Négy kérdés a tanulmányi szerződésről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tanulmányi szerződésben a munkáltató vállalja, hogy a munkavállalónak tanulmányai folytatásához támogatást nyújt (pl. fizeti a képzési költségeket), a munkavállaló pedig kötelezi magát, hogy a tanulmányokat folytatja, illetőleg a képzettség megszerzése után meghatározott időn keresztül a munkaviszonyát felmondással nem szünteti meg. Az új munka törvénykönyve (Mt.) több fontos változást hozott a tanulmányi szerződés szabályaiban, az alábbiakban ezekből emelünk ki néhányat. Az új szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a szerződést 2012. július 1-je után kötötték a felek.


1. Köthető-e tanulmányi szerződés leendő munkavállalóval?

A korábbi Mt. szerint a munkáltató olyan személlyel is köthetett tanulmányi szerződést, akivel nem áll munkaviszonyban. Ez ugyan ma sem tilos, ám a törvényi szabályok csak a munkáltató és a munkavállaló közötti tanulmányi szerződésre vonatkoznak.

Ha a munkáltató egy leendő munkavállalójának finanszírozza a képzését, erre a polgári jog általános szabályai alapján köthetnek szerződést, és így például a szerződés megszüntetését az Mt.-től eltérően is szabályozhatják. A rugalmas jogszabályi keretek miatt ekkor különösen fontos végiggondolni, hogy mi is kerüljön a szerződésbe.

2. Mikor szegi meg a tanulmányi szerződést a munkavállaló?

A törvény szerint a munkáltató elállhat a tanulmányi szerződéstől és a már nyújtott támogatást visszakövetelheti, ha a munkavállaló a tanulmányi szerződésben foglaltakat megszegi. A korábbiakkal szemben a munkáltató bármely szerződésszegés esetén elállhat, annak nem kell lényegesnek lennie. Ilyen eset például, ha a munkavállaló nem jelenik meg a tanórákon, a vizsgákat nem vagy nem az előírt eredménnyel teszi le, vagy a kikötött időtartam előtt felmondja a munkaviszonyt.

Szerződésszegésnek minősül az is, ha a munkaviszonyt a munkáltató szünteti meg (pl. felmondással), és annak indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása. A visszatérítési kötelezettség arányos, ha a munkavállaló a szerződésben kikötött tartamnak csak egy részét nem tölti le. Mivel a szerződésszegések széles köre nyújt módot a munkáltató elállására, érdemes részletezően megállapítani a szerződésben a felek kötelezettségeit.

Képzés a tanulmányi szerződésről

  • Mikor és kivel kössünk tanulmányi szerződést?
  • Ad hoc szerződések, vagy belső szabályzat alapú megállapodások?
  • Költséges új belépő képzések. Munkavállalói vállalás, vagy munkáltatói kötelezés?
  • Amikor a munkavállaló tanul: jár fizetés? Kell szabadságot kivenni? Ki fizeti a tanulmányi költségeket?
  • Munkaidő a tanulmányok ideje alatt?
  • Hogyan köteles a munkáltató a továbbképzés után foglalkoztatni?
  • Képzettség és bér: mikor jár magasabb bér a végzettség miatt?

Ha tudni szeretné a választ,  jelentkezzen most!

2013. augusztus 27. Tanulmányi szerződés HR és munkajogi oldalról

3. Mindenképpen visszajár a támogatás, ha a munkaviszony idő előtt megszűnik?

A tanulmányi szerződés lényege munkáltatói szempontból, hogy a támogatásért cserébe a munkavállaló a képzettség megszerzése után a támogatás mértékével arányos időn – de legfeljebb öt éven – keresztül a munkáltatónál marad, és kamatoztatja tudását.

Az új törvény egyértelműen fogalmaz, és csak azt tiltja, hogy a letöltendő idő alatt a munkavállaló felmondással nem élhet. Így nem követ el szerződésszegést, ha valamely más jogcímen szünteti meg a jogviszonyát, például azonnali hatályú felmondással, vagy a munkáltatóval kötött közös megegyezéssel. A közös megegyezésben mindig rendelkezni kell a tanulmányi szerződés sorsáról is.

4. És ha a munkavállaló nem képes teljesíteni a szerződést?

Újdonság, hogy a tanulmányi szerződést bármely fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy az aránytalan sérelemmel járna. Ilyen eset, ha a munkavállaló azért nem tudja teljesíteni kötelezettségeit, mert egészségi állapota megromlott, vagy családi okokból nincs már ideje a tanulásra. A munkavállaló felmondása esetén ilyen esetben a munkáltató a nyújtott támogatást – a letöltött idővel arányosan – visszakövetelheti.

Nem tartozik ebbe a körbe, ha nem áll fenn a törvény által megkövetelt „lényeges változás”, bár – mivel a támogatás visszajár – a munkáltatónak nem feltétlenül érdeke vitatni a munkavállaló felmondását. Ha a munkáltató él a lényeges változáson alapuló azonnali hatályú felmondással, a már nyújtott támogatást nem kell visszafizetni.

Nem csak azt érdemes tehát alaposan végiggondolni, kivel köt tanulmányi szerződést a munkáltató (A cikk itt olvasható), de az is stratégiai kérdés lehet, mikor és milyen formában szünteti meg a már fennálló megállapodást.

 

Opus Simplex – Egyszerűen a munkajogról

Az Opus Simplex a munkajog szakértője. Ha elakadt a mindennapi munkaügyi ügyintézésben, ha szakmai megerősítésre van szüksége, vagy kíváncsi, van-e célszerűbb megoldás, forduljon hozzánk!

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. június 18.

A kulcs te vagy – Szervezetten a kibercsalások ellen

A magyarországi Kiberpajzs Program bemutatása is szerepelt az idei, immár a VII. Alternatív Vitarendezési Konferencián, melynek részleteit dr. Fülöp Katalin, a Magyar Nemzeti Bank vezető compliance szakértője ismertette.

2024. június 17.

Kampányt indít az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala a sportvilág IP jogsértései ellen

Európai lakosok milliói néznek illegálisan sporteseményeket és vásárolnak hamisított sporteszközöket, ami 850 millió eurós veszteséget okoz a gyártóknak – hívja fel a figyelmet az EU Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) „Play Fair” (Játsszunk sportszerűen) kampányában a sportesemények kapcsán felmerülő IP (szellemi tulajdon) jogsértésekre. A kampány emellett ösztönzi a sportrajongókat a legális sportcsatornák követésére és az eredeti sporttermékek vásárlására is – olvasható a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal honlapján.

2024. június 17.

111 jogorvoslati eljárást kezdeményezett tavaly a Közbeszerzési Hatóság

Összesen 2869 milliárd forint összértékben folytattak le eredményes közbeszerzéseket a magyarországi ajánlatkérők 2023-ban. A verseny fokozódott, hiszen tavaly eljárásonként átlagosan már 7,6 ajánlat érkezett a gazdasági szereplőktől. A közbeszerzések értékéből a kis- és középvállalkozások részesedése 8%-kal nőtt a megelőző évhez képest, így minden közbeszerzésben elköltött 100 forintból 58 forint került a kkv-szektorba – közölte honlapján a Közbeszerzési Hatóság.