Nem foglakoztatták tovább, nem volt jogszerű


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendkívüli felmondást nyújtott be a tornatanár, s jól tette – derül ki a Kúria ítéletéből.


A felperes mint testnevelés szakos középiskolai tanár 1992. szeptember 1-jétől állt a sz-i V. P. Gimnázium alkalmazásában – olvasható a Kúria honlapján.

Sz. Város Önkormányzatának Képviselő-testülete határozata értelmében az általa fenntartott V. P. Intézményt átszervezik oly módon, hogy a gimnáziumi intézményegységet jogutódlással átadják a Magyarországi E. Egyháznak 2012. augusztus 21-én. Az ingatlanok, az eszközök, illetve közalkalmazottak átadása tárgyában létrejött megállapodás  értelmében a felek rögzítették, hogy a jogutódlással átvett, majd újra alapított V. P. E. Gimnázium világnézetileg elkötelezett dolgozóit az Mt. rendelkezéseinek megfelelően az E. Egyház belső törvényei szerint a Kjt. 55. – 80. §-ainak figyelembe vételével foglalkoztatják.

Munkajogi továbbképzés

Négy alkalom alatt áttekintjük a munka törvénykönyve fontos részeit:

A munkaviszony megszüntetése – Dr. Lőrincz György
A munkaviszony létesítése – Dr. Berke Gyula
Az atipikus munkaviszony kérdései – dr. Bankó Zoltán
A munka- és pihenőidő szabályai – dr. Pál Lajos

Bővebb információ és jelentkezés >>

Az alperes jogelődje 2012. május 21-én közölte a felperessel, hogy amennyiben a felperes a továbbfoglalkoztatására irányuló nyilatkozatot nem teszi meg, az átadó munkáltató részéről az önkormányzat a Kjt. 25/A. § (6) bekezdése értelmében végkielégítést fizet, vagy a saját intézményhálózatában igyekszik elhelyezni. 2012. június 15-én a gimnáziumban értekezlet megtartására került sor, ahol a fenntartó képviseletében eljáró személy közölte a felperessel, valamint további öt munkatárssal, hogy a továbbfoglalkoztatásuk nem fog megtörténni.

A 2012. augusztus 16-ai képviselő-testületi ülésen alakszerű határozat született a felperes státuszával kapcsolatban. Az új elképzelés szerint a felperes az általános iskolában fog tanítani a mindennapos testnevelés felmenő rendszerben történő kialakítása érdekében.

2012. augusztus 17-én délelőtt az átadó munkáltató fenntartója a felperessel a korábban szóban vázolt végkielégítés megoldása helyett az átadó munkáltatót foglalkoztatásra kötelező megállapodást kívánt aláíratni a felperessel, amelytől ő elzárkózott.

A felperes a jogutódlást, a munkáltató személyében történő változást megelőzően 2012. augusztus 19-én az átadó munkáltató főigazgatója részére annak lakásán benyújtotta a rendkívüli lemondását.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a rendkívüli lemondás jogszerűségét állapította meg, és rögzítette, hogy a közalkalmazotti jogviszony 2013. február 18-án szűnik meg.

Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette, fellebbezett részében részben megváltoztatta és a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapos.

A Kjt. 25/A. § (3) – (4) bekezdése értelmében az átadó munkáltató, illetve az átvevő munkáltató és annak alapítója köteles a közalkalmazottat írásban arról tájékoztatni, hogy az átadást követően a foglalkoztatását az átvevő biztosítja-e. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a további foglalkoztatást biztosító munkaszerződés tartalmi elemeire vonatkozó ajánlatot. Jelen esetben a felperes részére adott tájékoztatás nem rögzítette a betöltésre kerülő munkakört, a felperes ennek ellenére a hozzájáruló nyilatkozatát egyértelműen, írásbeli formában megtette [Kjt. 25/B. § (1) bekezdés]. A törvény értelmében ha a közalkalmazott a munkáltatónál történő továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, jogviszonya az átadás napjával megszűnik, ellenkező esetben vele el kell számolni (Kjt. 25/A. §). A felperes azonban az átvevőnél történő további foglalkoztatásához hozzájárult, így az vele köteles lett volna munkaszerződést kötni, amely magyarázat nélkül elmaradt [Kjt. 25/B. § (1) bekezdés].

A felperes helyzetének rendezése két hónapon át nem történt meg, a 2012. június 15-én tartott értekezletről eltávolították, és a továbbiakban jogviszonya rendezése körében csupán „ötletszerű” megoldási javaslatok születtek konkrét ajánlat, szerződés vagy kinevezés nélkül.

Az alperes továbbfoglalkoztatást célzó intézkedései nem voltak egyértelműek, és a felperes bizonytalan helyzete az új tanév közeledtével – konkrét ígéret hiányában – változatlanul fennállt.

Alappal hivatkozott a felperes a felülvizsgálati kérelmében arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, hogy az átvevőnél való foglalkoztatási szándék hiányában a jogviszony úgy szűnik meg, mintha a munkáltató szűnt volna meg jogutód nélkül (EBH.2002.699.). Ebből következően az alperesnek – az általa hivatkozott felajánlható munkakör hiányában – ennek megfelelően kellett volna eljárnia, de ezt sem tette.

A fentiek alapján a felperes rendkívüli lemondása jogszerű volt. Azt nem érinti a jogerős ítéletben kifogásolt magatartás, hogy nem várta meg az átadás időpontját, hiszen az átvevő egyértelműen elzárkózott a továbbfoglalkoztatás lehetőségétől.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 30.

Egyszerűsödött a foglalkoztatási igazolás

A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató a munkavállaló számára több, más-más tartalmú dokumentum helyett immár egy darab egységes, a korábbi igazolások kötelező tartalmi elemeit magában foglaló foglalkoztatási igazolás kiállítására köteles.

2024. április 29.

Szerkezetátalakítási eljárás: szakmai körökben is még nagy a bizonytalanság

Az életképes, de fizetési nehézségekkel küzdő vállalkozások immár közel két éve, 2022 júliusa óta Magyarországon is indíthatnak szerkezetátalakítási eljárást, azonban egyelőre a szakmai körökben is nagy a bizonytalanság, mindössze egy nyilvános szerkezetátalakítási eljárás indult a törvény hatályba lépése óta – hívta fel a figyelmet a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleményében.