Nem kell mindig új eljárás
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A tényállás részleges tisztázatlansága önmagában nem indokolja az új eljárást. A Kúria döntése.
Az alperes fizetési meghagyással 3 millió 782 ezer 304 forint megfizetésére kötelezte a felperest az általa foglalkoztatott B.T. üzemi balesete miatt felmerült egészségbiztosítási ellátások megtérítése címén, figyelemmel arra, hogy a felperes munkavédelmi szabályszegése ok-okozati összefüggésben áll az üzemi baleset bekövetkeztével, így a balesettel összefüggő egészségbiztosítási ellátások költségei megtérítésére a felperes köteles – olvasható a jogeset leírása a Kúria honlapján.
Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, mely döntést a másodfokú bíróság helybenhagyta.
A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését és a bíróság új eljárásra kötelezését kérte az 1997. évi LXXXIII. tv (Ebtv.) 67. §-a, a Pp. 221. § (1) bekezdése, a 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. § (2) bekezdése és 50. § (1) és (4) bekezdése megsértésére hivatkozva.
Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban tartását kérte annak megalapozottságára hivatkozva, valamint a korábbi eljárásokban tett nyilatkozataiban kifejtett indokaira utalva.
A Kúria a Ket. 50. § (1) bekezdése és a Pp. 339. § (1) bekezdése helyes értelmezéséről és alkalmazásáról – a Pp.163. §, 206. § (1) bekezdés rendelkezéseivel és az Ebtv. 67. § (1) bekezdésével összefüggésben is – számos határozatában állást foglalt. A Kúria az Mfv.III.10.358/2014/4.,az Mfv.III.10.584/2012/4. és az Mfv.III.10.116/2013/4. számú határozataiban rögzítette, hogy a bíróság a jogszabálysértő közigazgatási határozat hatályon kívül helyezése mellett a határozatot hozó szervet szükség esetén utasíthatja új eljárásra.
A Kúria a KGD.2006. évi 152. számon közzétett döntésében kimondta: ha a bíróságnak rendelkezésére állnak az ügy eldöntése szempontjából releváns tények, nem lehet az alperes határozatát ez okból hatályon kívül helyezni és az alperest új eljárásra kötelezni. A határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra kötelezése szükségtelen, ha a tényállásbeli és jogi kérdések a bírósági eljárás során tisztázhatók. A Kúria a BH.2010. évi 74. számon közzétett határozatában is rámutatott, hogy a társadalombiztosítási határozat felülvizsgálata iránti perben a határozat hatályon kívül helyezésének és az első- vagy másodfokú szerv új eljárásra kötelezésének akkor van helye, ha olyan jelentős, a döntés érdemére is kiható eljárási szabálysértés történt, amely a bírósági eljárásban nem pótolható.
A Kúria a Ket. és a Pp. fenti rendelkezéseivel kapcsolatos, a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben is irányadó – Mfv.III.10.127/2015/9. és az Mfv.III.10.019/2015/7. számú – ítéleteiben is hangsúlyozta, hogy önmagában még a tényállás részleges tisztázatlansága sem vezethet a hatóság határozatának hatályon kívül helyezéséhez, ha a bíróság eljárása során a tényállást kiegészítheti, teljessé teheti. Amennyiben a bíróság a megtérítési felelősségre vonatkozó döntés érdemi felülvizsgálatához szükséges tényállás további kiegészítését szükségesnek tartja, úgy módjában áll arról a perben elrendelt bizonyítás útján rendelkezni (Mfv.III.10.567/2014/4., Mfv.III.10.127/2015/9.).
Kommentár az egészségügyi törvényhez
|
|
A kommentár segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazási gyakorlatát.
Szerzők: dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor
Megrendelés >>
|
Az alperes az Ebtv. 67. § (1) bekezdésében szereplő tényállás megvalósulásának elbírálásához szükséges bizonyítást lefolytatta: beszerezte a munkabaleseti jegyzőkönyvet, a sérült és a felperes, a tanúk nyilatkozatait, a munkavédelmi eljárás során keletkezett határozatokat, valamint a Katasztrófavédelmi Igazgatóság határozatát. Határozatában a baleset bekövetkezésének körülményeit leírta, a bizonyítékokat és az alkalmazott jogszabályokat, a felperes által megsértett munkavédelmi szabályokat megjelölte és számot adott arról is, hogy milyen okok miatt tartotta megállapíthatónak a felperes Ebtv. 67. § (1) bekezdése szerinti felelősségét. A perben a felperest terhelte a megtérítési kötelezettség alóli mentesüléshez szolgáló ok fennállásának, nevezetesen annak bizonyítása, hogy a baleset kizárólag a sérült munkáltató részéről elháríthatatlan magatartásának (szabályszegésének) a következménye és az alperes volt köteles bizonyítani a bekövetkezett baleset és a munkáltató munkavédelmi szabályszegései közötti okozati összefüggést (Pp. 164. § (1) bekezdés). A baleset bekövetkeztének pontos oka nem volt egyértelműen tisztázható, ezért az sem volt megállapítható, hogy kizárólag a sérült elháríthatatlan munkavédelmi szabályszegése okozta volna a balesetet. Az alperes az őt terhelő bizonyítási kötelezettségének eleget téve, az igazságügyi szakértő szakvéleményével alátámasztottan bizonyította, hogy a foglalkoztató munkavédelmi szabályszegései ok-okozati összefüggésben állnak a bekövetkezett balesettel.
