Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Mt. főszabálya, hogy a jognyilatkozatokat alaki kötöttség nélkül tehetik meg a felek, és ettől csak fontosabb esetekben tér el. Azaz, általában véve jognyilatkozatot, akár szóban, akár ráutaló magatartással is lehet tenni. Kiemelt jelentőségére tekintettel mind a munkaviszony létesítése, mind annak megszüntetése azonban írásbeli formához kötött, amelynek elmaradása érvénytelenséghez vezet, vagy legalábbis vezethet, ahogyan azt az alábbiakban látni fogjuk.
Alapvető szabály, hogy az alakisági követelményeket megsértő jognyilatkozatok érvénytelenek, azokhoz nem fűződhet joghatás. Az Mt. sajátossága, hogy ez a szabály éppen a munkaviszony létesítésénél nem érvényesül. A munkavállaló védelmében ugyanis a munkaszerződés írásba foglalásának elmulasztása esetén annak érvénytelenségére kizárólag a munkavállaló hivatkozat, és ő is csak a munkába lépést követő harminc napon belül.
Azaz, a felek szóbeli megállapodása – amennyiben az kiterjed legalább a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeire, a munkakörre és a munkabérre – a munkaviszonyt létrehozza, és amennyiben a munkavállaló érvénytelenségére határidőben nem hivatkozik, azt más sem teheti meg. Így például a hatóság ellenőrzése során, bírságot ugyan szabhat ki a munkáltatóra az írásba foglalás elmulasztása miatt, de az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására nem kerülhet sor.
Amennyiben a munkavállaló határidőben hivatkozik a szóbeli munkaszerződés érvénytelenségére, a felek az érvénytelenség általános szabályai szerint járnak el. Ennek megfelelően, vagy az érvénytelenség okát elhárítva a munkaszerződést írásba foglalják, vagy a munkaviszonyt a munkáltatónak azonnali hatállyal meg kell szüntetnie és a munkavállalóval el kell számolnia.
A munkaviszony létesítése mellett annak megszüntetésére szintén alaki kötöttséggel kerülhet csak sor. Nem meglepő módon azonban ebben az esetben sem az érvénytelenség általános szabályai szerint kell eljárni akkor, ha a munkáltató vagy éppen a munkavállaló a munkaviszonyt megszüntető jognyilatkozatát (felmondás, azonnali hatályú felmondás) nem írásban teszi meg.
Az alaki hibásan közölt felmondás, azonnali hatályú felmondás esetén ugyanis a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit kell alkalmazni, nem pedig az érvénytelenségét. Ráadásul, amennyiben a munkáltató mulasztotta el a megszüntetés írásba foglalását, az minden valószínűség szerint a munkavállaló jogorvoslati kioktatásának elmulasztását is jelenti. Emiatt pedig a jognyilatkozat bíróság előtti megtámadásának egyébként közléstől számított harminc napos határideje hat hónapra tolódik ki.
Más a helyzet akkor, ha a jogviszony megszüntetésére ugyan szóban került csak sor, de annak jogszerűségét mindkét fél elfogadta és ennek megfelelően a jogviszonyt megszüntette és egymással elszámoltak. Az Mt. ugyanis – a korábbi bírói gyakorlatban kikristályosodott elvet átvéve – kimondja, hogy az érvénytelenség jogkövetkezménye nem alkalmazható, ha az alaki hibás jognyilatkozat a felek egyező akaratából teljesedésbe ment. Így például, a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a munkavállaló sem hivatkozhat jogellenességre akkor, ha a megállapodást ugyan a felek nem foglalták írásba, de abban megegyeztek, egymással elszámoltak és a munkaviszonyt ténylegesen megszüntették.
