A britek félnek a beruházásvédelmi bíróságok bevezetésétől


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyesült Királyság és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezete szerint nem nyilvános bíróságokat hoznának létre a felek, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kártérítést kérjenek, ha a nyereségük a kormány politikája miatt csökken.


Greg Hands kereskedelmi miniszter a szakszervezetek és a szegénységellenes aktivisták figyelmét felkeltő javaslatra válaszul elmondta, hogy az Egyesült Királyság jelenleg is tárgyal az ausztrál tisztviselőkkel azon javaslatokról, amelyek a fenti bírósági rendszer létrehozásáról szolnak és amelyben a bírák zárt ajtók mögött döntenek majd a vitákban.

Az Egyesült Királyság a G7-csúcstalálkozó június 11-i kezdete előtt bejelenti az Ausztráliával kötött kereskedelmi megállapodás kereteit, miután Boris Johnson miniszterelnök meghívta ausztrál kollégáját, Scott Morrisont a cornwalli eseményre.

Liz Truss kereskedelmi titkár a múlt héten kijelentette, hogy a megállapodás az Egyesült Királyság gazdaságának érdekeit szolgálja, és exportőrei számára előnyös lehet az ausztrál piacokhoz való korlátlan hozzáférés miatt.

A javasolt megállapodás legvitatottabb eleme eddig az ausztrál mezőgazdasági termékek, köztük az Egyesült Királyságba érkező juhok és marhahús vámjainak és kvótáinak eltörlése volt, amely nehéz helyzetbe hozná a brit gazdálkodókat.

Még több tiltakozást válthat ki az a döntés, hogy bevezetik a befektető és az állam közötti vitarendezési (ISDS) rendszert, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy pereljék a kormányokat, ha úgy gondolják, hogy a politika miatt csökkent a profitjuk.

Az ISDS a zárt ülésen összehívott és a bírák által választott magánbíróságok rendszere, amely lehetővé teszi a cégek számára, hogy megkerüljék a brit polgári bíróságokat. Eredetileg nyugati multinacionális vállalatok hozták létre ezeket a bíróságokat, hogy megvédjék a vagyonukat a lefoglalásától vagy egy esetleges puccs következményeitől, vagy például egy bánya államosítása ellen megfelelő kártalanítás nélkül.

Az elmúlt évtizedekben létrejött bíróságok hatásköre kiterjed a közvetett kisajátításra, amellyel minden olyan kormányzati intézkedés megtámadható, amely befolyásolja a vállalkozás tényleges vagy várható nyereségét.

A kormányok ellen indított legutóbbi ISDS-ügyek között szerepel a svéd Vattenfall energiacég ügye, amely Németország ellen indított pert a vízszennyezés csökkentése érdekében bevezetett intézkedések miatt;

Az Eli Lilly amerikai gyógszeróriás beperelte Kanadát, mert megpróbálta csökkenteni a gyógyszerárakat, a francia multinacionális Veolia pedig Egyiptom ellen indított pert a minimálbéremelés miatt.

Emily Thornberry a Munkáspárt árnyékormányának kereskedelmi minisztere kijelentette: „Komoly aggodalomra ad okot, ha a kormány a Brexit utáni első, új kereskedelmi megállapodást a nagyvállalatok hatalmának megszilárdítására használja fel és biztosítja, hogy megtámadhassák a nyereségüket befolyásoló szabályozásokat, korlátozva az ország politikai képességeit a környezet, a közegészség, valamint a munkavállalók és a fogyasztók jogainak védelmére vonatkozó új törvények elfogadására.

“Ez egy másik oka arra, hogy a javasolt kereskedelmi megállapodással kapcsolatban megfelelő átvilágításra és vitára van szüksége, ahelyett, hogy titokban végigtárgyalnák a G7 csúcson.”

Nick Dearden, a Global Justice Now igazgatója szerint a tervezett cumbriai szénbánya mögött álló ausztrál vállalat bíróság elé állíthatja a brit kormányt a projekt környezetvédelmi okokból történő leállítása vagy késleltetése miatt.

“Jelenleg a holland kormány ellen pereskednek ezeken a bíróságokon, mert beszüntette a szénenergia-termelést, ezért tudjuk, hogy a fosszilis tüzelőanyag-társaságok nem fognak meghátrálni” -tette hozzá.

Az EU azt tervezte, hogy Barack Obama elnök idején kezdődött tárgyalások során felveszi az ISDS-t az Egyesült Államokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodásba, de a kontinensen zajló sorozatos tiltakozás után kénytelen volt lemondani az intézkedésről. 2017-ben a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerség (TTIP) a fiókba került.

Hands a brit parlamentben az ausztrál egyezmény ISDS-éről szólva elmondta, hogy „Még folynak a tárgyalások. Lesz egy fejezet a beruházásokról. Hatalmas befektetők vagyunk egymás piacain. Szeretném emlékeztetni a Házat, hogy az Egyesült Királyság soha nem vesztett el az ISDS-ügyet.”

Dearden szerint: „Greg Hands megerősítette a legrosszabb félelmeinket – hogy ahogy a legtöbb ország eltávolodik a mérgező vállalati bírósági rendszertől, a brit kormány be akarja vezetni azt.

„Ezek a bíróságok lehetővé tennék az ausztrál vállalatok számára, hogy szembeötlő kifizetéseket csikarjanak ki a kormánytól, amiért az éghajlatváltozástól kezdve a munkavállalói jogokig bármi másért intézkednek, a kormányok kezét megkötik egy vagy több generációig.

Nick Crook, az Unison nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője elmondta: „Ausztrália már tudja, mit jelent az ISDS. A dohányipari óriás, Philip Morris megpróbálta beperelni Ausztráliát, miután a közegészség védelme érdekében megpróbálta elfogadni a sima csomagolásra vonatkozó jogszabályokat. Bár végül Ausztrália nyert, ez 24 millió dollárba került az ausztrál adófizetőnek, mert magánbefektetési bíróságokon kellett küzdeni az ügyért.”

(theguardian.com)




Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 10.

Moneyball, avagy sport és jog: miben tud segíteni a sportelemzés módszertana a jogászi munka hatékonyabb mérésében és jobb döntések meghozatalában?

Az új típusú, kezdetben a baseballban használt elemző alkalmazások nemcsak a labdajátékokban, hanem a jog területén is hatékonyabb stratégiai döntések meghozatalát segíthetik – legyen szó egy ügyvédi perstratégia összeállításáról, a megfelelő érvelés megfogalmazásáról, egy új munkavállaló felvételéről vagy más döntések támogatásáról.

2022. augusztus 10.

A menekült kiskorú gyermekének helyzete

Az EUB azt vizsgálta, hogy ellentétes-e az uniós joggal, ha a tagállam menekült jogállást biztosít egy olyan harmadik országbeli állampolgár kiskorú gyermeke számára, aki az adott tagállam területén született, és másik szülője révén olyan harmadik ország állampolgárságával rendelkezik, amelynek területén nincs kitéve üldözés veszélyének.

2022. augusztus 1.

Milyen jogai vannak a légi utasoknak?

Késett a gépem, törölték a járatomat, nem vitt el a repülő, amire jegyem volt – egyre több légi utas kerül ilyen helyzetbe, a légitársaságok azonban nem minden esetben árulják el, hogy pontosan milyen kártérítésre és segítségre jogosult ilyenkor az utas – annak ellenére, hogy a szabályozás szerint kötelességük lenne. Kártérítési kisokos légi utasoknak a reptéri káosz útvesztőjében.