Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 2014. évi jogszabályváltozások közül különösen nagy érdeklődést váltott ki a lehetőség, hogy a munkáltató a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást munkavállalóinak. Azonban a támogatás nyújtásánál számos gyakorlati probléma merül fel, nem kiforrottak a részlet szabályok, ami hátráltatja a támogatás nyújtását.
A lakáscélú munkáltatói támogatás szabályainak módosulása
2014. januártól a már fennálló lakáscélú hitelek visszafizetéséhez, törlesztéséhez is adhat adómentes támogatást a munkáltató munkavállalóinak, a korábban adható közvetlenül lakásvásárláshoz, építéshez nyújtott vissza nem fizetendő kölcsön mellett.
a) szabályok 2014. január 1. előtt
Adómentes a munkáltató által lakáscélú felhasználásra a munkavállalónak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján nyújtott, vissza nem térítendő támogatás a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékáig, de több munkáltató esetén is a folyósítás évét megelőző négy évben ilyenként folyósított összegekkel együtt legfeljebb 5 millió forintig terjedő összegben, ha a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt. Adómentes lakáscélú munkáltatói támogatásnak minősült a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összege is.
A korábbi szabályok nem biztosítottak lehetőséget a munkáltatónak arra, hogy adómentesen adhasson vissza nem térítendő támogatást munkavállalója hitelintézettől vagy korábbi munkáltatójától felvett lakáscélú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez.
b) Szabályok 2014. január 1-től
2014. január 1-jétől változott az adómentes lakáscélú munkáltatói támogatás fogalma, módosult a személyi jövedelemadó törvény 1. számú mellékletének 2.7. pontja. A korábbi szabályok változatlanul megmaradtak, és kiegészültek a lakáscélú felhasználásra hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtott támogatással.
A módosítással a munkáltató által lakás célú felhasználásra nyújtott vissza nem térítendő támogatás adómentességének feltételei változtak meg, és ezzel lehetővé vált, hogy a munkáltató adómentes támogatást adjon munkavállalójának hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól felvett lakás célú hitelének visszafizetéséhez, törlesztéséhez is. A támogatás maximális mértéke változatlanul a folyósítás évét megelőző négy évben folyósított összegekkel együtt 5 millió forint, ami egy hónapra vetítve 83 333 forintot jelenthet. A támogatás lehet egyösszegű, vagy havi folyósítás.
Az adómentes lakáscélú támogatás meghatározott feltételek teljesülése esetén nyújtható, a méltányolható lakásigényre illetve a lakás értékére vonatkozó előírásokat figyelembe kell venni. A lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet tartalmazza az ide vonatkozó szabályokat.
A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, 16. életévet be nem töltött gyermek vagy nappali tagozaton tanuló 25. életévét még be nem töltött gyermek vagy 16. életévet betöltött legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy, valamint munkavállaló vagy házastársa szülője, nagyszülője, testvére, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte vagy megváltozott munkaképességű) számától függően a következő:
Minden további személy esetében fél lakószobával nő a lakásigény mértéke. Három vagy több gyermeket nevelő család esetében minden további személynél a lakásigény mértékének alsó határa fél lakószobával, de legfeljebb három lakószobáig nő, felső határa egy lakószobával nő. Kettő fél lakószobát egy lakószobaként kell figyelembe venni.
Az ingatlanárak szempontjából a jogszabály különbséget tesz fővárosi és vidéki ingatlanok között. A lakásigényhez rendelt árakat a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium az építési átlagköltségek alapján határozza meg, és közzéteszi a Magyar Közlönyben.
A feltételek fennállása mellett vizsgálnia kell azt is, hogy az előző években más munkáltató adott-e már ilyen juttatást az érintett magánszemélynek. Ezt a munkavállaló ide vonatkozó nyilatkozatának bekérésével biztosíthat a támogatást nyújtó munkáltató.
A támogatás adómentességi feltételei közül kiemelendő, hogy a támogatásnak hitelintézet vagy a kincstár útján, annak igazolása alapján kell megvalósulnia. A hitelintézet útján történő támogatás azt jelenti, hogy készpénzt nem kaphat a munkavállaló, mert a munkáltató és a hitelintézet megállapodásában rögzített számlára kell utalni a munkáltatónak a támogatást.
A munkáltatónak a támogatás összegét a bank felé kell befizetnie, és biztosítani kell, hogy a támogatás ne legyen más célra felhasználható, közvetlenül és kizárólag a munkavállaló hiteltörlesztését finanszírozhatja. Az adómentességhez elengedhetetlen a hitelintézet vagy kincstár igazolása az adómentesség feltételeinek teljesüléséről. Ha a hitelintézet vagy kincstár igazolása hiányzik, vagy eszerint nem adómentes a juttatás, és emiatt az adóhatóság adóhiányt állapítana meg a lakáscélú munkáltatói támogatásnál, akkor ennek következményeit a juttatásban részesült munkavállalónak kell viselnie.
