munkáltató a törvény alapján köteles megtéríteni.

Tanulmányi szerződést kizárólag a munkáltató és a munkavállaló köthet. A munkaviszonyban nem álló felek között létrejött olyan megállapodásra, amely a jövőben létesítendő munkaviszonyra tekintettel a tanulmányi szerződéssel azonos jogokat és kötelezettségeket állapít meg, a Munka Törvénykönyve helyett a Polgári Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.

A munkáltató személyében bekövetkező változás esetén a tanulmányi szerződésből származó jogok és kötelezettségek – a felek külön rendelkezése nélkül, a törvény erejénél fogva – átszállnak az átvevő munkáltatóra.

Tanulmányi szerződésben a munkáltató a tanulmányok támogatására, a munkavállaló pedig arra kötelezi magát, hogy a megállapodás szerinti tanulmányokat folytatja és a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn belül – de legfeljebb öt éven keresztül – munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg.

[htmlbox Tanulmányi_szerződés]

 

A tanulmányi szerződésben bármilyen fajtájú képzés, illetve bármilyen képzettség, vagy végzettség megszerzésére irányuló tanulmány támogatható, például iskolarendszerű (egyetemi tanulmányok), iskola rendszeren kívüli képzés, nyelvi képzés, betanító képzés. A bírói gyakorlat szerint gyakorlatszerzésre is köthető tanulmányi szerződés, ha az a szükséges ismeretek elsajátításával, begyakorlásával összefügg.

A tanulmányi szerződésben rögzíteni szükséges a támogatás konkrét formáját. Ez megvalósulhat a tandíj teljes vagy részleges viselése, tankönyv, vizsgadíj, egyéb tanulmányi költségek, az oktatási intézménybe utazás, a tanulmányok helyszínén tartózkodás költségeinek biztosítása által.

A tanulmányi szerződésben arról is rendelkezni szükséges, hogy a támogatás ellenében, azzal arányosan hány évig köteles a munkavállaló a munkáltatónál dolgozni. Ennek törvényi felső korlátja öt év. A megállapodásban meghatározott időtartam nem a tanulmányok időtartamához, hanem a támogatás mértékéhez kell igazodjon. Az aránytalanul rövid időtartam kikötése is érvényesnek tekinthető, hiszen az a munkavállaló javára szól. Ugyanakkor egy rövid idejű, de magas költségű képzés, például külföldi tanfolyam esetén, hosszabb idő kikötése is jogszerű lehet. A munkában töltött idő számításakor a szabadságra jogosító időtartamokat kell figyelembe venni, hacsak a felek nem állapodtak meg eltérően.

A tanulmányi szerződésben a felek kötbér kikötéséről is rendelkezhetnek. A kötbért vállaló fél pénz kifizetésére kötelezi magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést.

A tanulmányi szerződésből fakadó igények munkaügyi bíróság előtt érvényesíthetők. Ugyanakkor a munkáltató a munkaviszonnyal összefüggő és a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó igényét írásbeli fizetési felszólítással is érvényesítheti.

[htmlbox Opus_Simplex]

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. május 9.

Ezentúl minimum két év jótállást kell vállalni a tartós fogyasztási cikkekre

Tíz fogyasztóvédelmi tárgyú kormányrendelet módosítását tartalmazza a fogyasztóvédelemmel összefüggő kormányrendeletek módosításáról szóló jogszabálycsomag, amely érinti egyebek mellett a légi személyszállítás, a tartós fogyasztási cikkek kötelező jótállásának a szabályait, a kereskedelmi tevékenységek végzésének a feltételeit, a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződéseket, illetve az adatok végleges hozzáférhetetlenné tételét lehetővé tevő alkalmazás biztosításával kapcsolatos eljárási szabályokat is. A változások egy részét 2024. május 8-tól kezdődően alkalmazni kell.

2024. május 7.

NIS2: ki legyen az információs rendszerek biztonságáért felelős személy?

A kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló „Kibertan-törvény” hatálybalépésével kezdetét vette Magyarországon is az EU új NIS2 (Network Information System v2) irányelvének átültetése a hazai jogrendbe. Ezek az információvédelmi követelmények minden eddiginél szélesebb kört érintenek, az előzetes becslések alapján közvetlenül 2500-3000 társaság került a hatálya alá. Az érintett cégeknek  2024. június 30-ig már csak alig két hónap áll rendelkezésükre, hogy bejelentkezzenek a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához (SZFTH).  A regisztráció során adminisztratív és technikai jellegű cégadatok megadása mellett az információs rendszerek biztonságáért felelős személy (IBF) adatait és elérhetőségét is fel kell tüntetni. Kóczé Péter a Grant Thornton nemzetközi üzleti- és adótanácsadó cég digitális üzletágának vezetője segít átgondolni, hogy mi alapján válasszuk ki a cég számára optimális megoldást.