Parlamenti igen a nagyvállalatok emberi jogi és környezetvédelmi átvilágítására

A Parlament zöld utat adott azoknak az új szabályoknak, amelyek az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt káros hatásuk csökkentésére kötelezik a cégeket.

Az Európai Parlament 374 szavazattal, 235 ellenszavazattal és 19 tartózkodás mellett jóváhagyta a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágításról szóló, a Tanáccsal már egyeztetett új irányelvet, amely arra kötelezi majd a vállalatokat, valamint az ellátási, termelési és forgalmazási láncban részt vevő partnereiket, hogy előzzék meg, szüntessék meg vagy mérsékeljék tevékenységeik emberi jogokra és környezetre gyakorolt káros hatásait. Olyan jelenségekről van szó, mint a rabszolgamunka, a gyermekmunka, a munkavállalók kizsákmányolása, a biológiai sokféleség károsítása, a környezetszennyezés vagy a természeti örökség rombolása.

Kockázatalapú megközelítés és átállási terv

A szabályok azokra az uniós vállalatokra és anyavállalatokra vonatkoznak, amelyek több mint 1000 alkalmazottat foglalkoztatnak és világszinten 450 millió eurónál nagyobb forgalmat bonyolítanak. Ezenkívül érintettek még a 80 millió eurónál nagyobb globális árbevételt elérő franchise-cégek, illetve licencmegállapodásokkal rendelkező cégek, amennyiben árbevételükön belül legalább 22,5 millió euró jogdíjakból származik. Végül az új szabályozás hatálya alá tartoznak azok a nem uniós vállalatok, anyavállalatok és franchise-cégek, illetve licencmegállapodásokkal rendelkező vállalatok is, amelyek az EU-ban az említetteknek megfelelő volumenű forgalmat bonyolítanak, az alkalmazottak számára vonatkozó megkötés nélkül.

Az új szabályok értelmében a szóban forgó cégeknek üzletpolitikájuk részévé kell tenniük a kellő gondosságot, és az ezzel összefüggő átvilágításra forrásokat kell áldozniuk. A fenntarthatósági és emberi jogi követelmények teljesítésére vonatkozóan szerződéses biztosítékokat kell kérniük partnereiktől, ki kell igazítaniuk üzleti tervüket, valamint támogatniuk kell a velük üzleti kapcsolatban álló kis- és középvállalkozásokat, hogy azok is meg tudjanak felelni az új előírásoknak. Az érintett cégeknek emellett átállási tervet kell kidolgozniuk, amely biztosítja, hogy üzleti stratégiájuk összeegyeztethető legyen a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásának céljával, amelyet a Párizsi Megállapodás irányoz elő.

Bírságok és az áldozatok kártalanítása

A tagállamoknak részletes online tájékoztatást kell nyújtaniuk a vállalatok számára a kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeikről. E célból weboldalakat, platformokat vagy portálokat kell létrehozniuk és üzemeltetniük, amelyeken közzéteszik az Európai Bizottság vonatkozó iránymutatásait. Ezenkívül felügyeleti hatóságot kell felállítaniuk vagy kijelölniük, amely vizsgálatokat végezhet, és szankciókat szabhat ki a követelményeknek eleget nem tevő vállalatokra. Utóbbi lehet a szabálysértő nevének közzététele, de pénzbírság is az illető cég globális nettó árbevételének 5 százaléka a erejéig. A Bizottság az együttműködést és a bevált gyakorlatok cseréjét támogatandó létrehozza a felügyeleti hatóságok európai hálózatát. A vállalatok felelősek lesznek az átvilágítási kötelezettségeik megszegéséből fakadó károkért, és az azokat elszenvedőket kötelesek lesznek teljes mértékben kártalanítani.

A plenáris szavazást követően a jelentéstevő, Lara Wolters (S&D, Hollandia) így nyilatkozott: „A ma megszavazott javaslat mérföldkőnek számít a felelős vállalati magatartás előmozdítása szempontjából. Nagy lépést tettünk abba az irányba, hogy véget vessünk az emberek és a bolygó gátlástalan nagyüzemi kizsákmányolásának. Hosszú évekbe telt, míg végre megszületett ez a kompromisszum, rengeteg munkánk van benne. Büszke vagyok arra, amit haladó szellemű partnereinkkel együtt elértünk. A Parlament a következő öt évben mindent meg fog tenni azért, hogy az irányelvet mihamarabb átültessék a tagállamok, és az európai gazdaság a mainál fenntarthatóbbá váljon.”

A következő lépések

Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy az irányelv megjelenhessen a Hivatalos Lapban. Az irányelv közzétételét követő huszadik napon lép majd hatályba. Ezután a tagállamoknak két év áll rendelkezésükre az új szabályok átültetésére.

Ezeket (a tájékoztatási kötelezettségek kivételével) többlépcsősen kell majd alkalmazni az uniós vállalatokra (és az EU-ban azonos árbevételi küszöbértéket elérő nem uniós vállalatokra):

• a több mint 5000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 1,5 milliárd euró világméretű forgalmat bonyolító vállalatoknál 2027-től;
• a több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztató és több mint 900 millió euró világméretű forgalmat bonyolító vállalatoknál 2028-tól;
• az irányelv hatálya alá tartozó minden más vállalatnál (vagyis a több mint 1000 alkalmazottal rendelkező és 450 millió eurónál nagyobb világméretű forgalmat bonyolító cégeknél) 2029-től.

  (www.europarl.europa.eu)