Ha az adómentes, vissza nem fizetendő támogatás feltételeit a munkáltató nem tudja igazolni, a folyósított támogatást bérként kell kezelni, és az adóterhet utólagosan meg kell fizetni. Ezért a munkáltatónak körültekintően kell eljárni az egyes feltételek megvizsgálása és igazolása terén.
A lakáshitel-törlesztés adómentes munkáltatói támogatásának jelentősége
A lakáshitel törlesztés adómentes támogatása kedvező lehetőséget teremt arra, hogy a munkavállalók igen kedvező feltételek mellett tudjanak eleget tenni hiteltörlesztési kötelezettségüknek, hiszen a támogatással nem az adózott jövedelmükből kell azt törleszteni. A munkáltató közreműködése esetén az új adómentes támogatással a munkavállalók havi hiteltörlesztési terhei könnyebbé válhatnak. A vissza nem fizetendő munkáltatói támogatás forint és deviza hitelekhez egyaránt adható. Az adómentes támogatás azonban csak lakáshitel törlesztéshez adható, szabad felhasználású hitelek továbbra sem tartoznak a kedvezményezett körbe.
| Munkaügyi és tb-nyilvántartás, adatszolgáltatás 2014 |
|---|
|
Bizonytalan az új szabályok alkalmazásában? Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak Farkasné Gondos Krisztina OEP osztályvezetőnek, dr. Kártyás Gábor munkajogásznak és dr. Kovács Ferenc adószakértőnek – jöjjön el 2014. március 20-án szakmai konferenciánkra Ízelítő a tematikából:
Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. |
A lakáshitel-törlesztésre adott munkáltatói támogatás nagy előnye, hogy úgy is nyújtható, hogy a munkáltatónak nem kerül többletköltségbe, ugyanis a támogatás a fizetésen felül adott juttatási csomagban, cafetéria keretben is nyújtható, melyet a munkavállaló igényei szerint felhasználhat akár hiteltörlesztésének munkáltatói támogatására is. Mindenképpen érdemes megfontolni, és a juttatási elemek között szerepeltetni az új támogatási formát. Ezzel akár ugyanannyi cafetéria keret biztosítása mellett is, többletköltség nélkül lehetséges a támogatás nyújtása.
Természetesen a cafetéria keret felemelése is megfontolandó a munkáltató részéről, mert az adómentes munkáltatói támogatáshoz a többi juttatással szemben nem kapcsolódik sem személyi jövedelemadó, sem százalékos egészségügyi hozzájárulási kötelezettség. Ez a lehető leghatékonyabb juttatási forma és nagyban növeli a munkavállalók elégedettségét, lojalitását is. Azonban a cafetéria keret egyik elemeként nyújtott munkáltatói hiteltörlesztési támogatás csak egy lehetőség, nem feltétele a támogatás biztosításának.
Gyakorlati problémák a munkáltatói támogatás megvalósításában
A munkáltató hiteltörlesztési támogatásának gyakorlati megvalósításában számos nyitott kérdés merül fel, melyek közül a legnagyobb problémát az alábbiak okozzák:
Várat magára a gyakorlati megvalósítás segítése
A gyakorlati problémák megoldására a támogatást fontolgató munkáltatók NGM-NAV tájékoztatásra várnak, tekintettel arra, hogy a hitelintézetek nem akarják egyelőre befogadni a támogatásokat. Erre azonban mindeddig nem került sor.
Történt azonban egy esemény, amely reményt jelentett a helyzet megoldására. 2014. február 4-én a Parlament elé került egy módosító indítvány a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló T/13478. számú törvényjavaslathoz. A módosító indítvány szerint az adópolitikáért felelős miniszter rendeletben határozná meg a munkáltatói támogatás részletes szabályait, felelőseit, és bizonylatolását. Az indítvány az adópolitikáért felelős miniszter hatáskörébe utalja a támogatás igazolására szolgáló bizonylatoknak, a kiállítandó igazolás tartalmának és feltételeinek a szabályozását.
A módosító indítvány azt is tartalmazta, hogy az adómentes munkáltatói támogatás megvalósításához a méltányolható lakásigény vizsgálatánál csak a szobaszámot kellene figyelembe venni, a lakás értékét nem. A módosító javaslat alapján a hitelhez kapcsolódó egyéb kötelezettségeket, pl. késedelmi pótlékot is lehet finanszírozni a támogatásból.
Az indítvány tartalmazza azt is, hogy ha a hitelintézet vagy kincstár igazolása hiányzik, vagy eszerint nem adómentes a juttatás, és emiatt az adóhatóság adóhiányt állapítana meg a lakáscélú munkáltatói támogatásnál, akkor ennek következményeit nem a juttatásban részesült munkavállalónak kell viselnie, hanem a munkáltatónak.
A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényt a Parlament megszavazta, és jelenleg kihirdetésre vár, azonban a módosító indítványban foglaltak nem kerültek be a törvénybe.
Így továbbra is várat magára a lakáshitel-törlesztés adómentes munkáltatói támogatására vonatkozó, gyakorlati megvalósítást tisztázó, segítő tájékoztatás, illetve szabályozás, ami késlelteti a támogatások folyósítását.
