Munkajog és compliance


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A munkajogi compliance része, hogy egy vállalat HR-szervezetének szorgalmaznia kell a társaság belső előírásainak megalkotását, majd biztosítania annak érvényesítését is.

Amint azt e cikksorozat olvasói már biztosan tudják, a compliance – a lényegét megragadva – egyfajta megfelelőséget jelent. Egy compliance-tudatos vállalkozás vonatkozásában ez azt a törekvést jelenti, hogy a cég mindennapos működése megfeleljen lehetőleg valamennyi, különféle területeket szabályozó előírásnak, jogszabálynak.

Egy vállalkozás tevékenységét átfogó szabályozás egyik fő vonulata a munkajog. Természetesen itt is az elsődleges kötelezettség a jogszabályi előírások betartása, de emellett erre a területre különösen igaz, hogy számos belső szabályzatot kell, illetve célszerű megalkotni és rendszeresen karbantartani amellett, hogy a belső szabályzatok betartását is monitorozni kell. Ráadásul ezen a területen leghangsúlyosabb talán az „emberi tényező”, megalapozva a komplett humánerőforrás-tematikát.

A jogi compliance követelménye ezen a területen azt kívánja, hogy a vállalkozásnak meg kell felelnie a foglalkoztatással kapcsolatos törvényeknek és egyéb szabályoknak. Elsődlegesen ez egy külső szabályozási környezetet jelent, ideértve a munka törvénykönyvét (Mt.), a munka- és adatvédelmi szabályokat, a diszkriminációval kapcsolatos előírásokat, illetve a társadalombiztosítási és – például – a külföldiek munkavállalására vonatkozó szabályokat is.

Complist

A munkajogi compliance másik, belső vonatkozása az, hogy a vállalkozáson belüli HR-szervezetnek biztosítania kell a belső vállalati szabályok és előírások végrehajtását és érvényesítését is, a jogi kereteknek való megfelelőségen túl, valamint javasolnia kell a szükséges belső szabályzatok megalkotását, elfogadását. Ez egy összetett feladatot jelent, melynek első lépése a szervezetre vonatkozó HR- és munkajogi folyamatok meghatározása, és az ezeket a folyamatokat rendező szabályzatok létrehozása úgy, hogy azok összhangban legyenek a külső szabályozással és a cég felépítésével, a munkapiaci elvárásokkal és a tulajdonosok elvárásaival, illetve a szervezet által kialakított gyakorlattal. Ezt követően végre is kell hajtani mindezeket, majd szükséges a végrehajtás ellenőrzése, az esetleges kockázatok felmérése és kezelése, valamint az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokhoz való alkalmazkodás, azok, illetve következményeik átültetése a mindennapi gyakorlatba is. Így kerülhet a vállalkozás olyan helyzetbe, hogy a rá vonatkozó szabályok esetleges megsértéséből eredő kockázatokat csökkenteni tudja.

Ezeket a belső szabályzatokat lehet csoportosítani úgy, hogy azok megalkotása jogszabályi kötelezettségen alapul (pl. munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat), vagy az adott társaság saját működésének megkönnyítése, céljainak elérése érdekében önkéntesen hozza létre azokat (pl. cégautó-, iratkezelési, javadalmazási vagy távmunka-/home office-szabályzat). Az utóbbi szabályzatokban az érintett cégek tipikusan bizonyos, jogszabályban nem vagy nem kellően rendezett kérdések részletes, saját magukra formált szabályrendszerét alkotják meg. Ennek számos előnye lehet, hiszen a vállalkozások így tudják „személyre szabni” a jogszabályi előírásokat, pontos feladatokat (adott esetben hatásköröket, felelősöket, eljárásrendet) meghatározva.

A munkajog területét érintően az alábbi belső („önkéntes”) szabályzatokkal érdemes rendelkeznie egy társaságnak:

  • home office-/távmunka-szabályzat,
  • cégautó-szabályzat,
  • magatartási kódex,
  • juttatási szabályzat,
  • fegyelmi szabályzat,
  • iratkezelési szabályzat.

Mint említettük, e szabályzatok megalkotása, az igények felmérése is komplex feladat, de fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a belső előírásokat rendszeres időközönként szükséges áttekinteni és hozzáigazítani a megváltozott jogszabályi környezethez és a megváltozott munkavállalói és munkáltatói igényekhez.

A cikk szerzője dr. Czifra Péter és dr. Lovrecz Éva. Az ABT Legal és az ABT Tanácsadó Kft. a szakmai partnere.

ABT Tanácsadó Kft. - ABT Treuhand-csoprt

ABT Tanácsadó Kft. - ABT Treuhand-csoprt




Kapcsolódó cikkek

2024. május 15.

Fontos határidő közeledik a gazdasági szankciókkal érintett magyar cégeknek

Az ukrán-orosz háborúra reagálva az Európai Unió a közelmúltban újabb gazdasági szankciókat vezetett be Oroszországgal szemben. Az egyik legfontosabb változás, hogy bizonyos, az orosz cégek vagy szervek részére nyújtható, biztosítható vagy értékesíthető szolgáltatások, amelyek eddig a szankciók alól mentességet élveztek, 2024. június 20. napjától csak hatósági engedély birtokában végezhetők majd. Melyek ezek a szolgáltatások? Honnan szerezhető be az engedély és milyen feltételeknek kell majd megfelelni? Mivel a határidő vészesen közeleg, ezért a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda munkatársai, dr. Bognár Alexandra és dr. Suller Noémi segítenek eligazodni az új szabályozásban a fenti kérdések megválaszolásával.

2024. május 14.

NIS2 visszaszámlálás: Másfél hónapjuk van a vállalatoknak a NIS2 nyilvántartásba vételre

A NIS2 direktíva számos követelményt fogalmaz meg az EU-tagállamok kiber- és információbiztonságára vonatkozóan. Magyarországon a „2023. évi XXIII. törvény a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről”, azaz a „Kibertan-törvény” implementálja a direktíva rendelkezéseit, melynek értelmében az érintett vállalatoknak 2024. június 30-ig regisztrálniuk kell magukat a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) által kijelölt online felületen.