
Ismét változtak egyes igazságügyi tárgyú törvények
Módosul az ügyvédi törvény, az Ákr., Kp., Infotv., a Tpvt., Kisajátítási tv., Csődtv. és még sok más igazságügyi tárgyú törvény.
Módosul az ügyvédi törvény, az Ákr., Kp., Infotv., a Tpvt., Kisajátítási tv., Csődtv. és még sok más igazságügyi tárgyú törvény.
Az Egyesült Királyság és Ausztrália közötti szabadkereskedelmi megállapodás tervezete szerint nem nyilvános bíróságokat hoznának létre a felek, amely lehetővé teszi a vállalkozások számára, hogy kártérítést kérjenek, ha a nyereségük a kormány politikája miatt csökken.
Új lendületet kaphatnak a zöldmezős fejlesztések. Az új szabályok ráadásul megoldást adnak a beazonosíthatatlan tulajdonosok nevére bejegyzett földek helyzetére is. Az így elérni kívánt tisztább, átláthatóbb földtulajdoni struktúra ugyanakkor nem csak a mezőgazdasági művelés hatékonyságát segítheti, de a zöldmezős ingatlanberuházásokat is felpörgetheti. Bihari Levente, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda senior ügyvéde foglalta össze a legfontosabb tudnivalókat.
A felperesek szerint Magyarország és Németország jogellenesen vette el a zsidó állampolgáraik vagyonát a második világháború alatt. Az USA, illetve Magyarország és Németország szerint az amerikai bíróságoknak nincs joghatóságuk az ügyben.
Január 1-től a törvény erejénél fogva állami tulajdonba kerülnek bizonyos termőföldek, így kártalanítást igényelhetnek a földtulajdonosok.
Termőföld kisajátítása esetén a kisajátítási eljárásban a haszonbérlőnek kártalanítás közvetlenül nem állapítható meg.
Tegnap éjfél előtt hirdették ki, jövő január 1-jén lép hatályba az osztatlan közös tulajdonú földek megszüntetésétől szóló törvény. A jogszabály a három megszüntetési forma mellett a hiányos tulajdonosi adatok rendezésére is tartalmaz új szabályokat, mellyel az állam is tulajdonjogot szerezhet
A Szövetségi Alkotmánybíróság korábbi elnöke szerint a szövetség egy 2015-ös törvényben már szabályozta a bérletidíj-kérdést, így a tartományok nem alkothatnak jogot.
A három török kérelmező egy törökországi természetvédelmi területen vásárolt az ingatlan-nyilvántartásban ekkor még nem szereplő földeket. Ezt követően egy kataszteri felülvizsgálat során az államkincstár bejegyeztette tulajdonjogát a földekre, amivel szemben a kérelmezők – a saját és és az eladók megszakítatlan használatán alapuló elbirtoklásra hivatkozva – pereket indítottak. A török parlament azonban ezután nyolc évvel, de még a perek jogerős lezárása előtt úgy módosította a természetvédelmi törvényt, hogy természetvédelmi területek ne legyenek elbirtokolhatóak, így a kereseteket a bíróság elutasította, kártalanítást pedig a kérelmezők nem kaptak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága most megállapította, hogy az ügyben a török állam a három földvásárló tulajdonhoz való jogát és a bírósági jogvita ésszerű időben való elbírálásához való jogát is megsértette.