OKSZ: problémás a kötelező létszámnövelés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Több problémát is felvetne, ha bevezetnének egy olyan rendelkezést, amely a kiskereskedelmi vállalkozások számára kötelező létszámnövelést írna elő – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az.


A Magyar Idők szerdai számában arról írt, hogy rövidesen a parlament elé kerül egy olyan jogszabálytervezet, amely alapján a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a nyitvatartási idő alatt 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. A rendelkezés által a vállalkozások dolgozói létszáma átlagosan duplájára emelkedne.

Vámos György szerint bár a jogszabálytervezet részletei nem ismertek, ilyen szabályozásra nincsen példa az Európai Unióban, ezáltal felmerülhet, hogy a kötelező létszámnövelés uniós joggal ütközhet.  

Munkajogi kiskönyvtár sorozat

A munka díjazása – 2. átdolgozott kiadás – dr. Kártyás Gábor

Külföldiek magyarországi foglalkoztatása – dr. Ács Vera Judit

Munkajogi kárfelelősség a gyakorlatban – dr. Hanyu Henrietta

Úgy vélte: ahogy az élelmiszerlánc-felügyeleti díjat is átcsoportosítással gazdálkodták volna ki, az érintett kereskedőknek a létszám emelésével járó költségeket is valahonnan elő kell teremteniük, így elvonhatnak a beruházásra, fejlesztésre, szállítóeszköz-vásárlásra, vagy akár a bérre szánt összegekből is. „Valahonnan le kell csípni” – fogalmazott a főtitkár.

Kifejtette: a rendelkezés a munkaerőhiányra sem feltétlenül jelentene megoldást, mert a probléma csak egyes szakmákat és értékesítési csatornákat érint, például nehéz péket, vagy hentest találni. A létszámemeléstől azonban még mindig nem lesz a munkaerőpiacon hentes – hangsúlyozta.

Vámos György felhívta a figyelmet, hogy a rendelkezésre álló információkból nem lehet egyelőre kikövetkeztetni, hány alkalmazottat és áruházat érintene a szabályozás. Nem tudni ugyanis, hogy bruttó, vagy nettó alapterületről van szó, ahogy azt sem, milyen munkakörökre terjedne ki.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 3.

Kibervédelem az Európai Unióban – új páneurópai gyakorlatok

A kibervédelem és kiberbiztonság egyre fontosabbá válik az emberek, vállalatok és államok számára. Az IMF legfrissebb jelentése szerint globálisan az elmúlt évben 12 milliárd USD veszteség érte a vállalatokat és egyéneket a nem megfelelő biztonság miatt – írja a Ludovika.hu 5 perc Európa blogja.

2024. július 3.

Megjelentek a NIS2 szabályozásához kapcsolódó rendeletek

A Magyar Közlöny 68. számában két olyan rendelet is megjelent, amelyet már nagyon vártak a magyar információbiztonsági ipar szereplői. Mindkettő a NIS2 szabályozáshoz kapcsolódik, az egyik az auditorokkal szemben támasztott követelményekről, a másik az információs rendszerek biztonsági osztályba sorolásáról szól.